Az Európai Közösség olyan gazdasági integráció, amelyen belül az áruk, szolgáltatások, személyek és a tőke szabadon mozoghatnak. A szabad áru-, tőke- és személyi mozgás egyik legfőbb biztosítéka a megfelelő versenyszabályok működtetése. Az Európai Közösség a versenyjog körébe tartozónak tekinti
- a vállalatokra vonatkozó versenyjogot
- az állami támogatásra vonatkozó szabályokat
- a különleges vagy kizárólagos jogokkal rendelkező vállalkozásokra vonatkozó versenykonform szabályokat, valamint
- a kereskedelmi jellegű állami monopóliumok működési szabályait.
Az Európai Közösség által tágabban értelmezett versenyjoggal szemben az irodalom általában szűkebben értelmezi a versenyjogot és annak hatókörébe tartozónak a vállalatokra vonatkozó versenyszabályokat tekinti.
A vállalati versenyjog két nagy területet ölel fel: egyrészt a tisztességtelen versenycselekmények elleni joganyagot, másrészt a versenykorlátozások elleni szabályokat. Az előbbi a verseny tisztességének védelmére szolgál (például: hírnévrontás, üzleti titok megsértése, bojkott felhívás, versenytárgyalás tisztaságának sérelme), a másik pedig a verseny szabadságát védi. Ez utóbbi körbe tartozik a piaci magatartás szabályozása, ideértve a kartell és gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmát, valamint a piaci struktúra védelme érdekében a koncentráció ellenőrzése. A kartell és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma, valamint a fúziókontroll együttesen alkotja az antitröszt szabályokat.
Amíg a tisztességtelen versenycselekmények elleni joganyag magánjogi jellegű, amelynek elsődleges célja a sértett vállalkozás védelme, addig az antitröszt szabályok a versenyt, mint a piacgazdaság alapját és hatékonysága növelésének eszközét védik. A következőkben a kartelltilalom szabályozási rendszeréről, valamint a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést tiltó szabályokról, valamint mindezek gyakorlatáról lesz szó.
A piaci szereplők az egymással kötött megállapodások segítségével képesek korlátozni a versenyt. A versenyt korlátozó megállapodás - közismert nevén kartell - lehet versenytársak vagy potenciális versenytársak közötti, ezek a horizontális kartellek, vagy lehet olyan, amelyet a termelési forgalmazási lánc különböző szintjén álló résztvevők kötnek egymással, ezek a vertikális kartellek.
A) A horizontális kartelleknek versenypolitikai szempontból két fajtája létezik:
- a tisztán versenykorlátozó kartellek, amelyeknek célja a verseny korlátozása és a monopóliumként való viselkedés. Ilyen az árrögzítés, az eladási feltételek rögzítése, a kibocsátás nagyságával kapcsolatos megegyezés, a piacfelosztás stb.
- a mellékhatásként korlátozó kartell, amely korlátozhatja a versenyt, vagy lehetne ilyen hatása, ugyanakkor azonban hatékonyságnövelő, az összjólétet pozitívan befolyásoló hatása is lehet. Ide tartozik a közös termékfejlesztés, közös piacralépés, közös marketing, közös kutatások vagyis olyan együttműködések, amelyek nem jelentik a fogyasztókkal szembeni egységes fellépést.
B) A vertikális kartell főbb fajtái: kizárólagos értékesítési, a kizárólagos beszerzési, a területi kizárólagosságot nyújtó megállapodások, a továbbeladási ár megkötése. Ezeket a megállapodásokat leggyakrabban a termelő, vagy a nagykereskedő és a kiskereskedő köti egymással. A fő versenypolitikai aggály velük szemben, hogy nehezítik a piacralépést, illetve lezárhatják a piacot. A vertikális kartelleknek azonban lehetnek kedvező hatásai is és ezért meghatározott feltételek esetén mentesítésükre van lehetőség.
C) A versenykorlátozó megállapodások szabályozásának két elve ismert: tilalmi elv és visszaélési elv.
A tilalmi elv lényege, hogy a versenykorlátozást általános tilalom alá helyezi, ami alól azonban részint jogszabályi kivételt tesznek, vagy mentességi - egyedi vagy csoport - lehetőséget teremtenek. A tilalom alól kivett vagy mentesített megállapodások pedig visszaélési felügyelet alá kerülnek. A tilalmi elv alapján álló jogszabályok kétféle szabályozási módszert ismernek: az egyik szerint a kartell-megállapodások tárgya kell legyen a versenykorlátozó, a másik szerint viszont elég a versenykorlátozó hatás megállapíthatósága. A tilalmi elv talaján áll Belgium, Franciaország, Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és az EK versenyjoga.
A visszaélési elv lényege, hogy a kartell nem tilos önmagában (per se), csupán a kartell által keletkezett erő-sebb piaci pozícióval való visszaélés a tilos. Ebben a rendszerben kartell-megállapodást lehet kötni, de nem lehet vele visszaélni. Az ilyen megoldáshoz bejelentési kötelezettség tartozik. A visszaélési elvet követi Dánia, Hollandia, Luxemburg, Nagy-Britannia.
D) Az 1996. évi LVII. magyar versenytörvény a kar-tell-szabályok körében a tilalmi elvet követi kivételek és mentesítések biztosításával. E szerint tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, köztestületének az egyesülésnek, és más hasonló szervezetnek a döntése, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki.
a) A tilalomba ütköző magatartás három féle lehet: megállapodás, összehangolt magatartás, döntés.
aa) A megállapodás fogalmi köre igen tág. Természetszerűen ide tartoznak a polgári vagy a kereskedelmi jog szabályai szerint érvényes szerződések, de ide tartozik bármilyen laza, esetleg alaki formát sem öltött megállapodás is, amely a felek egyenlő akaratát fejezi ki. Nemcsak a szerződés egésze, hanem egy-egy kikötése is lehet a versenytilalomba ütköző és ilyenkor ezt a kikötést kell a versenytörvény alapján megítélni. A lényeg tehát, hogy a felek jogilag releváns aktusokat tegyenek.
ab) Az összehangolt magatartás bizonyítása a gyakorlatban sok problémát vet fel. Gondos körültekintő vizsgálatot igényel és rendszerint különböző ráutaló magatartásokkal lehet az összehangolt magatartás fennforgását megállapítani. Ezek olyan egymáshoz kapcsolódó magatartások, amelyekben tudatos gyakorlati együttműködés jut kifejezésre, anélkül, hogy erre nézve bármilyen megállapodás történt volna. Az összehangolt magatartás léte megállapítható, amennyiben a vállalatok magatartásainak egyformasága az összes körülmény értékelése alapján, korábbi megállapodás feltételezése nélkül nem magyarázható. Ilyenkor a felek a verseny kockázatát tudatosan a tényleges kooperációval helyettesítik. Az összehangolt magatartásra főleg az annak eredményeképp bekövetkezett hatásból lehet visszakövetkeztetni. Az összehangolt magatartástól meg kell különböztetni - a látszatra ugyan azonos eredményt létrehozó - párhuzamos magatartást. A párhuzamos magatartás nem hoz létre kartellt, ösztönös piaci magatartásnak minősül, amiről azt lehet mondani, hogy adott körülmények között a piac szereplői ésszerű gazdálkodás szervezése mellett általában így szoktak eljárni.
A Versenytanács gyakorlatában az összehangolt magatartás bizonyítása komoly erőfeszítésekbe került a kávé-kartell eljárásban. (Vj-185/1994.) A piacon lévő versenytársak az év során három alkalommal megközelítően azonos időben és nagyságrendben egymással megegyező módon emelték a kávé termelői árát. A versenyfelügyeleti eljárás során megállapításra került, hogy 1994-re oligopol szerkezetű piacon öt vállalkozó 97%-ban birtokolta a korlátozott mértékben helyettesíthető homogén terméknek tekinthető kávé legális piacát. 1994. első félévében a versenytársak különböző időpontokban és eltérő mértékben engedményes akcióban csökkentették áraikat versenyezve egymással piaci részesedésük fenntartásáért, illetve növeléséért. E helyzetben új elem volt a nyersanyag ára májusi jelentős mértékű emelkedése. Az árverseny folytatása helyett az összehangolt magatartás több ismertető jele jelentkezett. Az áremelések - a vállalkozások eltérő adottságai és a korábban különböző versenystratégiáik ellenére is - egyidőben és azonos mértékben történtek. Profitmaximalizáló céljuk összehangolt és együttes elérése érdekében az öt cég tudatos és egységes reklámkampánnyal fokozta a vásárlási kedvet az előnyös vásárlás látszatát keltve. A fogyasztó piaci szerepe csupán arra korlátozódott, hogy ugyanazt a terméket a túlkínálat ellenére valódi választási lehetőség nélkül, egyre magasabb áron vásárolja meg.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
