Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény az államháztartási rendszer különösen részletesen szabályozott, szuper jogharmonizált, így általános és részletes alapelveiben annak alrendszereként az adóztatásban részt vevő érintettek számára jogokat és kötelezettségeket tartalmaz, azok betartása, illetve az elkerülés lehetőségének kizárása érdekében. Az általános elvek közül jelen témakörrel összefüggésben kiemelésre érdemesek az egységesség, teljesség, részletesség, valódiság, nyilvánosság gyakorlata, amely a központi és helyi adóztatás jogalkotásának és jogalkalmazásának ellenőrzése esetében minősíti a feladat végrehajtásában részt vevő szereplőket, az állami, önkormányzati adóztatás apparátusát, a működés színvonalát. Következtetések, elemzések végzésével az adóalanyok morális fogadókészsége (adóalanyok száma, bevallások száma, bevétel alakulása, évközi változások tartalma stb.) mutatja, igazolja az adóigazgatási gyakorlat pozitív és negatív oldalát, megmutatja a problémával érintett témakört és a megoldás irányát. Megfelelő tartalmú és mélységű elemzés akár a jogalkotó számára is hasznos információt ad, fogadókészséget kikényszerít, bizonyít.
Az adózás rendjéről szóló törvényből következő, a fentiekhez igazodó néhány gondolat:
1. Az alapelvek között szerepel, hogy az adóhatóság minden ügyben megkülönböztetés nélkül köteles eljárni. A 3200 körüli önkormányzat kb. 95%-a foglalkozik a helyi adók valamely típusával, a törvényi szabályozásba nem ütköző helyi önkormányzati rendelet alapján. A helyi rendelet felettes hatósághoz történő megküldésével a rendeletnek van kontrollja, tehát az alapelvbe nem ütközik. Az év folyamán belépő kötelező adóigazgatási feladatok végrehajtásának visszacsatolása az adóalanyok fizetőképességének és készségének megjelenése, vagyis a teljesítés a viszonyítási alapja, illetve akadályoztatás, nem várt körülmények bekövetkezése esetén az év közbeni változás bejelentésének megjelenése is ugyanígy minősíthető. Az alapelv tehát nem sérült. A helyi adóellenőrzés gyakorlatának teljesebb körű kiterjesztésével, különösen az iparűzési adó érintettsége miatt számos értekezleten, konferencián felmerült olyan adóellenőrzési módszerek alkalmazása iránti igény, ami bármely önkormányzat adóellenőrzésénél alkalmazható, azonos módszertant fogalmaz meg, ellenőrzési következményeket, megállapításokat (adókülönbözet, adóhiány, bírság stb.) tesz, azokat szintén hasonló szakmai szemlélet alapján minősíti. Ez a gyakorlat nem sérti tehát az alapelvet, ám annak kialakítására mindenképpen felhívja a figyelmet, hogy az önkormányzatok közötti információcserének, együttes, közös vizsgálatnak, a hasonló, azonos módszerek alkalmazásának felté-teleit az eddiginél hatékonyabb eszközök alkalmazásával (ellenőrzési módszertani könyv stb.) megteremteni indokolt.
2. Az alapelvek másik fontos szempontja preventív szándékú, amely szerint az adóhatóság az adózónak a törvény betartásához szükséges tájékoztatást köteles megadni. Ez a kihirdetési kötelezettséget tartalmazza, de az önkormányzatok érintettségében az évközi rendeletváltoztatást is ide kell érteni, ami jelenleg eltérő gyakoriságú és más technikák alkalmazásával jelenik meg, korlátozott technikai feltételek és ismeretek hiányában nem válik ismertté. A megelőző szándékú rendeletismeret és adózási gyakorlat meggyőződésére vonatkozó ellenőrzések esetében a prevenció már csak igen ritkán lehet eszköz, tehát az alapelv sérelme nélkül érintettség nem feltételezhető. Mindezek önkormányzatokon belüli ismerete alaposan indokolt.
