Az Európai Unióból való brit kilépés, azaz a "Brexit" 2020. január 31. napjával történt meg. A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás[1] (a továbbiakban: kilépési megállapodás) 2020. február 1. napján lépett hatályba[2]. Ennek eredményeként Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) EU-n kívüli harmadik ország lett, a polgári ügyekben való igazságügyi együttműködés szempontjából is. Az Egyesült Királyság rendezett kilépését biztosító kilépési megállapodással párhuzamosan az Európai Unió és az Egyesült Királyság egy, a jövőbeli kapcsolatok keretének meghatározásáról szóló politikai nyilatkozatot is elfogadott.[3] A kilépési megállapodás hatályba lépésével vette kezdetét egy ún. átmeneti időszak, amely 2020. december 31. napjáig tart. Amennyiben a kilépési megállapodás másként nem rendelkezik, az uniós jog alkalmazandó az átmeneti időszak alatt az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban (127. cikk). Az átmeneti időszak egy alkalommal - legfeljebb egy vagy két évvel - meghosszabbítható, amennyiben erről a két fél 2020. július 1. napja előtt megállapodik (132. cikk). A kilépéssel egyidejűleg megkezdődtek az EU és az Egyesült Királyság között a jövőbeli partnerségről szóló tárgyalások is.
A kilépést követően a kilépési megállapodás 66-69. cikke szerint kell eljárni - a 126. cikkre figyelemmel - a 2020. december 31-ig tartó ún. átmeneti időszakban. Eszerint a jelenlegi szabályok maradnak érvényben, az Egyesült Királyság továbbra is alkalmazza az EU joganyagát (127. cikk).
A kilépési megállapodás 66-69. cikkei rendezik a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területét, az egyes jogalkotási aktusok alkalmazásáról külön-külön szólva. A 66. cikk - címe szerint - a szerződéses és szerződésen kívüli kötelmi viszonyokban alkalmazandó jogot, a 67. cikk a joghatóságot, a bírósági határozatok elismerését és végrehajtását, valamint a központi hatóságok közötti együttműködést érintően tartalmaz rendelkezéseket. A 68. cikk a folyamatban lévő igazságügyi együttműködési eljárások kapcsán rögzíti, hogy az uniós jogszabályok alapján folytatódik az együttműködés azokban a kézbesítési, bizonyításfelvételi és jogi segítségnyújtási ügyekben, amelyekben a kérelmet a megkeresett hatóság az átmeneti időszak lejártáig kézhez kapja (az ún. kézbesítési 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az ún. bizonyításfelvételi 1206/2001/EK tanácsi rendelet, a 2001/470/EK tanácsi határozat az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról polgári és kereskedelmi ügyekben). A 69. cikk az 'Egyéb alkalmazandó rendelkezések' cím alatt a 2003/8/EK tanácsi irányelv (költségmentesség iránti kérelem), a 2008/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (ún. mediációs irányelv) és a 2004/80/EK tanácsi irányelv (bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről) alkalmazásáról tartalmaz szabályozást.
A kártérítési és a biztosítási ügyek szempontjából a következők emelendők még ki. Az átmeneti időszak vége előtt indult eljárásokban a magyar és a brit bíróságok még a vonatkozó uniós rendeletek alapján állapítják meg a joghatóságukat (67. cikk 1. pont). Az átmeneti időszak végéig indult eljárásokban hozott ítéletek, határozatok, közokiratok, perbeli egyezségek és megállapodások kölcsönös elismerése és végrehajtása is még a vonatkozó uniós jogi aktusok szerint történik (67. cikk 2. pont). Az Egyesült Királyság bíróságai a szerződésekre a Róma I. rendelet alapján állapítják meg az alkalmazandó jogot, amennyiben a szerződéskötésre az átmeneti időszak vége előtt került sor [66. cikk a) pont]. A 66. cikk b) pontja pedig úgy került megszövegezésre, hogy a bíróságok a Róma II. rendelet alapján állapítják meg az alkalmazandó jogot a kárt okozó eseményekre, amennyiben az átmeneti időszak vége előtt jött létre az eljárás alapját képező szerződésen kívüli károkozási jogviszony. Fontos ugyanakkor felhívni a figyelmet arra a nem egyértelmű megfogalmazásra, hogy a 66. cikk címe ("Szerződéses és szerződésen kívüli ügyekben alkalmazandó jog") ellenére a rendelkezés - nemcsak a magyar, hanem a német és az angol szövegváltozat szerint is - nem a szerződésen kívüli kötelmi jogviszonyokat említi a Róma II. rendelet tárgyi hatályát követve, hanem csak a kárt okozó eseményeket.[4]
Az átmeneti időszak utáni időkről még kevés biztos tudható. Javasolható ezért a brit kormányzati honlapon (www.gov.uk) közzétett és rendszeresen frissített tájékoztatók nyomon követése. ■
JEGYZETEK
[1] Az Európai Unió Hivatalos Lapja, L 029, 2020. január 31. Lásd továbbá: a Tanács (EU) 2020/135 határozata (2020. január 30.) a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás megkötéséről (EGT-vonatkozású szöveg) HL L 29., 2020.1.31., 1-6. o.
[2] Értesítés a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás hatálybalépéséről HL L 29., 2020.1.31.,
[3] 2020/C 34/01, HL C 34., 2020.1.31., 1-16. o.
[4] 66. Cikk Szerződéses és szerződésen kívüli ügyekben alkalmazandó jog
Az Egyesült Királyságban az alábbi jogi aktusokat a következőképpen kell alkalmazni:
(a) az átmeneti időszak vége előtt megkötött szerződések tekintetében az 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (71) alkalmazandó;
(b) a kárt okozó események tekintetében a 864/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (72) alkalmazandó, amennyiben az ilyen események az átmeneti időszak vége előtt következtek be.
Visszaugrás
