A pilóta nélküli légi járművek (angolul Unmanned Aerial Vehicle, rövidítve: UAV)[1], hétköznapi nevükön drónok megjelenése és forradalma a globális kereskedelem egyik legizgalmasabb kérdése, a felgyorsult piaci igényekhez igazodó korszerű jogszabályi környezet kialakítása ezzel egyidejűleg pedig napjaink jogalkotásának egyik legnagyobb kihívása.
Az eredetileg katonai célokra kifejlesztett új technológia ugyanis lehetőségek tárházát kínálja a civil szektor számára a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatások területén, elsősorban a repülő szerkezetekre felszerelt eszközök[2] kombinálható felhasználási módozatai által.[3]
A drónok felhasználási területét tekintve négy fő kategóriát különböztethetünk meg: a katonai, az állami, a kereskedelmi és a magáncélú felhasználást.
A magáncélú felhasználói kör elsősorban az új technológia kényelmi, szórakoztató funkcióit használhatja ki a jövőben leginkább, míg a kereskedelmi célú felhasználók a könnyen variálható kiegészítőkkel felszerelve vállalkozásukat tehetik üzletileg és költség szempontból még hatékonyabbá, s ezáltal piacképesebbé.
Nem elhanyagolható ugyanakkor azon előnyök száma sem, amely az új technika használatának állami feladatok ellátása során jelentkeznek. Ide sorolhatóak legtipikusabban a katasztrófavédelmi, bűnmegelőzési, rendvédelmi, határrendészeti, életvédelmi, egészségügyi célú felhasználása ezeknek az eszközöknek.[4]
Céljuktól függően különböző méretű drónokkal találkozhatunk a piacon, amelyek rendszerint különböző technikai sajátosságokkal is rendelkeznek.
A kisméretű, sokszor az ember tenyerében is elférő eszközök általában négy rotorral, giroszkóppal[5] és gyorsulásmérővel vannak felszerelve, repülési idejük egy feltöltéssel a tíz percet ritkán haladja meg. Legtöbbjük ugyan rendelkezik gyárilag felszerelt kamerával, a fotózás, filmezés ezekkel a kisméretű kopterekkel azonban csupán beltérben ajánlott, ugyanis már egy kisebb szellő is elfújhatja őket.
A közepes méretkategóriájú készülékek a beépített GPS-nek köszönhetően már az előre magadott koordináták alapján önálló repülésre is képesek lehetnek és akár komolyabb kamerák is felszerelhető rájuk. Ezeket a gépeket a legtöbbször már hat vagy nyolc rotor hajtja repülési idejük egy feltöltéssel legfeljebb harminc perc.[6]
A nagyméretű drónokat már általában kereskedelmi célokra használják. Ezek a gépek a saját tömegükön kívül, akár több tíz kiló felemelésére is alkalmasak. Leggyakrabban kamerákat szállítanak és a fotózás, filmforgatás légi eszközeként használják őket.[7]
Az eszközök piaci potenciálját jól érzékelteti, hogy 2014 karácsonyán csak az Amazon internetes kereskedelmi felületén keresztül több mint húszezer háztartás karácsonyfája alá került ilyen szerkezet, jelenlegi becslések
- 589/590 -
szerint pedig napjainkban már havi százezer darab talál gazdára szerte a világon.[8]
A technikában rejlő végtelen lehetőséget felismerve a multinacionális vállalkozások soha sem látott összegeket fordítanak kutatásfejlesztésre. A Facebook drónok segítségével tervezi eljuttatni az internetet a világ kevésbé fejlett régióiba[9], a Samsung külön laboratóriumot hozott létre a drónokkal és egyéb robot-technológiákkal kapcsolatos kutatásokra[10], az Amazon a pilóta nélküli légijárművekkel megvalósuló harminc percen belüli házhozszállítással, mint új szolgáltatással kísérletezik[11], az Intel pedig száz drónt reptetve a show business számára is érdekes fényjátékot hozott létre, megdöntve ezzel az egy időben történő "drónreptetés" Guiness-rekordját.[12]
