A civil szervezetek társadalmi szerepvállalása, közéletre gyakorolt hatása olyan jelentős, amely nélkül modern civilizáció elképzelhetetlen. Mindannyiunk jó értelemben vett érdeke tehát a törvényes működésük és szabályozott támogatásuk feltételeinek megteremtése, hiszen a helyi közösség civil szervezetek nélkül éppolyan magányos, mint az ember társas kapcsolatok nélkül.
A tavalyi év végén zajló jogalkotási folyamat eredményeképpen kihirdetett új civil törvény - többek között - olyan, a korábbiakban önálló szabályozási területet átfogó jogszabályokat is hatályon kívül helyezett, mint a rendszerváltó törvények körébe sorolt, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, továbbá a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Ksztv.). Az új szabályozás ugyan egy törvénybe foglalta az egyesülési jogra, a közhasznú jogállásra, valamint a civil szervezetek működésére és támogatására vonatkozó alapvető rendelkezéseket, ugyanakkor szétválasztotta az anyagi, illetve az eljárásjogi szabályokat. Így a bírósági nyilvántartásba vétel eljárási rendje is ma már magasabb, törvényi szinten nyert megfogalmazást.
A főszabályként 2012. január 1-jétől hatályos, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) számos olyan fogalmat tisztázott és pontosított, amely ezt megelőzően jogszabályi szinten nem nyert meghatározást, így a jogalkalmazás során eltérő jogértelmezési megoldások születtek. Az új törvény gyűjtőfogalomként vezeti be a civil szervezet meghatározását, amelynek értelmében ebbe a körbe a civil társaság, illetve - a párt kivételével - a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület, valamint az alapítvány tartozik. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az Ectv. értelmében - többek között - a támogatások, a gazdálkodás, a törvényességi ellenőrzés, bírósági nyilvántartás, beszámolási rend, a Nemzeti Együttműködési Alap terhére nyújtott támogatások tekintetében a civil társaságot nem kell civil szervezet alatt érteni. Ez azt jelenti, hogy ezen társaságok és az államháztartás alrendszerei között támogatási szerződés vagy támogatói okirat alapján létesített költségvetési támogatási jogviszony nem keletkeztethető.
A nyilvántartásba vétel eljárási rendjét rögzítő, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cbnyt.) az alapítványok, egyesületek, egyéb szerveztek nyilvántartása tekintetében szintén egy átlátható, modern szabályozás kidolgozását célozza. Ennek érdekében folyamatban van egy olyan informatikai rendszer kialakítása, amely 2012. június 30-ától biztosítja a civil szervezetek számára az elektronikus úton való eljárás lehetőségét, csökkentve ezáltal a nyilvántartásba vételi eljárás időigényességét és adminisztrációs terheit. A gazdasági szervezetekről szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) analógiájára bevezetett elektronikus ügyintézés és nyilvántartás, továbbá a civil szervezetek csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárása egyrészről szintén a civil szervezetek adminisztrációs terheinek könnyítését, másrészről a vagyonnal rendelkező szervezetek megszűnésének rendezését és az átláthatóságot célozza. Az informatikai rendszer biztonságosságát szolgálja az a rendelkezés, hogy a működtetés az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) feladata lesz.
A két törvény mögött húzódó jogalkotói szándék egységes képet mutat. A Cbnyt. rögzíti, hogy a civil szervezeteket a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék veszi nyilvántartásba, míg az Ectv. átmeneti rendelkezéseinek értelmében 2012. január 1. napját követően csak olyan civil szervezet kaphat költségvetési támogatást, amely letétbe helyezte beszámolóját (közhasznú szervezet esetén a közhasznúsági jelentést is!). A határidő az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 5. hónap utolsó napja, amelyet Cbnyt. alapján az arra köteles szervezetnek 2012. június 30-a előtt papír alapon, ezt követően elektronikus úton kell az OBH részére megküldenie. Jelentős változás az is, hogy a nem működő, illetve a megszűnt civil szervezeteket a bíróság törli a nyilvántartásából. A civil szervezetek sajátosságait figyelembe vevő végelszámolás, valamint csőd- és felszámolási szabályok alkalmazásával a szervezetek megszűnése esetén lefolytatandó eljárás is jól körülhatárolt jogi keretet kapott. Nyilvánvaló, hogy mind a nyilvántartásba vétel, mind a törlés, mind pedig a Gt. szabályainak specifikált átvétele abba az irányba hat, hogy az ún. fantomszervezetek kiszűrésre kerüljenek és a civil szervezetek működési-, és támogatási rendszere korszerű jogi keretek közé kerüljön.
- 32/33 -
A törvény újrafogalmazza a közhasznú tevékenység definícióját is a minősítés egyfokozatúvá tétele mellett. Míg a Ksztv. tételesen felsorolta a közhasznúnak tekintendő cél szerinti tevékenységi köröket, addig az Ectv. értelmében minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, közhasznú tevékenységnek minősül. Ennél konkrétabb meghatározást sajnos a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) sem ad. A képet csak árnyalja, hogy a civil szervezetek köréből ezen rendelet alkalmazása tekintetében a jogalkotó a civil társaságot teljesen kiveszi, szabályai csupán az egyesületekre és alapítványokra vonatkoznak, így a civil társaság adományozott és adományszervező sem lehet.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
