Folyóiratunk aktuális számában olyan cikkek kaptak helyet, amelyek a fejlődés és a fejlesztések fenntarthatóságát kutatják. Elsősorban egy-egy város fejlesztéspolitikájára fókuszálnak, együttesen azonban a magyar társadalom- és gazdaságszervezés erényeiről és gyengeségeiről is átfogó képet adnak. A klímavédelem mára olyan konszenzusos kulcsfogalom lett, amely érthető módon a fejlesztéspolitikák vezércímévé válik. Lehet nagyon szűk értelmezést adni a klímavédelemnek, amint azt a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság hatásköre is teszi, tudniillik az csak az F-gázok ellenőrzésével foglalkozik. Helyesebb, ha a klímavédelmet a természetes ökoszisztémával azonosítjuk, feltételezve, hogy értjük ennek a felfoghatatlanul bonyolult fizikai és biokémiai rendszernek az alapvető összefüggéseit. Még helyesebb azonban, ha a klímavédelem egy fenntarthatósági szemléletet, paradigmát jelöl, amely egy háromlábú székhez hasonlít. A szék egyik lába a természeti környezet, a másik a gazdaság, a harmadik pedig a társadalom. Egyszerre mindhárom szempontot figyelembe kell venni a stratégiai tervezésben és intézkedésekben, a hatásvizsgálatokban és korrekciókban egyaránt. A szinoptikus megközelítés értelmét az adja, hogy végső soron nem a természet állapotát védjük öncélú módon, hanem a helyi emberi kultúra fennmaradásának feltételrendszerét, amelyben a természeti feltételek könnyen elronthatók és kevéssé helyrehozhatók. A cikkek a városvezetési tapasztalatok jól rendszerezett tárházát kínálják, számos ötletet és kísérletet arra, hogyan lehet a fenntarthatóság komplex szemléletét sikerre vinni egy városi közösségben. Győr, Kecskemét, Pécs, Székesfehérvár és Veszprém városvezetőinek tanulmányai a gyakorlat és a tudomány izgalmas találkozásának tanúságtételei. Magyary Zoltánt, a magyar településfejlesztés egyik első nagy tudósát idézik, aki 100 évvel ezelőtt, egy barátságosabb klímahelyzetben, a közigazgatás-tudósokat a terepre küldte, hogy mérjenek és tanuljanak.
Zárótanulmányaink frappáns kitekintést adnak az Egyesült Királyság net-zéró stratégiáiról és a svéd válságkezelés gyakorlatáról is. Az Ipar 5.0-ról szóló tanulmány pedig jól kapcsolható a városfejlesztésekhez, de a digitális adatgazdaság felé is mutat, amelytől a szénalapú gazdaság paradigmájának leváltását is reméljük.
Lectori Salutem! ■
Lábjegyzetek:
[1] A szerző főszerkesztő.
Visszaugrás
