Az alábbi oldalakon a magyar és a közösségi joggyakorlatra támaszkodva rövid áttekintést kívánunk adni a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) vállalkozások közötti, gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmát megfogalmazó rendelkezések egyes kérdéseiről. A vállalkozások közötti horizontális együttműködésre koncentrálva2 azon magatartások versenyjogi megítéléséről ejtünk szót, amelyek nem felelnek meg annak az elvárásnak, hogy a piaci szereplők önállóan, a versenytársaikkal akarategységben tanúsított piaci magatartást mellőzve hozzák meg piaci döntéseiket, határozzák meg az általuk a versenyben tanúsított magatartást.3
A Tpvt. 11-20. §-ához fűzött indokolás szerint a magyar jogrendszer biztosítja a vállalkozások közötti gazdasági együttműködés szabadságát. Az üzleti élet szereplőinek érdekein alapuló különböző együttműködési, társulási formák alkalmasak arra, hogy elősegítsék a termelés és értékesítés bonyolult részfolyamatainak hatékony összehangolását. A vállalkozások azonban a gazdasági verseny kényszerítő hatásainak elkerülése érdekében nemegyszer olyan megállapodásokat kötnek, amelyek csak a résztvevők számára járnak előnnyel, a kívülállók részére hátrányosak, a gazdasági versenyt kisebb-nagyobb mértékben fékezik, korlátozzák vagy torzítják. Az ilyen versenykorlátozó hatású megállapodások a kartellek, rögzíti a törvény indokolása.
A Tpvt. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek (a jelen tanulmányban a továbbiakban: vállalkozások társulásának) a döntése, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre. 4
Ugyanezen cikk (2) bekezdése - nem taxatív jelleggel - felsorolja, hogy e tilalom különösen mely esetekre vonatkozik, megemlítve például a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározását, az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozását vagy ellenőrzés alatt tartását, illetőleg a piac felosztását.
A Tpvt. 11. §-a igen széles körben határozza meg az általa tilalmazott magatartásokat:
a) egyaránt tiltja a két vagy többoldalú, megállapodás vagy összehangolt magatartás formáját öltő versenyellenes magatartásokat,5
b) három magatartásformát fogalmaz meg, olyanokat, amelyek a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását
- célozzák,
- ilyen hatást fejthetnek ki vagy
- ilyen hatást fejtenek ki,6
c) a versenynek mind horizontális, mind vertikális típusú korlátozását tiltja,7 a versenytársak közötti versenyellenes megállapodások vagy összehangolt magatartás azonban kétségtelenül közvetlenül, károsabban hat a törvény által oltalmazott szabad versenyre.8 Ez tükröződik a csekély jelentőségű versenykorlátozásokat érintő szabály alóli kivételekben is, amelyek csak a versenytársak közötti, árakra és piacfelosztásra vonatkozó megállapodásokra alkalmazandók.9 Ezzel összefüggésben megjegyzendő, a piac felosztásának minősül, ha a vállalkozások - jogszabályi felhatalmazás nélkül - egy kvótarendszer kiépítése, illetve működése érdekében működnek együtt, s az is, ha a vállalkozások egymás meg nem támadásáról, a piacon kialakult status quo fenntartásáról állapodnak meg vagy - összehangolt módon - ezt célzó, illetve eredményező magatartást tanúsítanak,
d) a nem versenytárs vállalkozások közötti (horizontális és vertikális) megállapodások szintén a tilalom hatálya alá tartozhatnak, különösen abban az esetben, ha a megállapodás jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozások között jött létre (aláhúzandó, az adott piac viszonyait és fejlődését nagyban meghatározó piaci pozícióra és potenciálra utaló jelentős piaci erő nem feltétlenül azonos a gazdasági erőfölénnyel).10
A Tpvt. 11. §-ának alkalmazása esetén figyelembe veendő, hogy a jogalkotó célja az volt, ne megvalósulásának formájától függjön az, hogy egy versenyellenes magatartásra kiterjed-e a tilalom vagy sem,11
