https://doi.org/10.59851/jk.79.02.4
Az ombudsman típusú intézmények hatékony jogvédelmet képesek nyújtani a sérülékeny csoportok, így a hallgatók panaszainak vizsgálata terén. Az alapvető jogok biztosa, az oktatási jogok biztosa és az egyetemi ombudsman(ok) képében mára három olyan eltérő jogállású szereplője van a hazai felsőoktatásnak, amely kifejezetten ombudsmani eljárást kínál a hozzá fordulók számára. E szervek párhuzamos működését indokolt alkotmányjogi szempontból elemezni, ennek keretében pedig vizsgálni kell az egyes ombudsmani intézmények elméleti igazolhatóságát, tényleges gyakorlatát, illetve a fórumok közti viszonyrendszert is. A fórumrendszeren belül az egyetemi ombudsman külön is kiemelt figyelmet érdemel: e hazánkban csupán néhány éve működő intézményfajtában a hallgatói jogvédelem terén különösen nagy potenciál rejlik.
Tárgyszavak: ombudsman típusú jogvédelem, egyetemi ombudsman, hallgatói jogok, felsőoktatási autonómia
Ombudsman procedures are an effective solution when it comes to protecting vulnerable groups, such as the student community. However, in the Hungarian higher education system there are already three bodies that specifically offer ombudsman procedures. These are the Commissioner for Fundamental Rights, the Commissioner for Educational Rights and the University Ombudsman. The parallel operation of these institutions must be carefully observed and evaluated from a constitutional point of view, and therefore their theoretical legitimacy, their actual operation and their mutual relations must be examined. The existence of the University Ombudsman deserves special attention, since this institution, which has been operating in Hungary for only a few years, has enormous potential for the effective protection of students' rights.
Keywords: multi-level ombudsman protection, university ombudsman, student's rights, autonomy in higher education
Az első egyetemi ombudsman megválasztására hazánkban - évekig tartó kutató és elemző munkát követően - 2019-ben került sor az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (a továbbiakban: ELTE).[1] Ezt követően 2020-ban a Pécsi Tudományegyetem (a továbbiakban: PTE) is megalkotta az egyetemi ombudsmanra vonatkozó szabályozását,[2] ám a szervtípus hazánkban egyelőre kétségtelenül "kuriózumnak" számít.
Az egyetemi ombudsmani jogvédelemnek a magyar felsőoktatás világában való megjelenése újfajta helyzetet eredményezett: jelenleg ugyanis egy meghatározott hallgatói kör vonatkozásában három olyan különböző jogállású fórum működik, amely ombudsmani jellegű eljárást nyújt a felsőoktatás szférájában. Hallgatóként már korábban is lehetett kimondottan ombudsmani jogvédelemért folyamodni az alapvető jogok biztosához és az oktatási jogok biztosához, e kettő, hosszabb múltra visszatekintő intézményhez csatlakozott az egyetemi ombudsman. Az ombudsmani intézmények gyarapodása azonban mindenképpen magyarázatra szorul, emellett lényeges kérdésként merül fel az is, hogy miképpen legitimálható az egyetemi ombudsman. Amennyiben egy hallgatót jogsérelem ér a felsőoktatás világában, miért érdemes éppen e hivatalhoz fordulnia, miközben rendelkezésre áll a párhuzamosan működő alapvető jogok és az oktatási jogok biztosa is?
Álláspontom szerint a több fórumból álló ombudsmani rendszer léte akkor igazolható, ha végső soron e rendszer valamennyi eleme legitimálható önmagában is, és mindegyik képes egyfajta "hozzáadott értéket" teremteni. Az állítás alátámasztásához e szerveket egyenként vizsgáltam, figyelembe véve a három szervtípusra vonatkozó hazai joganyagot is. Az egyetemi ombudsman tekintetében az ELTE által alkotott egyetemi ombudsmani szabályzatra támaszkodtam. Ennek indoka, hogy a rendkívül széles körű előkészítő és kutatómunkán[3] alapuló koncepciója valódi mintaként fogható fel. Mivel pedig az ombudsmani funkció pusztán a jogszabályi rendelkezések, szabályzatok alapján nem írható le, a tényleges ombudsmani gyakorlat elemzése is a módszertan részét képezte.
