"Az azonnali jogvédelem célja, hogy a bíróság érdemi döntésétől függetlenül, előzetesen jogvédelmet nyújtson azokban az esetekben, amikor az ítélethozatalig tartó idő alatt a közigazgatási tevékenység vagy az általa előidézett helyzet visszafordíthatatlan vagy aránytalanul terhes helyzetet eredményezne valamelyik fél számára."[1] A hatékony jogvédelem tényleges megvalósulása érdekében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) lehetőséget ad a bírói jogvédelemnek már az ítélet meghozatala előtti igénybevételére.[2]
Az azonnali jogvédelmi eszköz alkalmazásának célja lehet egyrészt a közvetlenül fenyegető hátrány elhárítása (például fizetési kötelezettséget megállapító közigazgatási határozat esetén vagy bizonyíték esetleges későbbi megsemmisülésének elkerülése érdekében), másrészt a vitássá tett jogviszony ideiglenes rendezése (például ideiglenes intézkedés elrendelését megalapozó feltételek teljesülése esetén), harmadrészt a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása (például bontási kötelezettség felfüggesztése építési ügyben).
Azonnali jogvédelem keretében kérhető a halasztó hatály elrendelése, a külön törvények alapján beálló halasztó hatály feloldása, ideiglenes intézkedés, illetve előzetes bizonyítás elrendelése.[3] A Kp. 2. § (4) bekezdése alapján a bíróság az azonnali jogvédelmet a kérelem keretei között bírálja el.
A Kp. 50. § (1) bekezdése alapján azonnali jogvédelem iránti kérelmet nyújthat be az, akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási tevékenység, illetve az azzal előidézett helyzet fenntartása sérti. "Az esetek többségében a közigazgatási tevékenységet megtámadó felperes terjeszt elő kérelmet azonnali jogvédelem iránt."[4] Ugyanakkor "a felperesi pozícióban fellépő, objektív jogvédelmet képviselő szervezetek (ügyészség, más közigazgatási szervek, civil szervezetek, érdekképviseleti szervek, köztestületek) is jogosultak azonnali jogvédelem iránti kérelem benyújtására."4 "Kényszerű felperesi pertársak esetén, vagyis, ha a jogvita tárgya olyan közös jog vagy kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, vagy a perben hozott döntés a pertársakra a perben való részvétel nélkül is kiterjedne, az azonnali jogvédelem iránti kérelmet előterjeszthetik együttesen a pertársak vagy külön-külön is, azonban a bíróság csak valamennyi pertárs vonatkozásában dönthet róla."4 A célszerűségi pertársaság esetén, amikor csak a felperesek valamelyike nyújt be azonnali jogvédelem iránti kérelmet, a bíróság csak az adott pertárs vonatkozásában dönthet. Az érdekelt is előterjeszthet ilyen kérelmet perbelépése vagy perbeállítása esetén, viszont ezt csak a per megindítását követően, közvetlenül a bíróságnál terjesztheti elő. Ha a közigazgatási szerv felperesi pozícióban támadja egy másik közigazgatási szerv döntését, cselekményét, akkor szintén jogosult azonnali jogvédelem iránti kérelem benyújtására.
"Azonnali jogvédelem iránti kérelem az eljárás során bármikor előterjeszthető."[5] "Az azonnali jogvédelem iránti kérelem járulékos kérelem, mindig valamely alapügyhöz kapcsolódik."5 A kérelem benyújtható a keresetlevéllel együtt, illetve annak részeként a közigazgatási tevékenységet megvalósító közigazgatási szervnél, illetve többfokú eljárásban az elsőfokú közigazgatási szervnél, vagy a bíróságnál azokban a speciális esetekben, amikor a keresetlevelet közvetlenül a bíróságnál lehet előterjeszteni (például Kp. 41. § (4) bekezdése). A közigazgatási per megindulását követően pedig akár a felperes, akár az érdekelt közvetlenül a bíróságon terjeszthet elő kérelmet. "Azonnali jogvédelem iránti kérelem fellebbezés és felülvizsgálati kérelem keretében, azokkal egyidejűleg is előterjeszthető azok benyújtója által. A felülvizsgálati kérelem esetén az azonnali jogvédelem tárgyában a Kúria a befogadási döntésben határoz; mivel a felülvizsgálati ellenkérelem, illetve csatlakozó felülvizsgálati kérelem benyújtására csak ezt követően kerül sor, ezekben már nem kérhető. Másrészt a felülvizsgálati eljárásban azonnali jogvédelem nemcsak a közigazgatási cselekménnyel szemben kérhető, hanem a bíróság ítéletével szemben is."[6]
