2021. január 27-én került sor az Európai Jogakadémia ez évben esedékes családjogi konferenciájára, a Covid-19 járvány miatt ezúttal online formában. A konferencia tárgya a 21. századi digitális technológia családjogi ügyekben való hasznosítása volt. A konferencia előadásai három fő téma köré csoportosultak: az első harmad a családjogi ügyek digitalizációjával, a második harmad az e-CODEX projekttel és a határon átnyúló tárgyalásokkal, az utolsó pedig a jogi technológia és a mesterséges intelligencia családjogi területen történő felhasználhatóságával foglalkozott.
A konferencia és a témakör felvezető előadását A digitális technológia globális fejlődése a családjogi igazságszolgáltatásban: előnyök, lehetőségek és aggodalmak címmel David Hodson[1] tartotta. Ahogy a cím is mutatja, az előadó széles spektrumból igyekezett rávilágítani a családjog digitalizációjának témakörére. Álláspontja szerint az az elvárás, hogy a digitalizáció hatására a családjogi igazságszolgáltatás érdemben felgyorsul vagy a családjogi ügyek menetével kapcsolatosan egyes országokban tapasztalható "bedugulás" megszűnik, jelenleg nem reális. Az elektronikus családjogra egyelőre olyan alternatívaként érdemes tekinteni, amely a családjoghoz való hozzáférés lehetőségét segíti elő, szélesíti ki. A digitalizációval járó előnyök igazi hasznosulásának napjainkban több tényező is gátat szab. Egyrészt az erőforrások kihasználatlansága okoz gondot: számos országban egyéni ügyvédek vagy kis ügyvédi irodák működnek, amelyek sem megfelelő eszközökkel, sem költségvetéssel nem rendelkeznek a szükséges technológiai fejlesztésekhez. Másrészt az innovatív módszerek elfogadtatásához komoly erőfeszítést igényel annak az ultrakonzervatív tévhitnek az eloszlatása, hogy a családjogi ügyek jelentős részénél a 21. századi digitális technológia alkalmazása lehetetlen vagy hogy komoly veszélyforrást hordoz magában. Az előadó emlékeztetett a téma egyik legnagyobb szakértőjének, Richard Susskind[2] jogi jövőkutatónak napjainkban szinte már szállóigévé vált gondolatára, mely szerint az igazságszolgáltatást nem egyszerűen automatizálni kell, hanem gyökeresen átalakítani (transzformálni). David Hodson számos - a világ különböző tájairól származó - izgalmas példával mutatta be, hogy a digitalizáció és a technológia miként viheti közelebb az emberekhez az igazságszolgáltatást, ezen belül is a családjogi jogalkalmazást.
A témakör következő előadásai egy-egy ország digitális jogfejlődésével foglalkoztak. Elsőként Anette Kronborg[3] mutatta be a dán eredményeket, aki előadásában a kötelező digitalizációval és a tartásdíjak elektronikus behajtásával foglalkozott. Noha Dániában már az ezredforduló tájékán elkezdtek foglalkozni a digitális igazságszolgáltatással, a kötelező digitálizációt és az elektronikus kommunikációt a hatóságok és a jogkeresők között csak 2014-ben vezették be. 2015 óta működik a gyors és korszerű, központosított elektronikus tartásdíjbehajtás: az automatizált rendszer számos funkcióval rendelkezik, így például ellenőrzi a tartásdíj lejártát, végrehajthatóságát, összegszerűségét stb.
