"A képessé tétel nem recept a társadalmi elnyomás és igazságtalanság, a hatalomnélküliség problémáira, de mint látásmód, eszköz és módszer lehetőséget biztosít önmagunkkal és másokkal egy demokratikusabb és bizalomteljesebb kapcsolat kialakítására, és mint ilyen, új utakat nyithat meg, új megoldások keresésére sarkallhat, miközben újra felfedezhetjük saját tudásunkat és közösségünk erejét, erőforrásait." (Lakatos 2009)
A pécsi jogi karon 10 éve működik a tavaly a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ által szakmai különdíjjal is jutalmazott Diákok a Gyermekekért (DIAGYER) önkéntesprogram. A DIAGYER kezdetben Somfai Balázs, majd Korinek Beáta, Kulcsár Gabriella és Zeller Judit kari oktatók koordinálása mellett zajlott és zajlik jelenleg is. A program lényege, hogy egyetemi hallatók - kezdetben csak joghallgatók, majd az utóbbi két évben bármely kar hallgatói - heti rendszerességgel, legalább két órát eltöltsenek a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ és Pedagógiai Szakszolgálat pécsi gyermekotthonában. A hallgatók az állami gondoskodásban nevelkedő gyermekekkel szabadidős tevékenységeket végeznek, beszélgetnek vagy épp tanulnak. Ennek során két irányban is bővülnek ismereteik: egyrészt az otthonban töltött idő során betekintést nyernek a gyermekvédelem rendszerének gyakorlati működésébe, másrészt a gyermekekkel kialakított személyes kapcsolatok révén képet kapnak arról, hogy egy gyermek hogyan éli meg a családból való kiemelést, milyen problémákkal és kihívásokkal küzd az állami gondoskodásban. A gyakorlati tevékenységgel párhuzamosan egy szuperviziós jellegű háttérszeminárium is működik, ahol a hallgatók reflektálhatnak az önkéntes munka kihívásaira és támogatást kaphatnak ezek leküzdéséhez. A szemináriumi programban eddig több, mint 150 joghallgató vett részt.
A szeminárium vezetése, koordinálása során szerzett tízéves tapasztalat arra sarkallt minket, hogy behatóbban is foglalkozzunk az állami gondoskodásban felnövekvő gyermekek lehetőségeivel, és az őket hátráltató akadályokkal. Ehhez nyújtott remek alkalmat a Creating Future elnevezésű, svájci koordinálású projekt.
2018 végén a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar - Zeller Judit és Korinek Beáta koordinálásával - bekapcsolódott[1] a "Creating Future. Collaborative Quality Development of Child and Youth Homes in Hungary and Switzerland"[2] című, 2021-ig tartó kutatóprogramba, melyet a zürichi ZHAW (Zürcher Hochschule für Angewandte Wissenschaften)[3] szociális munka intézete koordinál, Anna Schmid[4] docens asszony vezetésével. Anna Schmid 2015 óta tart vendégelőadásokat a pécsi jogi karon. A docens asszony több magyarországi gyermekotthonnal rendszeres munkakapcsolatban áll. Vezet szakmai, oktató, segítőprogramokat a lakóknak és a szakembereknek egyaránt. Éveken keresztül Brazíliában munkálkodott: társaival létrehoztak egy befogadóotthont az utcagyerekek számára. Jelenleg a ZHAW szociális munkás szakán szociális menedzsmentet oktat.
A Creating Future kezdeményezés célja segíteni a gyermekvédelmi gondoskodásban élő fiatalok sikeres, önálló felnőtté válását, már a lehető legfiatalabb kortól. A kutatási folyamat legfontosabb kuriózuma, hogy az összehason-
- 568/569 -
lító munkának maguk a gondoskodásban élő gyerekek, fiatalok is aktív szereplői. A kutatási munka fókuszában az ún. "empowerment",[5] azaz a "képessé tétel" áll. Számos kifejezés alkalmas lehet az empowerment szó meghatározására, képessé tétel, cselekvőképessé tétel, képessé válás, önerő, önazonosság, önfejlesztés, stb. Robert Adams szerint "A képessé tétel úgy is definiálható, mint azok az eszközök (módszerek), melyek segítségével az egyének, a csoportok és/vagy a közösségek átveszik az irányítást saját életük felett, elérik saját céljaikat, ezáltal válnak képessé önmaguk és mások életkörülményeinek javítása érdekében munkálkodni."[6] Szilvási Léna szerint az empowerment a "kiszolgáltatott egyének, csoportok olyan irányú változását jelenti, hogy saját maguk képessé váljanak helyzetük alakítására".
Jogosnak tűnhet a kérdés, hogy a jogászok számára hol van kapcsolódási pont ehhez a kifejezetten gyermekvédelmi témához?[7] A válasz épp az empowermentben található meg. Az elmúlt 10 évben önkéntesként dolgozó közel 150 joghallgató heti rendszerességgel látott bele egy nagy létszámú gyermekotthon mindennapjaiba. A gyerekek életén keresztül sokszor kerültek váratlan kihívások elé. Ezekre a helyzetekre kifejezetten felkészíteni őket -azon túl, hogy megkapták a gyermekvédelmi rendszerről szóló szakmai alapozó ismereteket illetve az érzékenyítést - lehetetlenség. A szeminaristák tapasztalásai és a gyerekekből feléjük áradó nyitottság, az időközben kialakult kötődéseiken keresztül a diákok személyiségében is elindítottak olyan pozitív változásokat, melyek hatására egyre inkább képessé váltak az otthonban élő gyermekeket megérteni és önkéntes, segítő munkájukat jól elvégezni. Az önkéntesmunkának hosszútávú személyiségformáló hatását ennyi év távlatából már látni lehet.
