Orbán Endre 2025-ben az ORAC Kiadó gondozásában megjelent, Az uniós jog jogesetalapú áttekintése - Az Európai Unió Bírósága és 120 jelentős döntése című könyve[1] a szerző korábbi kutatásait[2] kiszélesítve, átfogóan mutatja be az uniós jog működését az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban EUB vagy Bíróság) intézményi szerepvállalása felől közelítve a témakörhöz. A megközelítőleg 420 oldalas kézikönyv strukturáltan, világos dogmatikai alapokra helyezve ismerteti az EUB legfontosabb ítéleteit, rávilágítva az uniós esetjogban rejlő koherenciára. Az uniós jog esetjog szempontú feldolgozásával a kötet nem magával a módszerrel nyújt újdonságot,[3] hanem azáltal, hogy a klasszikus, angolszász típusú esetjogi tankönyv (casebook)[4] módszere alapján eljárva, kifejezetten a 120 legfontosabb bírósági ítélet köré építette fel a teljes uniós jogi dogmatika áttekintését. A kiválasztott jogesetek tekintetében a szerző egyrészt igyekezett megfelelő egyensúlyt találni a régebbi, klasszikus jogesetek és az aktuális ítéletek között, másrészt a többi tagállammal kapcsolatos ügy mellett megfelelő számú magyar vonatkozású döntést is feldolgozott. Ezenfelül az a szempont határozza meg a kötetet, hogy az egyes példákban ne csupán a jogesetek lényegi megállapításait ismertesse, hanem azok leírásán keresztül az ügyek tágabb kontextusát is bemutassa, ezáltal is segítve az ismertetett döntés megértését. Az uniós jog megértésének szempontjából meghatározó fogalmakat, jogintézményeket, elveket a kötet így kontextusba helyezi, kifejti, és a vonatkozó jogeseteken keresztül bontja ki.
Szerkezetét tekintve a 360 oldalas törzsszöveggel rendelkező kötet hat fejezetből áll, amelyekből az első és az utolsó fejezet kifejezetten a Bírósággal foglalkozik összesen 56 oldal terjedelemben, míg a többi négy fejezet az uniós jog ismertetésére vállalkozik a következő sorrendben tárgyalt tartalmi súlypontok mentén. Az EUB előtti eljárásokat, valamint az uniós jogot meghatározó jogértelmezési módszereket egy viszonylag rövid, 67 oldalas fejezet tárgyalja. Ezt követően egy jóval terjedelmesebb fejezet 127 oldalon keresztül a szerző által alkotmányos kérdésként kezelt témaköröket tárgyalja, nevezetesen az uniós jog közvetlen hatálya és elsőbbsége, a tagállami felelősség, az uniós jogforrástan és jogalkotás, az alapjogvédelem, az uniós polgárság és a diszkriminációtilalom. A belső piacot mindössze 88 oldalon ismerteti a kötet soron következő fejezete a négy alapszabadság mentén, míg az uniós versenyjogot egy ezt követő, rövidebb, összesen 23 oldalas fejezet mutatja be.
A fentiekben ismertetett fejezeti szerkezet tartalmi súlypontjaiból és arányaiból is jól látható, hogy a szerző az uniós jog átfogó áttekintése keretében az uniós jog természetére, a tagállami joghoz való viszonyára, valamint a Bíróság e kérdéskörökben betöltött szerepére, és ennél fogva magára a Bíróságra koncentrál. E tekintetben igazi erénye a kötetnek, hogy két fejezetben is bemutatja az EUB-t, annak történetét, funkcióit, intézményi felépítését, belső döntéshozatalának mechanizmusát, az előtte lefolytatható eljárásokat, továbbá a Bíróság saját szerepfelfogását. Ugyanis az uniós jog az európai integrációs célkitűzések megvalósításának elsődleges eszköze. Hatékonyságának immanens feltétele ennél fogva a tagállami jogrendszerekben való egységes és koherens érvényesülése, amelyből fakadóan kiemelkedő jelentőséggel bír az EUB többdimenzió - a jogalkalmazást, jogértelmezést és jogfejlesztést magában foglaló - funkciója.[5] Ebből
- 68/69 -
adódóan a Bíróság szerepköre messze túlmutat a klasszikus jogalkalmazási feladatokon: a fórum egyfajta szupranacionális hibridként egyesíti magában a közigazgatási bíróságok, az alkotmánybíróságok, a választottbíróságok, valamint a hagyományos nemzetközi bíróságok jogköreit és funkcionális jellemzőit.[6]
A Bíróság e sajátos szerepéből és szerepvállalásából fakadóan alakult ki az uniós jog és a tagállami (alkotmányos) jog sajátos és összetett viszonya, valamint az e kifinomult jogrend működtetésében résztvevő Bíróság, az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), valamint a tagállami alkotmánybíróságok, legfelső bíróságok közötti alkotmányos párbeszéd,[7] amelynek következményeként a tagállami alkotmányjog számára is meghatározó tényezővé vált az EUB. A tagállami bíróságok és az EUB egymáshoz való viszonyának elemzése, valamint az uniós jog esetjogi tankönyv típusú áttekintése képezik e kötetnek azon erényeit, amelyek alapján a hazai alkotmányjogászok számára is kifejezetten érdekes lehet.