A Kp. 50. § (4) bekezdése alapján a kérelemben részletesen meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák, és az ezek igazolására szolgáló okiratokat csatolni kell. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell. Tehát az azonnali jogvédelem iránti kérelmet előterjesztő félnek kettős kötelezettsége van: egyrészt az azonnali jogvédelem iránti kérelmet indokolnia, másrészt az indokokat megalapozó, illetve legalább valószínűsítő okiratokat is csatolnia kell. Bármelyik hiányában az elsőfokú bíróság nincs abban a
- 227/228 -
helyzetben, hogy érdemben elvégezhesse a Kp. 50. § (1) bekezdése és az 51. § (3) bekezdése alapján előírt mérlegelési feladatát. [Fővárosi Törvényszék 10.Kpkf.670.740/2018/2.] Tehát nem elég pusztán kérni az azonnali jogvédelmet. Az indokolás nélkül előterjesztett kérelmet, illetve, ha a kérelmet előterjesztő nem csatol semmilyen okiratot az indokolás alátámasztására, a bíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja. A Kp. kógens szabálya alapján nincs helye hiánypótlásnak, így már a kérelemnek tartalmaznia kell a megfelelő indokolást, és az igazolásra szolgáló okiratokat is csatolni kell. Amennyiben a kérelemhez az előterjesztő nem csatolt semmilyen dokumentumot, azt a fellebbezési eljárásban nem lehet pótolni. Ugyanakkor a fellebbezésben az elsőfokú végzést követően felmerülő új tények, körülmények igazolására van lehetőség [Fővárosi Törvényszék 11.Kpkf.670.326/2019/2.]. A bíróságnak sincsen hiánypótlásra való felhívási kötelezettsége. A kérelmet előterjesztő azonban nincs elzárva attól, hogy formailag és tartalmilag megfelelő, ismételt azonnali jogvédelem iránti kérelmet terjesszen elő az elsőfokú bíróság előtt. "A fél azonban a többszöri előterjesztés mellett is köteles megtartani a jóhiszemű pervitel követelményét. Ugyanazon ténybeli és jogi alap mellett, ismételten alaptalan kérelem esetén a Kp. 51. § (5) bekezdése kizárja a fellebbezés lehetőségét az elutasító döntéssel szemben, míg ha a kérelmező visszaélésszerűen újra és újra kérelmeket nyújt be, akkor a jóhiszemű pervitel követelményének megsértése miatt bírság kiszabására is sor kerülhet a Kp. 36. § (1) bekezdés l) pontja folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 5. § (2) bekezdése alapján."[7]
Az indokolási kötelezettség körében a félnek az azonnali jogvédelmet megalapozó egyedi körülményeket kell feltárnia a kérelmében. Az azonnali jogvédelem körében a bíróság nem vizsgálhatja az alperesi határozat jogszerűségét vitató körülményeket, azaz az ügy érdemében tett felperesi kifogásokat, nem veheti figyelembe a közigazgatási cselekmény megtámadásának várható eredményét, mert a határozat esetlegesen jogszabálysértő volta olyan kérdés, amelyről a bíróság az eljárást befejező érdemi határozatában (ítéletében) dönt. Önmagában az a körülmény, hogy a fél a közigazgatási cselekményt jogsértőnek tartja, automatikusan nem vezethet az azonnali jogvédelem elrendeléséhez. Az sem elegendő indokolás, hogy egy adott fizetési kötelezettség (például bírság) az összegére tekintettel súlyos anyagi hátrányt, megterhelést jelent a felperes számára, vagy annak egyösszegű megfizetésére nem képes, vagy annak megfizetése a felperesi társaság működését ellehetetlenítené vagy felszámolásához vezethet. Önmagában az sem indokolhatja az azonnali jogvédelem elrendelését, hogy a felperes természetes személy, vagy laikus, aki az irányadó jogszabályi rendelkezéseket nem ismeri. Arra való hivatkozás sem alapozza meg az azonnali jogvédelem elrendelését, hogy a bíróság másik hasonló ügyben elrendelte az azonnali jogvédelmet. "A valószínűsítésnek aktuálisnak és konkrétnak kell lennie. Előbbi azt jelenti, hogy nem mindenfajta igazolás, hanem kizárólag a kérelmezőnek a kérelem előterjesztése pillanatában fennálló helyzete számít. Utóbbi pedig azt jelenti, hogy a valószínűsítés során a kérelmező konkrét és egyedi körülményeit kell valószínűsíteni. Nem elég tehát a gazdaság vagy a munkaerőpiac általános rossz helyzetére utalni, hanem ki kell fejteni, hogy mindez a kérelmező helyzetét hogyan befolyásolja, ki kell mutatni a hivatkozott általános körülmények és a kérelmező egyedi helyzete közötti ok-okozati összefüggést, és azt, hogy mindezt a közigazgatási tevékenység miként alakítja."[8]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
