Fizessen elő a Jegyző és Közigazgatásra!
ElőfizetésA Fejér megyébe látogatók Magyarország egyik legváltozatosabb vidékével ismerkedhetnek meg. Túrázhatnak a Vértes-hegységben, vitorlázhatnak, szörfözhetnek a Velencei-tó hullámain, hűsölhetnek a tó vizében, a gyógyulni vágyók pedig felkereshetik a gyógyhatású agárdi termálfürdőt. Természetesen az épített örökség hívei sem maradnak kellő számú és minőségű látnivaló nélkül.
A látnivalókban a megye székhelye, Székesfehérvár, az egykori Alba Regia található az élen. A legfontosabbak között szerepel a királyi koronázó székesegyház maradványait bemutató Romkert, Nemzeti Emlékhely. A Belváros négy barokk katolikus temploma és a gótikus Szent Anna kápolna a szakrális művészet gazdag tárháza.
Több nemzetközi hírű múzeum is megtekinthető az ódon falak között: Deák Gyűjtemény, Csók István Képtár, Szent István Király Múzeum, Egyházmegyei Múzeum, Babamúzeum, Fekete Sas Patikamúzeum. Az elmúlt napokban fejezték be a Hiemer-Font-Caraffa épülettömb felújítását, ami az I. ütem kiemelkedő műemlékvédelmi munkáiért 2008-ban ICOMOS-díjban részesült.
A középkori eredetű utcahálózatát megőrző Belváros több pontját kiemelkedő történelmi eseményekre, személyekre emlékeztető, példaértékűen elhelyezett szobor gazdagítja.
Egy lakótelep közepén álló szerb ortodox templom körül megőrzött Rác utcai épületegyüttes 1989-ben érdemelte ki az Europa Nostra díjat.
A mai Fejér megye területén már a római korban jelentős településeket hoztak létre. Kr. u. 50 körül szervezték meg a közigazgatást. Ekkor kezdődött meg a területet átszelő utak építése, majd a limes, azaz a határvédő vonal II. és IV. századig tartó kiépítése, illetve folyamatos megerősítése. A megye területén, a Duna mellett három fa-föld katonai tábort hoztak létre (Adony - Vetus Salina, Dunaújváros - Intercisa, Baracs - Annamatia), melyek között őr- és jelzőtornyok épültek.
A provincia egyik legjelentősebb városa, Gorsium (a mai Tác határában) fontos utak kereszteződésében jött létre, az itteni építkezések tartományi katonai alakulatok bevonásával történt. Az egykori település maradványainak díszletként való felhasználásával május első hétvégéjén Flóra istennő tiszteletére tavaszköszöntő ünnepet rendeznek. Floralia ünnepén antik színdarabok bemutatására, történeti események felidézésére, gladiátor-viadalokra és az antik világot idéző egyéb programokra kerül sor.
Magyarország teljes területén nem található arányait tekintve ilyen sok főúri kastély, mint Fejérben. Ennek oka, hogy a török hódoltság alatt a megye sok települése elpusztult, különösen a déli területek teljesen elnéptelenedtek. A nemesség lakhelyeinek vonatkozásában sem volt folyamatosság a középkor és az újkor között. Nem a korábbi nemesi családok települtek vissza, hanem a Habsburg-hű főurak kapták meg a megyében kialakult nagybirtokokat: Zichyek, Batthyányak, Károlyiak, Esterházyak, Czirákyak, Nádasdyak, Festeticsek, Lambergek, sőt a Habsburgok is. A XVIII. század második felében kezdték meg a birtokközpontokban a többnyire nagyméretű kastélyok építését, ahol a kor legismertebb építészeit alkalmazták, így sűrűn találkozhatunk Pollack Mihály, Fellner Jakab, Hild János mellett a Fehérváron született Ybl Miklós nevével is. A XX. században súlyos károk keletkeztek szinte valamennyi kastélynál. Jelenleg a felújított, illetve látogatható kastélyok között a legjelentősebbek a martonvásári Brunszvik-, a fehérvárcsurgói Károlyi-, a nádasdladányi Nádasdy-, a dégi Festetich- és a móri Lamberg-kastély, továbbá az alcsútdobozi Habsburg-kastély parkja.
A kastélyokhoz és településükhöz közönséget csalogató programok is kapcsolódnak. Martonvásáron a kastély épületében Beethoven Múzeum működik, míg a kastélyparkban szabadtéri hangversenyeket tartanak. A csurgói kastélyban már hagyományosan június elején rendezik meg a nagysikerű virágkiállítást és a kapcsolódó konferenciát. Az alcsúti kastélyparkot márciusban a hóvirágünnepen és júniusban a szentjánosbogár-rajzáskor fedezhetik fel.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás