A társasházak törvényességi felügyeletével összefüggő jegyzői felelősségről és a várható társadalmi hatásokról részletes beszámolót olvashattak előző lapszámunkban. Jelen cikkünkben a jegyző szemszögéből ismerhetjük meg a szabályozással kapcsolatban felmerülő kérdéseket, és a gyakorlati példákkal alátámasztott javaslatokat.
Tavaly decemberben a karácsonyra készülődő hangulat mellett is kellett, hogy jusson idő a jogszabályok változásának követésére. Erre a decemberi időszakra munka szempontjából magam mindig kiemelt hangsúlyt helyezek, nehogy a közelgő ünnepek varázsa elvonja a figyelmem a regulárék esetleges módosításáról. Egyébként is megéri ezt az időszakot figyelni, hiszen a jegyző életében is oly fontos ágazati jellegű jogforrások is jelentek meg már ilyenkor a következő év január 1-jei hatálybalépéssel. Gondoljunk csak az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényre (Magyar Közlöny 164. szám, 2011. december 30.), vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényre (Magyar Közlöny 165. szám, 2011. december 30.), vagy az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletre (Magyar Közlöny 166. szám, 2011. december 31.). Bár a jegyző szempontjából nem volt olyan nagy, kódex jellegű jogszabályváltozás, de a feladatot szemlélve azért az elmúlt évben sem volt ez másként, hiszen 2013. december 21-én a Magyar Közlöny 216. számában megjelent az egyes törvényeknek a rezsicsökkentés végrehajtásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXXI. törvény (a továbbiakban: Rcstv.), amely módosította a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényt (a továbbiakban: Thtv.) is.
Az Rcstv. 2-4. §-ai módosították a Thtv.-t, mely §-ok közül a cikk szempontjából csak az Rcstv. 2. § (1) bekezdése fontos. A hivatkozott rendelkezéssel módosított Thtv. 27/A. §-a így szól(t) 2014. február 1-jétől "A társasház szerveinek, e szervek működésének törvényességi felügyeletét a jegyző az egyesülési jogról, a közhasznú jogállasról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénynek a civil szervezetek feletti törvényességi ellenőrzés szabályai megfelelő alkalmazásával látja el.". Elolvasva ezt a szakaszt szükségesnek láttam volna az autentikus értelmezés irányába elmozdulni, hiszen számos kérdés maradt előttem tisztázatlan. Sajnos ez nem sikerült, hiszen a jogszabály indokolása az Rcstv. által bevezetett merőben új intézményről nagyvonalúan hallgat, még említés szintjén sem esik szó róla. A jegyző (sőt ennél tágabban is kimondható: a jogalkalmazó) nem elégszik meg egy jogszabály formális jelentésének megtalálásával, hiszen a jogi értelmezés tanában régóta nyilvánvaló, hogy a szöveg értelmét a nyelvtani értelmen túl is vizsgálni kell, amellett persze, hogy az értelmezés a joghoz, mint szöveghez kell, hogy közelítsen. Az autentikus értelmezési lehetőség megismerésének hiányában a történeti értelmezés irányába kellett indulnom. A Thtv.-ben nem most jelent meg először a törvényességi felügyelet gondolata, hiszen a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló 2009. évi LXXXIX. törvény 10. §-a 2010. január 1-jétől már bevezette ennek az intézménynek az elődjét. A törvényességi felügyeletet e módosítás szerint az ügyészség látta el a reá irányadó jogszabályok szerint, a bírósághoz való fordulás lehetőségével. A jogszabály-módosítás vonatkozó indokolása így szól: "a mai társasházak túlnyomó többségét a korábbi állami, tanácsi bérházak 50, 100, többszáz lakásos épületei teszik ki, melyekhez hozzájárultak az ilyen nagyszámú albetétet tartalmazó új vállalkozói társasházak, irodaházak. Ez önmagában szükségessé teszi az ellenőrzés megteremtését, ami a társasházi épületek fenntartásáról való gondoskodásban a tulajdonosi felelősség kialakításához és erősítéséhez is hozzájárul.". Valószínűleg a jogalkotó is beláthatta, hogy a tulajdonosi felelősség kialakításához és erősítéséhez nem ez az út vezet. Ezért a hivatkozott rendelkezést - amely egyébként hasonlóan a hatályos szabályokhoz a 27/A. §-ban kapott helyet - jogtechnikailag talán nem a leghelyesebb módon, az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2010. évi LII. törvény 35. § (4) bekezdésével 2010. június 17-től hatályon kívül helyezte. Egyértelmű párhuzam található a történeti értelmezés és a mostani szabályozás között, hiszen úgy látszik, hogy a Thtv.-be nehezen illeszkedik a törvényességi felügyelet intézménye, mert a jogalkotó Rcstv.-vel történt módosítást 17 nap múlva a rezsicsökkentéssel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XI. törvény (a továbbiakban: Rcstv. II.) 4. §-val hatályon kívül helyezte. Ez a jogalkotói magatartás teljesen helytálló volt, hiszen a hivatkozott rendelkezés instabil jogalkalmazást eredményezett. Egyrészt azért, mert a társasház léte - még ha mutat is hasonló vonásokat, egy az egyesülési jog alapján létrejött szervezettel - teljesen idegen a civil szervezetektől, másrészt azért, mert a jogszabályi rendelkezés szerint a jegyzőnek az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint kellett volna eljárni, ami azért nehezen elképzelhető. Utóbbi ellen érvként lehet felhozni, hogy a Thtv. tartalmazta a "megfelelő alkalmazásával" kitételt, de ez nagyfokú értelmezési teret enged, hiszen biztos vagyok abban, hogy mindenkinek más a megfelelő. Fontosnak tartom megemlíteni még azt is, hogy a hivatkozott szakaszban keveredett két fogalom: az ellenőrzés és a felügyelet. A közigazgatásban az ellenőrzés és a felügyelet más-más jelentéstartalommal bír. Az ellenőrzés az
- 13/14 -
egyik általános irányítási jogosítvány - általában korlátlan és kiterjed a szerv teljes tevékenységére -, amelynek lényege, hogy az irányító szerv információkat gyűjt az irányított szerv működéséről, pontosabban arról, hogy a társadalmi rendeltetését és feladatait milyen mértékben valósítja meg. Az ellenőrzés formái a következők lehetnek: beszámoltatás, jelentéskérés, adatszolgáltatás kérés, helyszíni ellenőrzés. Ezzel szemben a felügyelet (itt: törvényességi felügyelet) sokkal szűkebb lehetőséget jelent, szinte kizárólag csak a jogszabálysértések orvoslására hivatott.
A hatályos szabályozást az Rcstv. II.-vel 2014. január 18-tól vezette be a jogalkotó úgy, hogy az szakít a korábbi gondolatmenettel és így - helyesen - a civil szervezetek feletti törvényességi ellenőrzés szabályaival. Eszerint "a társasház működésének, a társasház szerveinek és e szervek működésének törvényességi felügyeletét a jegyző látja el. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyre, amelyben bírósági, hatósági eljárásnak van helye." A Thtv. 27/A. §-át végigolvasva egy stabil, fogalmi téren más jogszabályra utalást nem tartalmazó, látszólag kiforrott magatartási szabályok körvonalazódnak. Néhány apróságra azonban fel kell, hogy hívjam a figyelmet a következőkben.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
