Megrendelés
Családi Jog

Fizessen elő a Családi Jogra!

Előfizetés

Dr. Tóth Lili: Házastársak vagyonjogi szerződései (CSJ, 2012/4., 43-44. o.)

Kerekasztal fórumbeszélgetés

2012. március 29-én a Budapesti Ügyvédi Kamara protokolltermében került megrendezésre a Magyar Jogász Egylet Családjogi Szakosztálya által szervezett kerekasztal fórumbeszélgetés. A rendezvény fő témája az örök aktualitást élvező, a házastársak egymás közötti és harmadik személyekkel kötött szerződései, továbbá ehhez kapcsolódóan az e jogviszonyokból eredő felelősség kérdésének vizsgálata volt. A beszélgetés záróakkordjaként a jelenlévők a parlamenti elfogadásra váró új Polgári Törvénykönyv témával kapcsolatos rendelkezéseiről, továbbá a hatályos szabályozáshoz viszonyított változásokról kaphattak felvilágosítást.

A konferencia a témára kiváló rálátással rendelkező meghívottak prezentációjával kezdődött, majd ezt követően - a program közvetlenségét biztosítandó - a résztvevők tehették fel az előadásokkal kapcsolatos, illetve egyéb vonatkozó kérdéseiket.

A meghívott előadók között szerepelt Dr. Tóthné dr. Bicskei Beatrix, a Budaörsi Városi Bíróság bírája; Dr. Szeibert Orsolya Ph.D, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa, Lantainé dr. Palotás Ildikó és Dr. Kiss Pál Barna ügyvédek. A beszélgetés moderátora Dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna, a Fővárosi Törvényszék tanácsvezető bírája, a Családjogi Szakosztály vezetője volt.

Első előadóként Szeibert Orsolya a házastársak vagyonjogi szerződéseinek elméleti hátterét mutatta be. A hatályos Ptk 30. §-ának (2) bekezdése rendelkezik a házastársak vagyonjogi szerződéseiről. A házastársi szerződések fogalma alatt két esetkör értendő, a házasulandók vagy házastársak egymás közötti, továbbá a házastársak harmadik személlyel kötött szerződéseire vonatkozó szabályok. Ahhoz, hogy érvényes szerződésről legyen szó, a házasság fennállásán túl (házasulandók közötti szerződés esetén ettől el lehet tekinteni) szükséges az életközösség és vagyonközösség megléte is. A házastársak egymás közötti szerződése kapcsán az előadó a tartási és öröklési szerződés problematikájára hívta fel a figyelmet, miszerint lényeges tartalmának pontos és részletes meghatározása a szerződő felek részéről, ugyanis a gyakorlatban nem ritka azoknak az eseteknek a száma, amikor nem tekintik érvényesnek a létrejött szerződést abban az esetben, ha kizárólag gondozásra irányul. A jelenlegi álláspont szerint ugyanis ez önmagában nem alapozza meg a tartásra jogosultságot, hiszen a gondozás a házastársak alapvető kötelezettségei közé tartozik. Ez alól egy kivételt mégis érdemes megemlíteni, az Ítélőtábla ugyanis egy alkalommal érvényesnek tekintette az adott szerződést, mert abban az esetben olyan mértékű volt a gondozás, ami már önmagában megalapozta a tartásra jogosultságot.

A házastársak harmadik személlyel kötött szerződései közt a közös vagyon terhére kötött szerződés esetén a Csjt. a házastárs egyoldalú döntése esetén is vélelmezi a házastárs egyetértésével történő eljárást, illetve ellenérték fejében történő szerzés esetén a harmadik személy jóhiszeműségét is (a szigorú felfogás érvényesül). A házastárs utólagos beleegyezése is elegendő a közös döntéshez. A vélelem megdöntésére egy esetben kerülhet sor, ha a harmadik személy tudott vagy tudhatott volna a másik házastárs beleegyezésének hiányáról. Ingyenesség esetén a vélelem nem alkalmazható. A vélelem megdöntése nem eredményezi önmagában a szerződés érvénytelenségét, a Csjt. itt elválasztja a házastársak belső jogviszonyát a másik házastárs harmadik személyhez fűződő viszonyától. Ingatlan esetében, ha csak az egyik házastárs az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonos, úgy a Kúria gyakorlata értelmében a házastársak egymás közötti viszonyára a megbízás nélküli ügyvitel szabályai, a házastárs és a harmadik személy kapcsolatában pedig a fedezetelvonás szabályai irányadóak.

Lantainé Palotás Ildikó ügyvéd a vagyon biztosítására kötött házassági szerződés gyakorlati problémáira hívta fel a jelenlévők figyelmét. E téma kapcsán külön beszélhetünk szűkebb és tágabb értelemben vett szerződésekről, illetve a házasság előtt (ilyenkor nagyobb a bizalom a felek közt) és a házasság megkötése utáni évek alatt kötött házassági szerződésekről. Ez utóbbi objektív, általában akkor kötik, ha nagy vagyona van az egyik félnek, illetve szülői nyomásra vagy félelemből, mert már korábban esetleg felbontotta a házasságát, és negatív tapasztalatokat szerzett. Sokszor jelentőséghez jut a gyermekáldás.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére