A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: "Kbt.") 9. §-a a törvény hatálya alóli kivételeket határozza meg. A Kbt. 9. § (1) bekezdésének h)-i) pontjai az in-house (házon belüli) beszerzéseket veszi ki a Kbt. hatálya alól. A kivétel alkalmazhatóságával kapcsolatban további részletszabályokat tartalmaznak a Kbt. 9. § (2)-(7) bekezdései.
A fentebbi rendelkezés alapján a következő feltételeknek kell teljesülnie, az in-house kivételi kör alkalmazása érdekében:
a) Olyan jogi személlyel kötött szerződés, amely felett ajánlatkérő a saját szervezeti egységei felettihez hasonló kontrollt gyakorol;
b) Döntő befolyással rendelkezik annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában;
c) Közvetlen magántőke-részesedés nincs;
d) Éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel vagy az ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik;
A feltételeknek való megfelelés nemcsak egy adott városi gazdasági társaság, hanem más partner társaságok részéről is követelmény.
Az önkormányzati gazdasági társaságok a rendelkezésére álló dokumentumok, információk alapján kizárólag a saját vonatkozásukban tudja igazolni az in-house feltételek teljesülését, illetve az Önkormányzat tulajdonát képező gazdasági szereplők tekintetében az a)-c) pontok teljesülését áll módjában vizsgálni.
A d) pont szerinti árbevételi követelmény vizsgálata, más gazdasági szereplőknél olyan - számukra nem hozzáférhető - adatok birtokában és megfelelő pénzügyi szakértelemmel rendelkezve lehetséges, mellyel társaságuk nem, vagy nem megfelelő mértékben rendelkezik. Ennek okán az éves nettó árbevétel 80%-os követelményének vizsgálata csak a szerződő partnereiknek áll módjában, így őket kérik fel ezen kritériumra vonatkozó nyilatkozattételre. Természetesen, amennyiben szükséges, jogi támogatást nyújtanak a helyes megállapítások érdekében.
A legtöbb társaság esetében a feladatellátás az önkormányzatokkal kötött közszolgáltatási-, közfeladat ellátási megállapodás alapján történik. Ezen megállapodások alapján a társaságok, az önkormányzattól átvállalt közfeladatokat végzik, melynek kompenzálására támogatást kapnak, illetve az önkormányzat átengedi részükre a feladat ellátásából származó bevételeket. A Kbt. 9. § (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a 9. § (1) bekezdés h)-i) pontja alkalmazásában a szerződések teljesítéséből származik az azok alapján, harmadik személy részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg.
A 80%-os nettó árbevételi tekintetében a törvény kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a nettó árbevétel vizsgálandó (kizárólag). Az Önkormányzattól származó támogatás, kompenzáció nem nettó árbevételnek, hanem egyéb bevételnek minősül, így a feltétel teljesülésének vizsgálata során figyelmen kívül kell hagyni. Ezen álláspontot támasztja alá a Közbeszerzési Hatóság 2016. november 29. napján a FŐKERT Zrt. részére kiadott állásfoglalása is.
Az intézmények tekintetében a Kbt. 9. § (7) bekezdése az irányadó ennek alapján a (1) bekezdés h)-j) pontja alkalmazásában azon ajánlatkérők esetében, amelyeknél az éves nettó árbevétel nem értelmezhető, az ajánlatkérő vagy az ajánlatkérő által kontrollált más jogi személy részére végzett tevékenységek ellátásának arányát az azzal kapcsolatban a szerződéskötést megelőző három évben felmerült költségek alapulvételével kell megállapítani. Amennyiben a szerződés megkötését megelőző három évre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, az ajánlatkérőnek valószínűsítenie kell - elsősorban hiteles üzleti tervének bemutatásával - az említett adatokat.
A Kbt. a tekintetben, hogy konkrétan mely időpont irányadó a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pont szerinti feltételek fennállásának vizsgálata szempontjából, nem tartalmaz olyan előírást, hogy éves viszonylatban a ténylegesen, dokumentáltan már befolyt bevételek aránya lenne mérvadó, hanem "a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel vagy az ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származó" éves nettó árbevétel a feltételeknek való megfelelés alapja. Ennek megfelelően egy adott évben nem feltétlenül az előző üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolóval lezárt adatait szükséges a megállapodás megkötésekor figyelembe venni, hanem azokat a szerződéseket, amelyeket az adott évre vonatkozóan a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel vagy azonos körbe tartozó személlyel megkötöttek vagy kötni fognak.
Fontos tekintettel lenni arra, hogy a Kbt. 9. § (5) bekezdése alapján "Az (1) bekezdés h)-i) pontjaiban rögzített feltételeknek a szerződés teljes időtartama alatt fenn kell állniuk. Amennyiben az említett feltételek már nem állnak fenn, az ajánlatkérő a szerződést jogosult és köteles felmondani".
Abban az esetben tehát, ha egy önkormányzati gazdasági társaság egy másikkal meghatározott időszakra keretmegállapodást köt egymással, a feltételek fennállása folyamatosan, illetve minden egyedi megbízást megelőzően is vizsgálandó. Amennyiben a Kbt. kivételi szabálya időközben bekövetkező változásokra tekintettel már nem alkalmazható, a felek a keretmegállapo-
- 18/19 -
dás alapján fennálló együttműködésének alapját újra kell vizsgálni.
C-107/98. sz. Teckal-ügyben 1999. november 18-án hozott ítélet
AGAC több önkormányzat által létrehozott konzorcium energetikai és környezetvédelmi szolgáltatások ellátására Viano megbízta egyes intézmények fűtési szolgáltatásainak ellátásával, ezt Teckal megtámadta a kivételi lehetőségeket az irányelv rögzíti, ezeket szűken kell értelmezni ha az ajánlattevő és ajánlatkérő is egyben, az nem zárja ki az irányelv alkalmazását, csak az, ha nem két különálló szervezet közt jön létre a szerződés - ez nem lesz szerződés
Teckal-kritériumok: ajánlatkérő olyan ajánlattevővel köt szerződést, mely ugyan jogilag tőle elválik, ám
(1) az ajánlatkérő a kérdéses személy felett olyan ellenőrzést gyakorol, mint amelyet a saját szervei felett (strukturális függés)
(2) ez a személy a tevékenységét lényegében az őt fenntartó ajánlatkérő javára végzi (gazdasági függés)
C-26/03. sz. Stadt Halle ügyben 2005. január 11-én hozott ítélet
Halle városa nyilvános felhívás közzététele nélkül ítélt oda szerződést az RPL Lochaunak hulladékkezelési szolgáltatásokra vonatkozóan (75%-ban a város a tulajdonosa, 25%-ban egy magánkézben levő kft.)
A Bíróság arra kereste a választ, hogy ha az ajánlatkérő olyan, tőle jogilag elkülönült magánjogi társaságnak kíván a közbeszerzési irányelvek hatálya alá tartozó visszterhes szerződést kötni, amelynek tőkéjében többségi részesedéssel bír, és amelyben bizonyos befolyással rendelkezik, köteles-e mindig az irányelv szerinti nyilvános ajánlati felhívás közzétételére, kizárólag azon okból, hogy egy magánvállalkozás - akár kisebbségi - részesedéssel rendelkezik a vele szerződő társaságban.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