Ugyanakkor nem csak a mamutcégek, hanem az újonnan alapított, nagy növekedési potenciállal rendelkező úgynevezett startup vállalkozások is komoly erőfeszítéseket tesznek a dróntechnika kereskedelmi célú kiaknázására. Az egyik legígéretesebb ilyen típusú szabadalmaztatott találmány a 2016 májusától tömeggyártásban is kapható, Lilynek keresztelt, selfie drónként emlegetett termék, amely könnyen szállítható, nyomkövető, vízálló, filmes kameramozgásokra képes Full HD felvételeket készítő eszköz alapjaiban fogja megreformálni a mai értelemben vett családi filmezést.[13]
Az előzetes piackutatási becslések szerint a katonai és civil drónpiac mérete a következő tíz évben elérheti a tizenöt milliárd dollárt is, 2035-re a technológia alkalmazása pedig - a science fiction írók képzeletét is felül múlva - a mindennapok szerves részévé válhat.[14]
1. ábra
A fent említett, csupán példálózó jelleggel felsorolt felhasználási lehetőségek is érzékelhetővé teszik, hogy milyen kihívásokra és problémákra kell a hatóságoknak és szabályalkotóknak reagálniuk.
A dróntechnológia jogi szabályozása ugyanis kijelenthetjük, hogy már nem a jövő, hanem a mindennapok problémája. A drónokat sok esetben nem rendeltetésüknek megfelelően használják - ha egyáltalán meg tudjuk határozni, mit jelent ezeknél az eszközöknél a rendeltetésszerű használat -, a fogyasztók nem rendelkeznek megfelelő ismerettel a napjainkban már pár ezer forintért beszerezhető, sokszor szakszerűtlenül összeszerelt, veszélyes manőverekre képes eszközök irányításával kapcsolatosan. A gondatlan vagy visszaélésszerű használat pedig számos kockázatot rejt magában, többek között érzékeny személyiségvédelmi és adatvédelmi kérdéseket is felvetve. Nem meglepő, hogy a drónhasználattal kapcsolatos botrányok a híradások mindennapos részévé váltak.
Drón sebesítette meg Enrique Iglesias kezét a mexikói koncertjén[15], albán zászlóval felszerelt pályára szálló drónnal szakították félbe a Szerbia-Albánia válogatott labdarúgó-mérkőzést[16], a Boeing pedig egyenesen lézerrel fegyverzi fel repülőgépeit azok után, hogy egy quadrocopter négyszázhatvan méteres magasságban kis híján összeütközött az egyik utasszállító repülőgépükkel.[17]
Elérkezett tehát az idő, hogy a technikai és technológiai fejlődést ezidáig csak "tisztes távolságból szemlélő" jogalkotás is reagáljon a veszélytelenek egyáltalán nem tekinthető eszközök felhasználásával, üzemeltetésével kapcsolatos, számos jogterületet érintő érzékeny kérdéskörre.
Jelen tanulmány célja a drónok kereskedelmi célú felhasználásának, azon belül is a jelenleg legtipikusabb, filmgyártási célú alkalmazásának hazai és nemzetközi jogi hátterét és aktuális gyakorlatát bemutatni, valamint a témakörrel kapcsolatosan ajánlásokat megfogalmazni a jogszabály előkészítését végző Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala számára.
A dróntechnológiában rejlő hatalmas lehetőségeket a filmipar is hamar felismerte.[18]A hollywoodi stúdiók és független producerek az olcsó és biztonságos felvételi technikát, az alkotók pedig a klasszikus történetmesélés
- 590/591 -
új dimenzióit látják az eszközben.[19] A drónokkal ugyanis az ismert felvételi technológiáknál sokkal komplexebb és kifinomultabb képeket lehet rögzíteni, ráadásul töredék annyi költségráfordítást igényel, mint azt korábban a szakemberek el tudták volna képzelni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