A következő előadó, Bregje Dijksterhuis[4] a Hollandiában bevezetett "online válás" működését ismertette. A Rechtwijzer (magyarul: jogi iránytű) elnevezésű webes alkalmazásnak köszönhetően a válni készülő házastársak online vitarendezésben (online dispute resolution) vehetnek részt. A relatíve olcsó szolgáltatás (300 euró) alapvető célja, hogy a válni készülő házasfelek között a vitás
- 53/54 -
jogi kérdésekben segítséget nyújtson és megállapodást hozzon létre. Ehhez a felek online pszichológiai és jogi segítséget is igénybe vehetnek, a rendszer tehát ötvözi a mediátor és az ügyvéd szerepét. A weboldal természetesen nem helyettesíti a válással kapcsolatos bíróság előtti procedúrát, csupán a válás folyamatát igyekszik egyszerűsíteni a járulékos jogi kérdések megnyugtató rendezésével. Az előadó részletesen ismertette az alkalmazás legfontosabb funkcióit, működését. Sajnos a Rechtwijzer eredeti változatának működtetése pénzügyileg fenntarthatatlan volt, mert viszonylag kevés felhasználó vette igénybe, ugyanakkor a felhasználók 84%-a elégedett volt a szolgáltatással. Éppen ezért ma az alkalmazás béta verziója, a Rechtwijzer EHBO fut a weben, amelynek fő funkciói ingyenesek.[5]
Az első blokk utolsó előadója, Yuko Nishitani[6] Online házasságkötés és válás Japánban címmel tartott érdekes prezentációt. Japánt a Covid-19 járvány késztette a házasságkötések és válások tradicionális, papír- és pecsét- (hanko) alapú regisztrációjának helyettesítésére. 2020 októberében fogadták el azt a törvényt, amely bevezeti a házasságkötések és az egyező akaratnyilvánításon alapuló válások digitális regisztrációját (a törvény még nem lépett hatályba). A japán professzor tudósított arról is, hogy országa megkezdte a belső jogalkotási munkálatokat az Európai Parlament 2020. július 8-i állásfoglalása kapcsán, amely az uniós gyermekek szülő általi nemzetközi és belföldi jogellenes Japánba viteléről szól.[7] Az Európai Parlament állásfoglalását az váltotta ki, hogy rendkívül magas a gyermekek szülő általi jogellenes elvitelével kapcsolatos olyan megoldatlan ügyek száma, ahol az egyik szülő uniós, a másik pedig japán állampolgár. Az Európai Parlament megítélése szerint Japán nem megfelelően hajtja végre a gyermekek visszatérésére vonatkozó bírósági határozatokat, továbbá nem állnak rendelkezésre eszközök a kapcsolattartási jogok érvényesítésére, ami megakadályozza az uniós szülőket abban, hogy érdemi kapcsolatot tartsanak fenn Japánban tartózkodó gyermekeikkel.
A második blokk első előadását Joanna Guttzeit bírónőtől[8] hallottuk, aki a határon átívelő családjogi eljárásokról és az online tárgyalásról osztotta meg tapasztalatait. Az Európai Unióban alapvető követelmény a határon átnyúló jellegű, szülői felelősséget érintő ügyekben a felek és a gyermek személyes meghallgatása. Ennek elmulasztása vagy nem megfelelő volta a Brüsszel-IIa. rendelet 23. cikke értelmében a szülői felelősségről szóló bírósági határozat elismerésének megtagadását eredményezi. Hagyományosan a családtagokat a bíróságon hallgatják meg, azonban a technikai fejlődés már lehetővé teszi az online távmeghallgatást. Egyes tagállamok azonban a nem személyes jelenlét mellett történt meghallgatás elismerését megtagadják. A Covid-19 járvány felgyorsította a technikai innovációk minél teljesebb kihasználását ezen a területen, és számos országban - köztük Németországban, Spanyolországban vagy Lengyelországban - napi gyakorlattá vált az online meghallgatás. Még ha a járvány elmúltával vissza is áll a családtagok meghallgatása kapcsán a "normál" rend, szükséges átgondolni az Európai Unión belül az online tárgyalások biztonságos jogi kereteit.
Ezután Cristina González Beilfuss professzor[9] beszélt a határon átnyúló eljárások digitalizációjáról, a kézbesítésről és a bizonyításfelvételről. A Covid-19 járvány vitán felül rámutatott arra, hogy a határon átnyúló eljárások továbbfejlesztésének útja a technológiai vívmányok minél szélesebb kiaknázása felé vezet. Ezért támogatja oly hathatósan az Európai Unió a tagállamokat az igazságszolgáltatás technológiai fejlesztésében. Ebben a körben az európai jogászoknak az elektronikus dokumentumok különböző fajtáinak joghatására, elfogadhatóságára és az alkalmazandó jogra kell keresniük jogi megoldásokat. A professzor az elektronikus dokumentumok tagállamok közötti áramlásának harmonizálását javasolja.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
