A magyar építőiparban, különösen a sokszereplős projektekben a rendszerváltást követően, de különösen a 2008-as gazdasági világválság idején gyakoriak voltak az építőipari vállalkozások közötti lánctartozások, amelyek nagymértékben veszélyeztették a láncolatban szereplő vállalkozásokat. A jogalkotó a fenti probléma megoldása céljából vezette be 2009 októberében az építtetői fedezetkezelő intézményét. Az építtetői fedezetkezelés biztosítja a vállalkozó kivitelező, másrészt az alvállalkozó kivitelező szerződésszerű teljesítése ellenértékének kifizetését többek között azzal, hogy a fedezetkezelő, mint "biztos kéz", kizárólagos rendelkezése alá helyezi a vállalkozói díjat. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa az építtetői fedezetkezelő kötelező alkalmazásának feltételeit, az azokkal kapcsolatos bizonytalanságokat, az egyes feltételek lehetséges értelmezését, végül de lege ferenda módosítási javaslatokat fogalmazzon meg.
In the Hungarian construction industry-particularly in multi-actor projects-chain debts between construction companies were frequent after the political transition and became especially common during the 2008 global financial crisis, posing significant risks to the businesses involved in these chains. To address this issue, the legislator introduced the institution of construction escrow management in October 2009. The construction escrow ensures the payment of the contractual consideration for the performance of both the main contractor and the subcontractor, among other means, by placing the contractor's fee under the exclusive control of the construction escrow agent, acting as a "safe pair of hand." The purpose of the present study is to set out the conditions for the mandatory application of construction escrow, the uncertainties associated with these conditions, the possible interpretations of each requirement, and, finally, to formulate de lege ferenda proposals for amendment.
A magyar építőiparban, különösen a sokszereplős projektekben a rendszerváltást követően, de különösen a 2008-as gazdasági világválság idején gyakoriak voltak az építőipari vállalkozások közötti lánctartozások, amelyek nagymértékben veszélyeztették a láncolatban szereplő vállalkozásokat. A jogalkotó a fenti probléma megoldása céljából vezette be 2009. október 1. napján az építtetői fedezetkezelő intézményét. Az építtetői fedezetkezelés biztosítja a vállalkozó kivitelező, másrészt az alvállalkozó kivitelező szerződésszerű teljesítése ellenértékének kifizetését[1] többek között azzal, hogy a fedezetkezelő, mint "biztos kéz", kizárólagos rendelkezése alá helyezi a vállalkozói díjat.
A gyakorlatban alapkérdésként merül fel, hogy a szabályozás alapján mikor kötelező az építtetői fedezetkezelés. Az építtetői fedezetkezelés tárgyi hatályára vonatkozó rendelkezések jelenlegi szövegezése, a számos módosítása ellenére, bizonytalan, így annak alapján nem egyértelmű, hogy egy adott építőipari kivitelezési tevékenység esetében az építtető köteles-e igénybe venni építtetői fedezetkezelőt, vagy sem. Ráadásul a másfél évtizedes létezése ellenére az építtetői fedezetkezelésről rendkívül kevés szakirodalmi cikk, tanulmány, elemzés jelent meg, valamint az építtetői fedezetkezelést érintő bírósági határozatok száma is elenyésző. Következésképpen a jogtudományi vagy a bírósági gyakorlat sem nyújt segítséget a fedezetkezelés tárgyi hatályára vonatkozó szabályok értelmezésében.
Miért jelent problémát a fent vázolt helyzet? Egy jogszabályi rendelkezéssel szemben a jogbiztonság elvéből eredő alapvető elvárás, hogy az világos és egyértelmű legyen a norma címzettjei számára.[2] A jogszabályok egyértelműségének követelménye a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényben is megjelenik, a 2. § (1) bekezdés alapján a jogszabálynak a címzett számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie.
A fenti követelményekkel ellentétes az a szabály, amely alapján a jogszabály különböző értelmezési módjaitól függ az, hogy kötelező-e igénybe venni az építtetői fedezetkezelőt vagy sem.
Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa az építtetői fedezetkezelő kötelező alkalmazásának feltételeit, az azokkal kapcsolatos bizonytalanságokat, egyes feltételek lehetséges értelmezését a jogtudomány értelmezési módjai alapján, végül de lege ferenda módosítási javaslatokat fogalmazzon meg.
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv) 16. § 41. pontja alapján az építtetői
- 48/49 -
fedezetkezelő az építőipari kivitelezési tevékenység kivitelezési szerződésben meghatározott ellenértéke pénzügyi fedezetének és a kivitelező által nyújtott biztosíték összegének kezelője.
A Méptv. lényegében definíciós rendelkezéseket tartalmaz, a részletes szabályokat - ideértve az építtetői fedezetkezelés alkalmazásának eseteit - kormányrendeletre utalja. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) jelenlegi rendelkezései alapján[3] kötelező az építtetői fedezetkezelő közreműködése az atomenergia alkalmazására szolgáló, a honvédelmi és katonai, valamint a nemzetbiztonsági célú építmények kivételével (a) a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá nem tartozó, de
(b) a Kbt. szerinti közösségi értékhatárt elérő vagy azt meghaladó - a Kormányrendelet szerint számított - értékű (c) építőipari kivitelezési tevékenység megvalósítása esetén.[4]
A Kormányrendelet továbbá meghatározza azt is, hogy a fentiek szerinti építési beruházás, építőipari kivitelezési tevékenység értéke (a) az Épbír. szerint számított építményérték vagy (b) az Épbír. hatálya alá nem tartozó építménykör esetén az építési tevékenység végzésére vonatkozó fővállalkozói kivitelezési szerződésben megállapított, általános forgalmi adó nélkül számított kivitelezési érték, amelynek meghatározásánál egybe kell számítani az azonos építtető által, azonos vagy egymáshoz kapcsolódó vagy különálló földterületen, az azonos rendeltetésű vagy a rendeltetésében egymáshoz szorosan kapcsolódó olyan új építmények vagy meglévő építményen végzett építőipari kivitelezési tevékenység értékét, amelyek építőipari kivitelezési tevékenysége két éven belül megkezdődik.[5]
Az építtetői fedezetkezelés tárgyi hatálya a Kormányrendelet 17. § (2) bekezdés alapján az "építőipari kivitelezési tevékenység"-ekre terjed ki, de a Kormányrendelet szövege a fedezetkezeléssel összefüggésben említi az "építési beruházás" fogalmát is.[6]
A Méptv. 71. § (1) bekezdés alapján azonban az építtetői fedezetkezelő az építtető és a vállalkozó kivitelező között létrejött kivitelezési szerződés teljesítését segíti elő, és biztosítja az építőipari kivitelezési tevékenység fedezetének célhoz kötött felhasználását. A Méptv. 71. § (2) bekezdés is rögzíti, hogy az építtetői fedezetkezelő az építőipari kivitelezési tevékenység ellenértékének fedezetét helyezi el elkülönített számlán.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
