A települési önkormányzatok köznevelési feladatai jelentős mértékben lecsökkentek, illetve változtak 2013. január 1-jével, amikortól lényegében két területre szűkült a települési önkormányzatok kötelezettsége e téren:
- az óvodai nevelésről való gondoskodásra és
- egyes települési önkormányzatok esetében bizonyos köznevelési intézményi kör működtetésére.
Jelen cikk keretében az ún. működtetési/üzemeltetési feladatokról lesz szó, a téma aktualitása okán.
A téma aktualitását egyrészt az adja, hogy a 2014 decemberében megjelent törvénymódosítás némileg változtatott a működtetés (üzemeltetés) fogalmán és tartalmán, másrészt pedig az, hogy az Országgyűlés előtt lévő - egyéni képviselői indítvánnyal benyújtott - törvénymódosítási javaslat a működtetéssel kapcsolatos, idei évben esedékes felülvizsgálattal kapcsolatban fogalmaz meg lényeges változtatásokat.
2013. január 1-jével a jogalkotó a korábbiakban megszokott, ismert konstrukcióhoz képest egy teljesen új megvalósítási mód mellett döntött a köznevelési közfeladatok állami és helyi önkormányzati ellátása terén. Deklarálásra került, hogy a köznevelési közfeladatok ellátása alapvetően az állam közszolgálati feladata. Ez alól az óvodai nevelés képez kivételt - amely magában foglalja a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelését -, mivel a települési önkormányzatok kötelező feladata maradt. A kötelező feladat ellátásáról a települési önkormányzat a megszokott módon:
- saját intézmény fenntartásával,
- más települési önkormányzattal történő társulással és
- egyházi vagy magán köznevelési intézményfenntartóval kötött köznevelési szerződés útján
gondoskodhat.
Az óvodai nevelésen és a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésén kívül a többi köznevelési közfeladat (alapfeladat) ellátásáról az állam gondoskodik, alapvetően az állami intézményfenntartó központon keresztül, amely a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (a továbbiakban: KLIK).
Új fogalomként került bevezetésre - 2013. szeptember 1-jével - a működtető, a működtetés, amely szintén a települési önkormányzatok kötelező feladata a következő feltételek mellett:
- a település lakosságszáma meghaladja a 3000 főt,
- a köznevelési intézmény fenntartója a KLIK (tehát más állami fenntartó esetében a működtetési kötelezettség nem áll fenn),
- a működtetési kötelezettség a szakképző intézményeken kívül az összes többi köznevelési intézményre (tehát nemcsak a nevelési-oktatási intézményekre, hanem a pedagógiai szakszolgálati, és pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményekre) is kiterjed,
- a köznevelési intézmény települési önkormányzati tulajdonban lévő épületben működik.
A fenti feltételek ún. konjunktív, tehát együttes feltételek, ami azt jelenti, hogyha azok bármelyike nem teljesül, a települési önkormányzatnak nincs működtetési kötelezettsége az adott köznevelési intézmény vonatkozásában.
Nagyon fontos, hogy a működtető és a működtetés fogalmát a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) kizárólag települési önkormányzatok, méghozzá a települési önkormányzatok egy bizonyos köre és meghatározott feltételek teljesülése esetében használja. Téves tehát az az értelmezés, amely akár a KLIK, akár más fenntartó vonatkozásában a fenntartói feladatokat fenntartói és működtetői feladatokra bontja. A fenntartás fogalma továbbra is egységes maradt a törvényben. A működtetés csak abban az esetben jelenik meg, mint feladat és mint fogalom, amikor a törvény-
- 31/32 -
ben foglalt feltételek teljesülnek. Minden egyéb esetben megmaradt a fenntartói feladatellátás egysége. Konkrétan és a jogszabályi rendelkezéseket idézve:
"9. fenntartó: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a köznevelési feladat ellátására való jogosultságot megszerezte vagy azzal rendelkezik, és - e törvényben foglalt esetben a működtetővel közösen - a köznevelési intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik," (Nkt. 4. § 9. pont).
Vagyis egyházi vagy magánintézmény, települési önkormányzati fenntartású óvoda stb. esetében nem beszélhetünk a működtető fogalmáról, illetve a törvény nem bontja meg az ellátandó feladatokat két szereplő között. A fenntartó változatlanul az a természetes vagy jogi személy, amely a köznevelési intézmény működéséhez szükséges valamennyi feltétel biztosításáról köteles gondoskodni. Egy bizonyos állami fenntartású intézményi körben - a fentiekben jelzett törvényi előírások teljesülése esetén - a fenntartói feladatok megoszlanak a KLIK és a települési önkormányzat között, és a fenntartói feladatok egy - a törvény által körülhatárolt - részét az arra kötelezett települési önkormányzatnak kell ellátnia. Az összes többi feladat ellátásáról a fenntartó, a KLIK köteles gondoskodni. A fenntartó és működtető fogalma tehát a rész-egész elvén került meghatározásra. Ezt a gondolatmenetet erősíti az Nkt. legutóbbi módosítása, amely a 2014. évi CV. törvénnyel történt meg és 2015. január 1-jétől hatályos:
"18. működtető: az a települési önkormányzat, amely a saját tulajdonát képező ingatlanban folyó állami köznevelési feladatellátáshoz szükséges tárgyi feltételeket, továbbá a tárgyi feltételek rendelkezésre állásához szükséges személyi és pénzügyi feltételeket az e törvényben meghatározottak szerint biztosítja," (Nkt. 4. § 18. pont).
Ez a módosítás nem jelent tehát érdemi változtatást, csupán a fogalmat pontosítja, az értelmezés még egyértelműbbé tétele érdekében. A fogalom azért válik így egyértelműbbé, mert a köznevelési intézmény fenntartásához szükséges három feltételkörből indul ki, miszerint a fenntartás a személyi, a tárgyi, és az előzőekhez szükséges pénzügyi feltételek biztosítását jelenti (Nkt. 22. §). Ezen feltételek biztosítása oszlik meg a KLIK és a települési önkormányzat között. Hogy hogyan, az az Nkt. 76. §-ából tudható meg, amely szintén módosult 2015. január 1-jével, és itt már érdemi változtatásról beszélhetünk, ha az nem is átfogó és nem érinti alapjaiban a működtetés tartalmát.
"76. § (1) A működtető köteles ellátni minden olyan feladatot, amely ahhoz szükséges, hogy az ingatlanban a köznevelési feladatokat megfelelő színvonalon és biztonságosan láthassák el. A működtető a köznevelési közfeladat-ellátás céljait szolgáló ingatlant az e törvény keretei között kötött szerződésben foglalt módon és feltételekkel az ingatlan rendeltetésének megfelelő, hatályos köznevelési, tűzvédelmi, munkavédelmi és egészségügyi előírások szerint üzemelteti, karbantartja, gondoskodik az állagmegóvásról. Az állagmegóváson túl jelentkező rekonstrukciós, fejlesztési költségek fedezése a működtetőnek nem kötelessége, de ehhez az állam pályázati úton támogatást nyújthat. A működtető köteles a működtetéssel kapcsolatos közterheket, költségeket, díjakat viselni, gondoskodni az ingatlan vagyonvédelméről. (...)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
