Az Európai Bizottság által 2002-ben létrehozott rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport, az RSPG (Radio Spectrum Policy Group) szerdán Brüsszelben Pataki Dánielt, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) vezetőjét választotta elnökévé, közölte az NHH. Az európai frekvenciaszabályozó hatóságokat tömörítő RSPG elsődleges szerepe a szakmapolitikai, stratégiai és tervezési tanácsadás az Európai Bizottság számára a spektrummal kapcsolatos kérdésekben. Pataki Dániel, aki az idei évben az európai hírközlési szabályozó hatóságok csoportját (ERG, European Regulators Group) is vezeti, egy olyan időszakban veszi át a kontinens legfőbb rádiófrekvencia-politikával foglalkozó szervezetének irányítását, amikor folyamatban van a hírközlési keretszabályozás megújítása és a spektrumszabályozás területén alapvető reformokra van szükség. Pataki Dániel véleménye szerint az RSPG-nek 2009-ben négy fő területre kell koncentrálnia. Törekedni kell a digitális frekvenciatöbblet előnyeinek a kihasználására, és mielőbb el kell dönteni, hogyan hasznosítsa Európa az úgynevezett "digitális frekvenciatöbbletet", ami az analógról a digitális földfelszíni műsorszórásra való átállás során szabadul majd fel. Az RSPG ezen a területen támogatni fogja az Európai Bizottságot, hogy az EU számára útmutatást adjon a digitális többlet felhasználásának legjobb módjairól. A második kiemelt terület a szélessávú hozzáférés eljuttatása minden EU állampolgárhoz. A szélessávú hozzáférés előfeltétele annak, hogy az EU dinamikus és versenyképes tudásalapú gazdasággá válhasson, azonban ma még az Európai Unió polgárainak 7 százaléka lefedetlen területen él. A spektrum hasznosításáért és a frekvenciasávok szétosztásáért a tagállamok felelnek, ezért az RSPG javaslatot dolgoz ki az állami testületeknek a rádiófrekvenciák hatékony, közcélú felhasználásáról. (NHH)
A médiatörvény november elején nyilvánosságra hozott munkaanyagának számos pontját élesen kritizálták az MTI által megkérdezett szakmai szervezetek; az öt parlamenti párt szakértői által készített tervezetet az MSZP nem támogatja, a Fidesz és az SZDSZ szerint pedig így a szocialisták felelőssége, hogy hosszú időre elszállt az átfogó szabályozás lehetősége. A sajtószabadság elleni támadásként értékeli a médiatörvény-koncepciót a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ); a szervezet elnöksége szerint "a rendszerváltozás óta a sajtó szabadságával szembeni akár hasonló támadásra sem volt kísérlet". A legnagyobb taglétszámú hazai média-érdekképviselet honlapján azt írta: "A legenyhébb fogalmazással élve is méltánytalannak tartjuk, hogy egy ilyen törvény nem egyszerűen illegalitásban, politikai paravánok mögötti szürke zónában készül, hanem ráadásul minősíthetetlen, álcázó félrevezetéssel". Az Eötvös Pál MÚOSZ-elnök által jegyzett közlemény szerint a konstrukció a politikai szereplők "nyílt és durva rátelepedése" a média szóban forgó részére, így "leplezetlen kézi vezérlésről" van szó. Szikora József, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének elnöke egyebek mellett a folyamatosságot, a jó elemek továbbvitelét hiányolta a tervezetből; mint mondta: ha nem is az ORTT Panaszbizottságával, de fenn lehetett volna tartani a kifogások kezelésének valamiféle társadalmasítását. Megjegyezte azt is: a szakma "nem kapott sok esélyt" az anyag előkészületeiben való részvételre. A szerkesztői felelősség intézményéről szólva pedig azt mondta, hogy a médiahatóságnak a tulajdonossal szemben kellene eljárnia, aki majd rendezi saját vitáját alkalmazottjával. Jobban kell szabályozni a médiumok gazdasági és tartalomszolgáltatási kérdéseit, de "teljesen abszurdak" egyes, a felügyeleti szervnek szánt jogkörök. Megjegyezte: nem világos, hogy az új médiahatóság kikkel szemben járhatna el, mivel korántsem egyértelmű a médiacéggel "kapcsolatba hozható" személyek köre. Szavai szerint ugyanakkor "nem ördögtől való" gondolat, hogy e társaságoknak a mostaninál több gazdasági adatát, akár üzleti titkát ismerhesse meg a jövőben a médiahatóság. "A nyilvánosságról titokban nem lehet törvényt alkotni" - foglalta össze egyik legfőbb kifogásukat Kósa Csaba, a Magyar Újságírók Közösségének elnöke, aki szerint - például a reklám kizárásával a közmédiumokból, a magyar gyártású alkotások kvótájának emelésével és az idegen nyelvű filmek feliratozásával - pozitív felvetések is vannak az anyagban. Elképesztőnek és abszurdnak nevezte azonban, hogy az újonnan felálló felügyeleti szervekben "pártdelegáltak" kapnának helyet, és tűrhetetlennek minősítette azt a felvetést, hogy a médiahatóság például házkutatást is tarthatna. Az MSZP országos elnökségének kedd esti ülésén született egyhangú döntés arról, hogy a testület nem támogatja a médiatörvény jelenlegi tervezetének parlament elé terjesztését. Mandur László elnökségi tag közlése szerint a pártelnökség úgy foglalt állást, hogy az új médiatörvény munkaanyagát módosító indítványokkal nem lehet korrigálni. Ehelyett a dokumentumról szakmai vitát kell lefolytatni, és ennek eredményeként jövő tavasszal kerülhet a parlament elé az akkor már elfogadható állapotba kerülő új médiatörvény-javaslat. "Az MSZP elnöksége szerint egy új médiatörvénybe kevesebb médiakorlátozásnak, médiarendőrségnek kell bekerülnie, és több sajtó-, és véleménynyilvánítási szabadságnak, összhangban az uniós irányelvekkel" - fogalmazott a politikus, aki szerint a szocialisták olyan szabályozást tudnak támogatni, amely ezeket a jogokat nem csorbítja, hanem tágabbá teszi. Az MTI a kedd esti tanácskozás egyik résztvevőjétől úgy értesült: az MSZP elnökségi ülésén zömében szakmai bírálatok érték az anyagot. Ezek elsősorban az európai versenyjogi és az alkotmányossági elemzéseket, valamint a médiapluralizmus elvének hangsúlyosabb megjelenését hiányolták. Az SZDSZ szakpolitikusa, Pető Iván szerint az MSZP azzal, hogy bejelentette, nem engedi az Országgyűlés elé a médiatörvény-javaslatot, elzárta a további tárgyalások lehetőségét, hiszen egyoldalú döntésével felrúgta azt a bizalmi légkört, amelyekre az eddigi munka épülhetett. A parlament kulturális és sajtóbizottságának liberális elnöke szerint az átfogó szabályozás lehetősége hosszú időre ismét elszállt, és ebben rendkívül súlyos az MSZP felelőssége. A kialakult helyzet biztosan árt a magyar médiapiacnak - hangsúlyozta Pető Iván. A tervezet elkészítésének módját és a tervezet számos tartalmi elemét élesen kritizálják mind az érintett piaci szereplők, mind az érintett hatóságok. (MTI)
Vizsgálatot indított a Pénzügyminisztérium (PM) egyik rendelete ügyében Jóri András adatvédelmi biztos; a rendelet szerint novembertől az APEH-nél csak azzal a személlyel létesíthető közszolgálati jogviszony az adathozzáférés szempontjából védett munkakörökben, aki részt vett pszichikai alkalmassági vizsgálaton, és akinek az intelligencia hányadosa (IQ) nem alacsonyabb 90-nél. Jóri András szerint a PM-rendeletnek formai és tartalmi hibái vannak. A vizsgálat azt igyekszik feltárni, hogy a rendelet hol sérti az alkotmányt és milyen intézkedéseket kell tenni. A személyes adatokhoz fűződő jog alapjog, amelyek korlátozását csak törvényben lehet jogszerűen elrendelni - hangsúlyozta Jóri András. A pszichiátriai vizsgálat tulajdonképpen "elrendelés" alapján történik, noha a jogszabályban az szerepel, hogy a részvétel önkéntes, ám aki nem esik át a vizsgálaton, az a gyakorlatban nem dolgozhat az APEH-nél - jegyezte meg. Mivel jogszabályban elrendelt adatkezelésről van szó, az adatkezelés részletes szabályait nem lehet rendeletben rögzíteni - magyarázta. Jóri András szerint az elképzelhető, hogy az adatkezelés legfontosabb kérdéseit törvényi szinten szabályozzák és a törvény meghatározza, mely további jelentéktelen részletkérdéseket - mint például az űrlap tartalma - lehet rendeletben szabályozni. A rendelettel kapcsolatban az adatvédelmi biztos azt is kifogásolja, hogy bár a törvény szerint minden, a személyes adatok kezelését érintő jogszabály-tervezetet be kellene mutatni véleményezésre az adatvédelmi biztosnak, ezt a PM elmulasztotta. Jóri András nehezményezte azt is, hogy a rendelet indokolatlanul széles körben ír elő adatkezelést. Emellett a rendelet kizáró okként jelöli meg, ha valaki pszichiátriai kezelés alatt áll. Az adatvédelmi biztos szerint a munkáltató ezt az adatot nem tudja beszerezni, nincs a rendeletben szabályozva, hogyan tehetné azt meg. (MTI)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
