Jelen tanulmány elsődleges tárgya a gazdasági társaságok kényszertörlési eljárással történő jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatos joggyakorlat elemzése a tagok és a vezető tisztségviselők kötelezettségszegő magatartásával összefüggő és a megszűnéshez vezető okok feltárása segítségével.
A téma szempontjából kiemelten fontosnak tartom annak a követelménynek a hangsúlyozását, hogy az üzletszerű gazdasági tevékenység biztosításán túl a döntéshozatalban résztvevő személyeknek fokozott figyelmet kell fordítaniuk az együttműködésre, tájékoztatásra és a társaság működésével összefüggésben felmerülő adminisztrációs, bejelentési kötelezettségek teljesítésére is. Különösen mellőzhetetlen ezen elvárások teljesítésének vizsgálata arra figyelemmel, hogy a tagok, képviselők személyében rejlő okok akadályozhatják a társaság működését, sőt előállhat a tevékenység ellehetetlenülése, amely akár a társaság kényszertörléssel történő jogutód nélküli megszűnését is előidézheti.
A gyakorlatban a kényszertörlési eljárások vizsgálata háttérbe szorul a társaságok jogutód nélküli megszűnéséhez vezető egyéb okok - mint például a felszámolási eljárás, a végelszámolás és a csődeljárás - mellett, annak ellenére, hogy az eljáráshoz, annak lezárásához szigorú szankciók kapcsolódnak.
A kényszertörlési eljárás szabályai 2012. március 1-jétől kerültek beiktatásra a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezései közé, a korábbi kényszer-végelszámolásra vonatkozó rendelkezések helyett, mely szabályok több kisebb változás után, 2014. július 1-jétől átfogóan módosításra kerültek.
A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el abban az esetben, ha a céget megszűntnek nyilvánítja[1]
A cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja, amennyiben a Ctv.-ben szabályozott törvényességi felügyeleti eljárás során a társaság törvényes működése nem áll helyre. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezése alapján a nyilvántartó bíróság törvényességi felügyelete nem terjed ki a jogi személy döntéseinek gazdaságossági-célszerűségi kérdéseire,[2] kizárólag az alább részletesen ismertetett okok megvalósulása, a társaság tagjainak és a vezető tisztségviselőjének esetleges mulasztása megalapozza meg az eljárás megindítását.
Törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye abban az esetben, ha a társaság a létesítő okirata vagy annak módosítása, illetve a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést megelőzően már fennálló ok folytán törvénysértő; ha a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok miatt törvénysértő; ha a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a cégjegyzék nem tartalmazza azt, amit a cégre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak; ha a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat; ha a törvény a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kötelezővé teszi; ha a társaság adószámát az az állami adóhatóság törölte;[3] a cég tagjai, tisztségviselői nem elérhetőek;[4] a cég a székhelyén, illetve telephelyén, fióktelepén sem található;[5] ha a beszámoló letétbe helyezési, közzétételi kötelezettségét elmulasztják; vagy ha felhívásra a legfőbb szerv összehívása, határozathozatal nem valósul meg.[6]
A fenti okok alapján megállapítható, hogy a kényszertörlési eljárást megelőző törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására is kizárólag a társaság tagjainak vagy vezető tisztségviselőjének mulasztása, személyében rejlő ok ad indokot, ami független a társaság tényleges gazdasági tevékenységétől, így a cégbíróság eljárása során nem is vizsgálja a társaság döntéseinek gazdaságosságát, célszerűségét.
A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el a fenti eseteken túl abban az esetben is, ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, és törlése iránt kérelmet nem terjesztett elő.[7] Ezen ok kapcsán is a mulasztással összefüggésben kerül sor a kényszertörlési eljárás megindítására, azonban a Fővárosi Ítélőtábla 10.Cgtf.44051/2016/2. számú döntésében kimondta, hogy valamely súlyos joghátrány kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség. Ezért, ha a cég az egyszerűsített végelszámolás megszüntetésével és a működés továbbfolytatásával kapcsolatos közzétételi kötelezettségét megszegi, kifejezett törvényi felhatalmazás hiányában mulasztása kényszertörléssel nem szankcionálható.[8]
A mulasztás ténye önmagában is megalapozza a kényszertörlési eljárás megindítását abban az esetben,
- 13/14 -
ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, és a törlése iránti kérelmet nem terjesztette elő. Ekkor a cégbíróság a határidő elmulasztásának jogkövetkezményét köteles alkalmazni, e vonatkozásban mérlegelési joga nincsen.[9] A főszabály alóli kivételt jelenti, ha a céggel szemben hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban, ebben az esetben lehetőség van a végelszámolási eljárás három éven túli befejezésére.[10]
A kényszertörlési eljárás megindításának Ctv.-ben meghatározott indoka továbbá az, ha a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és a végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye.[11]
A cég jogutód nélküli megszűnését idézi elő például a közkereseti társaság és a betéti társaság esetén, ha a társaság tagjainak száma egy főre csökken, és hat hónapos jogvesztő határidőn belül a társaság nem jelenti be a nyilvántartó bíróságnál újabb tagnak a társaságba való belépését.[12] A kültag vagy a beltag halálának napja a társasági jogviszonya megszűnésének napja. Ebben az esetben fontos szabály, hogy amennyiben a változásbejegyzési kérelem benyújtása nem történik meg a Ptk. 3:158. § (1) bekezdésében foglalt határidőn belül, csak a jogvesztő határidő lejártát követően, úgy a társaság megszűnése a törvény erejénél fogva bekövetkezik, akkor is, ha a társaságba a határidő lejártát megelőzően már belépett az új beltag vagy kültag.
A fenti okok alapján megállapítható, hogy a kényszertörlési eljárás megindítására nem kizárólag a társaság gazdasági tevékenységével összefüggésben, hanem a társaság tagjainak, képviselőinek mulasztásával összefüggésben is sor kerülhet, azt személyükben rejlő okok is előidézhetik.
A Ctv. kényszertörlési eljárás visszafordíthatatlanságára vonatkozó rendelkezései alapján az egyszer már a törvénysértő állapot miatt elrendelt eljárást nem lehet semmissé tenni, az a cég jogutód nélküli megszűnéséhez vezet.[13]
A cégek a kényszertörlési eljárás lefolytatása alatt jogképesek, azonban üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathatnak.[14] A cég képviselője a hitelezői érdekek figyelembevételével járhat el, a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot azonban a törvényben foglalt kivételtől eltekintve nem tehet. A kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követően a cég szervei nem hozhatnak a kényszertörlési eljárás céljával ellentétes döntéseket, a cég nem dönthet átalakulásáról, egyesüléséről, vagy szétválásáról.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