Az ombudsmani fórumok párhuzamossága kétségkívül igazolásra szorul, ugyanakkor önmagában az om-
- 75/76 -
budsmani eljárási forma - mint jogvédelmi típus - relevanciája a felsőoktatás világában megkérdőjelezhetetlennek tekinthető. A hallgatói panaszok orvoslására számos egyéb fórum is megoldást kínál (a felsőoktatási intézményen belül például etikai eljárás vehető igénybe, ezenfelül pedig általános jelleggel a bírósági út is rendelkezésre áll), mégis megalapozottan érvelhetünk amellett, hogy az ombudsmani jogvédelem nem egyszerűen a mindezen formális eljárásokat pusztán csak segítő, mellékes eszköze a hallgatói jogok oltalmazásának.
A felsőoktatás világa komplex, bürokratikus, alapvetően hierarchikus jellegű, ennek következménye pedig az, hogy amennyiben a hallgató panaszt kíván megfogalmazni az őt a hallgatói mivoltából adódóan érintő sérelem miatt, akkor ezt egy kiszolgáltatottságot keltő, adott esetben megfélemlítő közegben kell megtennie.[4] Az empirikus kutatások is a felsőoktatás rendszerében biztosítandó fokozott jogvédelem igényét támasztják alá. Itt említhető egy az ELTE keretén belül végzett, a 2015-2016-os tanévre vonatkozó vizsgálat, amely szerint a válaszadók 26%-ának volt tudomása szexuális jellegű visszaéléssel vagy nem kívánt közeledéssel kapcsolatos esetről a hallgatók körében, a válaszadók 21%-a tanúja, 9%-a pedig legalább egyszer elszenvedője is volt efféle cselekménynek.[5]
Az ombudsmani jogvédelmi eljárás legfőbb jellegzetessége, hogy ügyfélbarát, viszonylag gyors, informális eljárásra nyújt lehetőséget,[6] emiatt pedig a kifejezetten érzékeny hallgatói jogsérelmek kezelésére sokszor jóval inkább alkalmas lehet, mint egy formális jogorvoslati út.
A párhuzamos ombudsmani fórumrendszer létjogosultságának külön igazolása előtt még lényeges kitérni arra a folyamatra is, amely egyáltalán a "többfórumúsághoz", és ennek keretében az egyetemi ombudsman létrejöttéhez vezetett. A klasszikus ombudsmani jogvédelem fő sajátosságainak ismeretében ugyanis mindenképpen magyarázatra szorul egy olyan intézmény léte, mely bár elnevezésében "ombudsman", ugyanakkor jogállását, hatáskörét tekintve mégis nagyban eltér az eredeti ombudsmani ideától.
Az alkotmányjogi szakirodalom[7] kidolgozta a hagyományos értelemben vett ombudsmani intézmény fő attribútumait, a nemzetközi szervezetek[8] is kimunkálták az ombudsmani szervekre vonatkozó lényeges kritériumokat: ilyen jellegadó ismérv a függetlenség és a törvényhozó hatalom által való választottság követelménye, a hatáskör tekintetében pedig a magánszemélyek szabadságjogainak általános védelme és a közigazgatási döntések jogszerűségének, tisztességének felülvizsgálata. Az ombudsmani eljárások sohasem zárulhatnak végrehajtható határozat meghozatalával, hanem csak vélemény, ajánlás megtételére nyílik lehetőség.[9] További sajátossága az intézményi típusnak, hogy a rugalmas, ügyfélbarát jellegű eljáráshoz[10] erős, szerteágazó vizsgálati jogosítványok társulnak.[11]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
