Megrendelés
Jegyző és Közigazgatás

Fizessen elő a Jegyző és Közigazgatásra!

Előfizetés

Gerstnerné dr. Kiss Ildikó: Az új típusú teljesítményértékelés rendszerének bevezetése (Jegyző, 2013/4., 12-13. o.)

Balatonszárszó Nagyközség, Kötcse és Nagycsepely Községek Képviselő-testületei 2013. január 1-jével Közös Önkormányzati Hivatalt hoztak létre. A jelentős szervezeti és személyzeti átalakítás fontos és aktuális állomása hivatalunkban az új közszolgálati egyéni teljesítményértékelési rendszer (TÉR) bevezetése, kiépítése.

Az új típusú teljesítményértékelés rendszerének jogszabályi kereteit - a közszolgálati tisztviselők vonatkozásában - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.), továbbá a részletszabályokat a közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TÉR Korm. rendelet) tartalmazza.

A Kttv. újraszabályozta a közszolgálati tisztviselők egyéni teljesítményértékelésének a rendszerét, melynek alapjául a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program, a közszolgálati életpályák összehangolásáról szóló 1207/2011. (VI. 28.) Korm. határozat, valamint a Kormányzati Személyzeti Stratégia (Közigazgatási, Rendészeti és Honvédelmi Személyzeti Stratégia) szolgált.

A Magyary Program alapján a Kormány az 1207/2011. (VI. 28.) Korm. határozatban döntött a közszolgálati életpályák összehangolásáról.

A Kormányzati Személyzeti Stratégia - melyet a Kormány a 1336/2011. (X. 14.) Korm. határozattal fogadott el - fő célként határozta meg egy jól működő, közös módszertani alapokkal rendelkező teljesítményértékelési rendszer kialakítását.

Az új típusú integrált egyéni teljesítményértékelés kialakításának szempontjai az alábbiak voltak: a) a rendszeres értékelés; b) a szervezeti sajátosságok megjelenése; c) az értékelési eljárás egyszerűsítése; d) az átláthatóság növelése; e) az életpályák közötti átjárhatóság.

a) A rendszeres értékelés: a tárgyévben a Kttv. vonatkozásában legalább két teljesítményértékelés eredménye együttesen adja a minősítést, ennek alapján a teljesítményértékelés rendszeressé és tervezhetővé válik. Az elvégzett teljesítményértékelések folyamatos vezetői kontrollt jelentenek a munkáltatók számára, lehetőséget biztosítva a nem megfelelő színvonalú munkavégzés módosítására.

b) A szervezeti sajátosságok megjelenése: Az új teljesítményértékelési rendszer kötelező és ajánlott értékelési elemeket alkalmaz. A kötelező értékelési elemeket valamennyi közigazgatási, illetve rendvédelmi és honvédelmi szervezetnél - szervtípustól függetlenül - alkalmazni kell, míg az ajánlott értékelési elemeket az ágazati miniszter, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján kell alkalmazni.

c) Az értékelési eljárás egyszerűsítése: A korábbi szabályozás alapján a szakmai munka értékelése, a minősítés és a teljesítményértékelés külön munkáltatói intézkedéseket igényelt, melyeket a Kttv. a teljesítményértékelésben egységesít.

d) A teljesítményértékelések informatikai alapokra helyezése a folyamatos munkáltatói kontroll lehetőségét, az áttekinthetőséget és a humánerőforrás gazdálkodás egyéb funkcióival való kapcsolatot teremtheti meg. Az átláthatóságot növeli, hogy a teljesítményértékelés során a munkáltató az érintett teljesítményét ötfokozatú skálán értékeli:

- A szint (kivételes 100%-91%),

- B szint (jó teljesítmény 90%-71%),

- C szint (megfelelő/átlagos 70%-51%),

- D szint (átlag alatti 50%-41%),

- E szint (elfogadhatatlan teljesítmény 40%-0%).

A kötelező és az esetlegesen ajánlott értékelési elemek együttes számtani átlaga adja a teljesítményszintet, illetve a tárgyévre vonatkozó teljesítményértékelések számtani átlaga adja az év végi összteljesítményt, végső soron a minősítés eredményét. A munkáltató az év teljes időszakában átlátja a tárgyév korábbi teljesítményértékelési eredményeket, s így folyamatosan meg tudja tenni a szükséges munkáltatói intézkedéseket.

e) A Kormányzati Személyzeti Stratégia alapján a közszolgálati tisztviselői, a hivatásos szolgálati és a hivatásos katonai jogviszonyt érintően egysé-

- 12/13 -

ges keretrendszeren alapuló teljesítményértékelési rendszert kell kialakítani. A modularitás elvén alapuló teljesítményértékelési rendszer alkalmas a különböző foglalkoztatási jogviszonyok esetében - az eltérő sajátosságok figyelembevétele mellett - az átjárhatóság érvényesítésére.

Az egyéni teljesítményértékelés konkrét jogi szabályozása

1. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény teljesítményértékelésre vonatkozó főbb szabályai

A Kttv. 130. §-a tartalmazza az egyéni teljesítményértékelésre vonatkozó főbb szabályokat. Minősíteni az első teljesítményértékeléstől számított egy évet követően kell. A teljesítményértékeléshez és minősítéshez különböző jogkövetkezmények kapcsolódnak, így pl.: a Kttv. által is rögzített jutalom kifizetése, illetve a minősítés alapján szakértői, illetve vezetői utánpótlás adatbázisba helyezés lehetősége, a polgármesteri hivatalok köztisztviselői esetében a személyi illetmény megállapítása.

Kiemelést érdemel a Kttv. szabályai közül az is, amely az egyes személyi, illetve szervi körre a Kttv. általános szabályaihoz képest való eltérést mondja ki, pl.: a kormányzati, közszolgálati ügykezelők tevékenységét legalább ötévenként kell értékelni, melynek szempontjait a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg. A Kttv. ad felhatalmazást a TÉR Korm. rendelet megalkotására is, meghatározva annak tárgyköreit (teljesítményértékelés kötelező elemei, teljesítményértékelés ajánlott elemei, továbbá a teljesítményértékelés, minősítés rendje, eljárása és szintjei).

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére