Akár a munkánkat, akár a magánéletünket nézve, mindennapjaink fontos részévé váltak az Általános Adatvédelmi Rendelet (angol kifejezéssel élve: General Data Protection Regulation, azaz GDPR) előírásai, amely az első olyan átfogó adatvédelmi szabályozás, ami az Európai Unió összes tagállamában hatályos. Jelent-e valamit ez az adatvédelem a közérdekből nyilvános adatok esetén, a köztisztviselők mint természetes személyek személyes adatainak nyilvántartására vonatkozóan, valamint a hazai szabályozás szerint, milyen adatszolgáltatási kötelezettségei vannak a jegyzőnek?
Az adatkezelés célját uniós vagy tagállami jogban kell meghatározni. A GDPR rendeletnek a személyes adatok kezelésének jogszerűségére vonatkozó általános feltételeit ezen túlmenően a tagállami jogszabályok pontosíthatják, azaz az adatkezelő megjelölésére vonatkozó pontos szabályokat, az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok típusát, az érintetteket, azokat a szervezeteket, amelyekkel a személyes adatok közölhetők, az adatkezelés céljára vonatkozó korlátozásokat, az adattárolás időtartamát, valamint egyéb, a jogszerű és tisztességes adatkezelés biztosításához szükséges intézkedéseket is meghatározhatják.
A magyar szabályozás a képviselő-testület hivatala esetén a közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért, a kötelező adatszolgáltatásokért a jegyzőt, főjegyzőt jelöli meg felelősnek.
Az adatkezelés általános szabályait a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseknek a közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkre vonatkozó VIII. fejezetben, illetve a közszolgálati ügykezelőkre vonatkozó IX. fejezetben foglalt eltérések figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni. Mindezekre tekintettel jelen cikkben - a fenti eltérések figyelembevételével - a Kttv.-ből idézett jogszabályi hivatkozások szövegétől eltérően mindenhol köztisztviselőt, illetve közszolgálati jogviszonyt említünk, amely alatt természetesen az ügykezelőket és magát a jegyzőt, főjegyzőt is érteni kell.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 2. pontjának megfelelően a köztisztviselők illetményadatai, juttatásai az egyes személyek vonatkozásában személyes adatoknak minősülnek. Az Infotv. 3. § 6. pontja értelmében közérdekből nyilvános adat a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. Az Infotv. 26. § (2) bekezdése szerint közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. A Kttv. 179. §-a közérdekből nyilvános adatnak minősíti a köztisztviselő nevét, állampolgárságát, a köztisztviselőt alkalmazó államigazgatási szerv nevét, ezen szervnél a közszolgálati jogviszony kezdetét, jelenlegi besorolását, besorolásának időpontját, a köztisztviselő munkakörének megnevezését és a betöltés időtartamát, a vezetői kinevezésének és megszűnésének időpontját, a címadományozás adatait, valamint a köztisztviselő illetményét.
A Kttv. 13. § (2) bekezdése - az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése érdekében - az illetmény fogalmába sorol minden, a közszolgálat alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatást is. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (továbbiakban: Hatóság) álláspontja szerint az illetményre vonatkozó adatok körét tágan kell értelmezni, abba beletartoznak a közszolgálati jogviszonyra tekintettel, illetve azzal összefüggésben szerzett egyéb járandóságok, juttatások is, úgy mint a jutalom, célprémium pontos összege, a döntést meghozó személy neve, az odaítélés eljárásnak a menete, a döntést orientáló szempontok, amelyek a közfeladatot ellátó személyek munkájával szorosan összefüggenek, hiszen annak jutalmazására irányulnak. (NAIH/2016/244/4/V. számú jelentés - Közzététel dátuma: 2016. 06. 10. https://www.naih.hu/informacioszabadsag-allasfoglalasok-jelentesek.html)
A Kttv. 226. § (2) bekezdés b) pontja szerint a köztisztviselőkre, a Kttv. 239. § (1) bekezdés szerint az önkormányzati főta-
- 21/22 -
nácsadóra, tanácsadóra, a Kttv. 240. § (2) bekezdése szerint a közszolgálati ügykezelőkre, a Kttv. 246. § (2) bekezdése szerint a jegyzőre is alkalmazni kell a 179. § rendelkezéseit, így a fent felsorolt személyes adatok mindenképp közérdekből nyilvános adatnak minősülnek. Az Infotv. 26. § (2) bekezdése speciális törvényi rendelkezés a jogállási törvényekhez képest, így azon fordulata alapján, amely szerint a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy közfeladatának ellátásával összefüggő egyéb személyes adata közérdekből nyilvános jogalapot teremt a köztisztviselők illetményén túl: a jutalom, a jubileumi jutalom, a végkielégítés összege, annak kifizetésének jogcíme, ideje, a kiutalásról döntő személy vagy testület megnevezése.
Ezen adatkörön túl azonban más, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatok is - így a köztisztviselő végzettsége, részletes munkaköre - közérdekből nyilvánosnak minősülhetnek az Infotv. 26. § (2) bekezdése alapján.
Az illetmény, jutalom, végkielégítés összege mint adat tekintetében a közpénzek jogszerű felhasználásáról van szó, az átláthatóság és ellenőrizhetőség - mint közérdek - kiemelt fontosságú, hiszen az Alaptörvény, amely minden, a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatot közérdekű adattá minősített, a nyilvánosságot, az átláthatóságot tette főszabállyá. Az Alaptörvény 39. cikke (2) bekezdése így rendelkezik: "A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok."
Ugyanakkor az információszabadságnak és az információs önrendelkezési jognak egymásra tekintettel kell érvényesülnie, így a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatok [Infotv. 26. § (2) bekezdés] körének meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy azok nyilvánossága nem sérti-e aránytalanul a magánszférához való jogot.
A köztisztviselő részére a képviselő-testület rendeletben további egyéb, visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásokat, szociális és kegyeleti támogatásokat állapíthat meg. Ilyen juttatás lehet különösen:
a) lakhatási, lakásépítési és -vásárlási támogatás,
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