A kötet I. és VI. fejezetei a Bíróságot ismertetik részletesen[8], így azokat jelen recenzió egy egységes bekezdésben tárgyalja a kötet többi fejezetének kifejtését követően. A könyv II. fejezete egy bevezető alfejezet keretében hat EUB döntés[9] mentén ismerteti és értékeli az uniós jogot értelmező hagyományos módszereket (a szó szerinti értelmezés, a nyelvi egyenlőség, az autonóm értelmezés, rendszertani értelmezés, teleologikus értelmezés elveit), továbbá a legújabban megjelent értelmezési módszer, az előkészítő iratok figyelembevételének[10] hatásait.
Ezt követően a fejezet az EUB legfontosabb eljárásainak ismertetésére és elemzésére vállalkozik az uniós jog egységes értelmezéséből fakadó bírósági funkció szempontjából, míg egyes, a gyakorlatban, illetve az uniós jog értelmezése szempontjából is kevésbe releváns eljárások[11] tárgyalását a kötet deklaráltan mellőzi. A fejezet így a kötelezettségszegési eljárás, az előzetes döntéshozatali eljárás, a megsemmisítési és mulasztási eljárások, az EU kártérítési felelőssége és az EU által megkötendő nemzetközi szerződéseket véleményező eljárás egyes iránymutató aspektusait tárgyalja a kiválasztott jogesetek részletezésével.
A mű legterjedelmesebb, III. fejezete "alkotmányos kérdések" cím alatt ismertet és elemez olyan döntéseket, valamint azok nyomán kialakult elveket, illetve aspektusokat, amelyek mentén az uniós jog sui generis természete, a nemzeti (alkotmány)joghoz való viszonya, illetve az ezzel kapcsolatos eltérő álláspontok jól áttekinthetővé válnak a könyv közvetítésével. Ezek a témakörök a témakörök a következők: az uniós jog közvetlen, illetve közvetett hatálya a tagállami jogban, az uniós jog elsőbbsége, a tagállami felelősség, az uniós jogforrástan és jogalkotás, az alapjogvédelem, az uniós polgárság és a diszkriminációtilalom.
Alkotmányjogi szempontból a fenti megközelítés adja e könyv értékét, hiszen a szerző az egyes döntések történelmi, eljárásjogi, valamint jogpolitikai kontextusát is bemutatja, és - amennyire a könyv keretei ezt lehetővé teszik - széles körben ismerteti a hazai és nemzetközi szakirodalmat, ezáltal gyorsan áttekinthetővé téve az egyes témakörök körül kialakult, a mai napig meghatározó európai diszkurzust. Az uniós jog közvetlen hatályával kapcsolatban a szerző például kifejti, hogy a klasszikus nemzetközi közjogban a kizárólag egymás kölcsönös viszonyában kötelezettségeket és jogosultságokat keletkeztető államok világával szemben az uniós integrációval kialakult "új jogrendben"[12] a tagállamok által aláírt nemzetközi szerződésekből fakadóan az államokon túl magánszemélyek és jogi személyek is kikényszeríthető jogi pozíciókkal bírnak. E dogmatika kialakulása során az EUB előtti eljárásokban két felfogás versengett egymással, egyrészről a hagyományos nemzetközi jogi megközelítés, másrészről pedig a szerző megfogalmazása szerint alkotmányjoginak nevezhető megközelítés, amely a közösségi, később uniós jog közvetlen hatálya mellett érvelt. A szerző a diszkurzust történelmi kontextusba helyezve, az érintett tagállamok és a jogtudomány, valamint a Bíróság érveit tömören, de széles forráshivatkozásra alapozva mutatja be.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