3. Az adóhatóság megfelelő feltételek fennállása esetén köteles méltányosan eljárni, tehát az összes körülmény figyelembevételével egy adóellenőrzés során akár az adókülönbözet megállapításától, annak teljes jogkövetkezményeivel együtt eltekinthet? Milyen dokumentáció áll rendelkezésre, mérlegelési jogkör lehetőségét milyen indokok alapján alkalmazhat stb., tehát az itt érintett egységes önkormányzati adóellenőrzési gyakorlat jelenleg hiányzik, egységes gondolkodás kialakítása hasznos lenne.
4. Az önkormányzati adóhatóságok többsége maradéktalanul, szakmailag korrekten végzi feladatát, de a szűkös munkaerő és helyenként szakmai avatottság átmeneti hiánya miatt, az adóellenőrzési eljárásban mutatott II. fokú tapasztalatok alapján is hangsúlyt kell adni a határidők betartásának kényszerére, mert annak elmulasztása jogvesztő hatállyal járhat. Az adózás rendjében megfogalmazott, 2016. január 1-jétől szigorodott ügyintézési határidő (most nem ismertetett) az adóigazgatá-
- 18/19 -
si szakma iránti hivatali követelményrendszer végrehajtásának magasabb színvonalát célozta meg.
Az önkormányzati adóigazgatás feladatai sokrétűek, a bevallás fogadásától, feldolgozásán, nyilvántartási rendszereken történő regisztrálásán, beadványok kezelésén, személyes ügyfélszolgálati kapcsolatokon, behajtási-végrehajtási rend kialakításában, adóellenőrzési terület hatékony ellátásában, illetve mindezek eredményes működését reprezentáló adóbevételi tervek teljesítésének ismeretében minősíthetők.
Az önkormányzati adóztatással foglalkozó szervezetek heterogén struktúrában (iroda, csoport, osztály, főosztály, ügyintéző stb.), jellemzően a jegyző (főjegyző), mint I. fokú adóhatóság irányításával végzik minden mozdulatukat szabályozó rendszerben feladatukat, törekedve a fentiekben teljes kört nem érintő, néhány kiemelt alapelv maradéktalan betartására.
Jelen tanulmány szándéka szerint tapasztalati tények ismeretében a helyi adók ellenőrzésével kíván foglalkozni, kiemelve néhány fontos, figyelmet felkeltő szempontot. Azon települések, ahol a helyi adók ellenőrzésének gyakorisága magas (főváros, kerületek, megyei városok, üdülőhelyek stb.) tapasztalatai színesítik, bővíthetik a felkínált ismereteket, továbbá a szomszédos, adóellenőrzési kapacitással nem rendelkező településekkel való együttes véleményalkotás, adóellenőrzés megvalósítását kívánja megsegíteni.
A helyi adó ellenőrzésre történő kiválasztás okai és szempontjai:
- az adópolitikáért felelős miniszter utasítására, ÁSZ-elnökének felhívására, az önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján köteles az adóhatóság a feladat elvégzésére,
- más települési önkormányzat, állami adóhatóság, nyomozati szerv megkeresése alapján, más ellenőrzési hatáskörrel bíró szerv megkeresésére kapcsolódó, illetve cél és témavizsgálat megtartása kötelező,
- tényszerű, a rendelkezésre álló információkkal összehasonlításra alkalmas közérdekű bejelentés adószakmai mérlegelés után indokolhat adóvizsgálatot,
- a helyi adóbevallás(ok) tartalmi összefüggései, az érintett szakma (vállalkozás tevékenysége) működési gyakorlatáról rendelkezésre álló adatok elemzése okán levont következtetések miatt (pl. piaci hatások, hitel kibocsátási korlátok stb.),
- adó elévülési időn belül adófizetési kötelezettséget nem jelző, működő, de bevallási kötelezettséget nem teljesítő, tevékenységi kört, telephelyet, székhelyet gyakran változtató, megszűnő és újra kezdő vállalkozás indokán,
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