A projektben a kutatók arra keresnek választ, hogy mi módon, hogyan érhető el, hogy a gyermekvédelmi rendszer gondozottjai birtokába kerüljenek az önálló, kreatív, tudatos cselekvésnek, maguk és a környezetük épülése érdekében. Ennek a képességnek a kialakulása egy család nélkül felnövekvő fiatal számára, intézményi keretek között garantáltan nehezebb, vagyis fontos, hogy a családból kiemelt gyermek az első időktől támogatást kapjon a későbbi sikeres önállóság eléréséhez. A "képessé tétel" átadása a szakemberek számára is nagy kihívást jelent, nem csak a tudást és készségeket kell megfelelő módszerekkel továbbadniuk a gyerekek számára, hanem magukat is alkalmassá kell tenni arra, hogy hiteles, követendő példaként állhassanak a gyerekek előtt.
A négy szakaszból álló, közel hároméves projekt számára a magyar fél részéről a pécsi jogi kar oktatói - Korinek Beáta és Zeller Judit - végzik az elméleti háttér feltárását és az elméleti keretek meghatározását. A kutatás első fázisa 2019 szeptemberében lezárult. Konkrét eredményekről a későbbiekben lesz csak lehetőség referálni. A 2021 februárjáig tervezett Creating Future projekt legfőbb célja, hogy használható, az egyéni sajátosságokat szem előtt tartó gyermekvédelmi gyakorlatokat, módszereket biztosítson a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek és fiatalok sikeres felnőtté válásához a folyamat minden szereplője számára. A most befejeződött első kutatási szakasz eredményei, melyben a szakirodalmak feltérképezése és a svájci eredményekkel való összevetése történt, alapjául szolgál a második fázisnak, melyben már a konkrét módszerek, gyakorlatok kielemzése és a gyakorlatban történő bevezetése kezdődhet meg. A munka hosszútávú célja egy nemzetközi, mindenki számára elérhető oktatási, online felület létrehozása, illetve gyakorlati képzések beindítása, melyek egyrészt a gyerekekkel foglalkozó szakemberek munkáját segítenék, másrészt pedig a gyermekek, fiatalok ismereteit bővíthetnék konkrét módszertan mentén.
A pécsi oktatók ennek a folyamatnak is a kutatási hátterét biztosítják majd munkájukkal.
Napjaink magyar gyermekvédelme minden szempontból túlterhelt. Nagy a szakemberek
- 569/570 -
fluktuációja, ennek következtében az otthonokban nevelkedő gyermekek számára oly fontos állandóság és kötődés sérülékennyé válik. Az empowerment megvalósítása talán ezért is nehezített.
A pécsi jogi kar oktatói 10 éve, azzal a céllal indítottak önkéntesprogramot, hogy ezt a nehéz helyzetet, valamint a joghallgatók túl rövid gyakorlati idejét kvázi megnöveljék. Az egyetemi fiatalok heti rendszerességgel több órát töltenek egy gyermekotthonban, segítve és támogatva gyermekeket és nevelőket egyaránt
Lakatos Kinga egyik fontos tanulmányában[8] olvasható, hogy "a szociális munka célja, hogy ne legyen szükség szociális munkára", vagyis lényeges feladat legelőször is kideríteni, hogy milyen képesség elsajátítására van ahhoz szükség, hogy valaki ne szoruljon rá a jövőben is szakszerű segítő támogatására élete sikeres működtetéséhez. Ennek a kutatásnak a feladata kideríteni, hogy mi kell a sikeres önállósodáshoz a gyermekvédelmi rendszerből kikerülők számára. A pécsi jogi kar kihívásnak és megtiszteltetésnek veszi, hogy kutatásai által hozzájárulhat a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek és fiatalok "képessé tételéhez".
Abstract: After many years of collaboration, this spring we are engaged in joint research into the potential for successful adulthood in children and young adults who have grown up in child protection. The cooperation lasts for one and a half years. Our ultimate goal is to create an online interface that helps professionals and children alike.
The aim of the research is to help young people living in child protection to become more successful adults from the earliest possible age, so that children can be active participants in this process as well.
Kulcsszavak: gyermekotthon, gyermek, fiatal felnőtt, gyermekvédelmi gondoskodás, szakember, egyetemi hallgatók, önkéntesség, empowerment ■
JEGYZETEK
[1] https://ajk.pte.hu/hirek/kari_hirek/zurichi-egyuttmukodes-gyermekvedelmi-projektben
[2] https://www.zhaw.ch/no_cache/de/forschung/forschungsdatenbank/projektdetail/projektid/2255/
[3] https://www.zhaw.ch/de/sozialearbeit/
[4] https://www.zhaw.ch/de/ueber-uns/person/smia/
[5] Szilvási Léna: Csoportmunka egy anyaotthonban. Esély 8. évf. 1. sz. 60. o.
[6] Adams, R.: Social Work and Empowerment. London, 2003, Palgrave Macmillan.
[7] Egy olyan programban, melyben az elsődleges feladat a gyermekotthonok számára új technikák bemutatása és alkalmazása. Mindez azért, hogy a családok nélkül nevelkedő gyermekek kevesebb hátrányt szenvedjenek és valóban elérhető lehessen számukra a sikeres felnőttkor.
[8] Lakatos Kinga: A képessé tétel folyamata Az érdekérvényesítés esélyeinek növelése a szociális és közösségi munkában http://www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/Azadatt.nsf/cb64d6a7ffc532248525670c0080efa5/14c544c36a68ce-4fc12575d9002dfc69
Lábjegyzetek:
[1] A szerző tudományos segédmunkatárs, PTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék Családjogi és Szociális Jogi Csoport.
[2] A szerző adjunktus, PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék.
Visszaugrás
