Az önkormányzatok a feladataik ellátása során rendszeresen folytatnak le közbeszerzési eljárásokat, melyekre a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) mellett számos végrehajtási rendelet is vonatkozik. Ezek egyike a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), melynek néhány fontos rendelkezése a közelmúltban módosult. A jelen dolgozat a referencia előírására és igazolására vonatkozó szabályok legfontosabb módosításainak ismertetésével igyekszik segíteni a jogalkalmazók munkáját.
A közbeszerzési eljárásokat megindító felhívások "kényes" része az alkalmassági követelmények előírása[1]. Ezek célja az, hogy az ajánlatkérő meggyőződhessen arról, hogy az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők (a továbbiakban együtt: ajánlattevők) képesek-e teljesíteni a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződést. Az előírt alkalmassági követelmények jogszerűsége gyakran képezi jogorvoslati eljárások tárgyát, ezért azok megfogalmazása során különös gondossággal célszerű eljárni.
Az egyes közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 115/2017. (V. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: módosító rendelet) 2017. június 1-jei hatállyal több helyen módosította a Korm. rendeletet. A módosító rendeletnek a gyakorlat szempontjából legfontosabb rendelkezései a műszaki és szakmai alkalmassági követelményekre, azon belül a referenciákra vonatkoznak. A módosított szabályokat a módosító rendelet hatálybalépését követően megkezdett közbeszerzési eljárások esetében kell alkalmazni.
Nem változtak érdemben a Korm. rendelet azon szabályai[2], amelyek az ajánlatkérő által előírható referenciák típusait határozzák meg. E szabályok szerint az eljárást megindító felhívás feladásától - nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől - visszafelé számított
- három év legjelentősebb szállításainak (árubeszerzés),
- öt év legjelentősebb építési beruházásainak (építési beruházás),
- három év legjelentősebb szolgáltatásainak (szolgáltatás megrendelése)
ismertetése írható elő. Ha az ajánlatkérő a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükségesnek ítéli, ezeknél az időtartamoknál három évvel hosszabb időtartamokat is előírhat, feltéve, hogy ezt az eljárást megindító felhívásban jelezte.
Ezeket a szabályokat a módosító rendelet új rendelkezésekkel egészíti ki[3]. Az új szabályok szerint az ajánlatkérőnek ezentúl nemcsak azt kell vizsgálnia, hogy az adott referencia teljesítése mikor fejeződött be, hanem azt is, hogy mikor kezdődött el. Ennek értelmében a referenciamunka megkezdésének időpontja nem lehet korábbi, mint a lehetséges legkorábbi befejezési időponttól visszafelé számított három év. Azaz, ha ajánlatkérő három év teljesítéseinek igazolását írja elő, akkor a vizsgált időszak alatt befejezett, de legfeljebb hat éven belül megkezdett, ha öt év teljesítéseinek igazolását írja elő, akkor a vizsgált időszak alatt befejezett, de legfeljebb nyolc éven belül megkezdett referenciát veszi figyelembe és így tovább.
Ezenkívül, ha a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükségesnek ítéli, az ajánlatkérő a fentieknél korábban megkezdett árubeszerzést / építési beruházást / szolgáltatás megrendelését is figyelembe veheti, feltéve, hogy ezt az eljárást megindító felhívásban jelezte. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban meg kell jelölnie, hogy hány éven belül megkezdett referenciát vesz figyelembe.
A fentiekkel összhangban a módosított Korm. rendelet értelmében a referenciára vonatkozó nyilatkozatban vagy igazolásban meg kell adni a teljesítés kezdő és befejező időpontját egyaránt[4].
A módosított Korm. rendelet új rendelkezésként rögzíti, hogy az ajánlatkérő a teljesítés igazolásaként köteles elfogadni annak igazolását is, ha a referencia-követelményben foglalt eredmény vagy tevékenység a szerződés részteljesítéseként valósult meg[5].
- 39/40 -
Különösen fontos változás, hogy a módosított Korm. rendelet kiegészül egy új - korlátozó - szabállyal, amely szerint az ajánlatkérő a referenciaigazolásban csak abban az indokolt esetben követelheti meg az ellenszolgáltatás összegének feltüntetését, ha a korábbi teljesítéshez kapcsolódóan nem írható elő olyan mennyiségi meghatározás, amelyre a Kbt. 65. § (5) bekezdésében foglalt százalékos viszonyítás az ajánlatkérői előírás arányosságának megítélésére alkalmazható[6]. Elvileg tehát nem teljesen kizárt, hogy az ajánlatkérő a referencia előírásánál a referencia teljesítéséért kapott ellenszolgáltatás minimális mértékét határozza meg, ez azonban csak kivételes és kellőképpen indokolható esetben lehetséges, a jövőben főszabályként az elvárt referenciát valamilyen mennyiségi mérőszámmal kell megadni (pl.: m[2]).
A módosító rendelet tartalmaz még néhány technikai, szövegpontosító jellegű módosítást, melyeket a jelen dolgozat nem kíván részletezni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