A jogsértés Tpvt. 11. §-a alapján történő megállapításához - úgy a megállapodás, mint az összehangolt magatartás vagy a vállalkozások társulásának döntése esetében - nem szükséges a jogsértő magatartás hatásának bekövetkezése (pl. a minimálár tényleges alkalmazása), ehhez - amint azt maga a Tpvt. 11. §-ának (1) bekezdése is egyértelműen megfogalmazza - elegendő a cél vagy az alkalmasság bizonyítása.12 A vállalkozások közötti megállapodás, az összehangolt magatartás és a vállalkozások társulásának döntése olyan súlyos jogsértés, hogy ezeket a Tpvt. nemcsak tényleges hatás, hanem már a célzat, illetve a lehetséges hatás esetében is versenyjogi eszközökkel üldözni rendeli. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem szükséges vizsgálni egy magatartás konkrét hatásait, ha annak célja a verseny korlátozása, akadályozása vagy torzítása.13 Aláhúzandó, önmagában az nem zárja ki a jogsértés megállapíthatóságát, ha a jogsértő magatartás tanúsításának olyan pozitív célkitűzései is vannak, amelyeket - külön-külön - a versenyjog ilyennek ismer el.14
A versenyjogi tilalmat kimondó rendelkezés alkalmazásához elég akár a hatás bekövetkezésének a lehetősége is, azzal, hogy a jogsértő magatartás versenyjogilag releváns hatása lehet közvetlen, közvetett, tényleges vagy potenciális.15 Így például a célként megfogalmazott ár kinyilvánítása is hat a versenyre, mert lehetővé teszi a vállalkozásoknak, hogy a versenytársak által követendő árpolitika számításba vételénél erre is figyelemmel legyenek,16 de egy jogsértő megbeszélés kapcsán az is figyelembe veendő, hogy annak hatása az adott megbeszélésen részt nem vevő, az azon elhangzottakról csak később értesülő vállalkozások vonatkozásában is jelentkezhet.17
A potenciális hatás mint az adott magatartás piacon kifejtett valószínűsíthető hatása elsősorban az adott magatartás céljából vezethető le. Kiemelendő az is, hogy egy, a versenyre ténylegesen nem vagy csak kis mértékben hatást gyakorló, a Tpvt. 11. §-ába ütköző magatartás vonatkozásában fel sem merülhet az "alkalmatlan eszköz" kérdése abban az esetben, ha a tényleges hatás kizárólag a jogsértő magatartást tanúsító vállalkozások saját mindenkori döntésétől függ.
Végezetül kiemeljük, ha a versenykorlátozó hatás bekövetkezik, szükségtelen az alkalmasság, illetve a célzat vizsgálata.18
Megállapodásnak minősül legalább két fél egybehangzó akaratnyilatkozata, azzal, hogy az akaratnyilatkozat megtétele bármilyen formában megtörténhet, így szóban, írásban vagy ráutaló magatartással egyaránt. A versenyjogi értelemben vett megállapodás megállapításához nem szükséges meghatározott formai követelményeknek való megfelelés, de az sem, hogy a megállapodást be nem tartó vállalkozásnak a többi vállalkozás részéről reálisan valamilyen szankcióval, illetőleg a megállapodás betartását kikényszerítő eszközök alkalmazásával kelljen számolnia.19 A megállapodás feltétele az érintett vállalkozások közötti akarategység, ugyanakkor ezen közös akaratnak nem kell formailag egy, a jogi előírások szerint érvényes és kötelező erővel bíró szerződésben testet öltenie.20 A megállapodás tényének megállapításához elegendő, ha az adott vállalkozások bármilyen formában kifejezik azon közös akaratukat, hogy a piacon általuk meghatározott magatartást tanúsítsanak.21 Megállapodásnak minősül az is, ha több vállalkozás között egy, közös akaratot kifejező és a verseny sérüléséhez vezető gentlemen’s agreement jön létre,22 de megállapodásnak tekintendő az is, ha két, függetlenségét továbbra is megőrző vállalkozás egy olyan, gazdasági tevékenységéhez önálló vagyont nem igénylő, a két vállalkozás piaci magatartásának összehangolását célzó és ilyen hatású közös vállalat létrehozásában állapodik meg, amelyet közösen irányítanak, s amely egy közös értékesítési központhoz hasonlóan és nem autonóm vállalkozásként fog tevékenykedni.23 A vállalkozások közötti megállapodás az érintettek közös törzsvásárlói programjának létrehozatala és működtetése tárgyában kötött megállapodása, de az a megállapodás is, amely valamely társasági jogi entitás formáját öltő kooperatív vállalkozásként valósul meg.24
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
