Idén május 3-5. között rendezték meg - Nürnberg (2001), Athén (2003) és Genf (2005) után immáron negyedszerre - az Európai Jogász Napokat a jogászi szemmel is történelmi jelentőségű bécsi Hofburgban, ahol 27 évvel ezelőtt írták alá a Bécsi Vételi Egyezményt.[2] Mintegy 40 országból közel 1200 résztvevő érkezett, hogy az európai jogi párbeszéd eme neves rendezvényén a közös Európa jogáról, az európai jog jövőjéről tanácskozzanak három külön szekcióban - polgári jogi, büntető jogi és közjogi (bevándorlási és migrációs jogi) szekcióban.
A háromnapos konferenciát az Osztrák Jogász Egylet elnökének köszöntő beszéde és az osztrák ill. a német igazságügy-miniszter (aki egyben az Európai Tanács Igazságügyi Bizottságának elnöke) és Bécs polgármester-helyettesének üdvözlő szavait követően Heinz Fischer osztrák köztársasági elnök nyitotta meg hivatalosan. Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke és jogi és igazságügyi biztosa a plénumhoz intézett lendületes és elkötelezett nyitó beszédében figyelmeztetett arra, hogy ha az Európai Unió a jövőben is versenyképes nemzetközi szereplő akar maradni, a bevándorlási politikáján feltétlenül és haladéktalanul változtatnia kell. Frattini az amerikai "Green card" mintájára egy európai "Blue card" bevezetését vetette fel, mely lehetővé tenné az Európán kívülről érkező magas képzettségű munkaerő szabad áramlását az EU-ban. További feladat szerinte a tagállamok közötti hatékony bűnügyi együttműködés megvalósítása és az európai polgári jogi jogharmonizáció és fogyasztóvédelmi szabályozás továbbgondolása is.
A polgári jogi szekcióban az osztrák Legfelsőbb Bíróság elnöke, Irmgard Griss, elnöklete alatt hét referens professzor az európai szerződési jog harmonizációjának különböző aspektusaira világított rá. Az előadássorozatot Prof. Dr. Stephen Weatherill[3] nyitotta meg. Felvázolta a szerződési jog területén történt jogharmonizációs törekvések egyes stádiumait a kezdetektől egészen a 2007. februári bizottsági Zöld Könyvig és kitért a szerződési jogi jogharmonizációval szemben felhozott kritikákra. A fő kérdés Prof. Weatherill szerint a további jogharmonizáció gazdasági indokoltsága. Ezzel kapcsolatban ismertette az Oxfordi Egyetem Európai és Összehasonlító Jogi Intézete és a Clifford Chance ügyvédi iroda által 2005-ben végzett felmérést,[4] mely 8 EU tagállam közel 150 vállalatának megkérdezése után arra az eredményre jutott, hogy az európai vállalatok csaknem kétharmada igényt tartana további harmonizációra a szerződési jog területén. Ezzel azonban még nem került megválaszolásra az európai szerződési jog tartalmi kérdése és a politikai konszenzus is hiányzik jelenleg a továbblépéshez.
Prof. Dr. Jan Smits[5] és Prof. Dr. Dr. h.c. Vékás Lajos[6] "Felismerhető-e konvergencia a tagállamok szerződésjogi rendszerei között?" kérdésre keresték a választ. Prof. Smits megállapítása szerint az Európai Unióban a jog különböző szintjén végbemenő és különböző mechanizmusú konvergenciáról beszélhetünk. Fontos szerepet töltenek be ebben a folyamatban a nemrég lezárult vagy folyamatban lévő törvényi reformok az egyes tagállamok polgári jogában, az Európai Bíróság döntései és az európai irányelvek. Ez utóbbiak nevezhetők a konvergencia leghatékonyabb eszközének, azonban, mint erre rávilágított Prof. Smits, sokszor jelentős eltérések figyelhetők meg a tagállami implementációk között, ami egy mélyebben húzódó problémára világít rá - a nemzeti jogfelfogás, a jogértelmezés eltérőségeire. Prof. Vékás, a 4. Európai Jogász Napokon az új EU-tagállamok jogtudósai közül egyedüliként referáló professzor eme térség országainak nevében beszélt a nemzeti szerződési jogok felzárkóztatásáról és megfeleltetéséről a piacgazdaság kihívásainak. Eltérő mértékű és technikájú modernizálásról számolt be az egyes tagállamokban. Azon államok, melyek átfogó reformot vezettek be és ennek eredményeként új polgári törvénykönyvet fogadtak el, mint pl. Észtország, vagy hamarosan Magyarország, erősebben támaszkodtak a Bécsi Vételi Egyezmény, az UNIDROIT Alapelvek[7] vagy a PECL Alapelvekre[8] és ezáltal szerződési joguk erősebben hasonlít a nyugat-európai államokéra. Prof. Vékás véleménye szerint elkerülhetetlen a nemzeti jogok konvergenciája Európában és ennek eredményeként egy egységes európai szerződési jog kialakulása, ennek pontos iránya és ideje azonban ma még nem határozható meg.
Prof. Dr. Dr. h.c. Michael Joachim Bonnell[9] a Bécsi Vételi Egyezmény az európai jogharmonizációs törekvésekre ill. a nemzetközi jogharmonizációra gyakorolt hatását vizsgálta "Európai szerződési jog és nemzetközi fejlemények a szerződési jog területén" c. előadásában. Elmondta, hogy Európában különösen a fogyasztási cikkek irányelv[10] és a tisztességtelen feltételekről szóló irányelv[11] ill. Ole Lando munkásságában figyelhető meg a Bécsi Vételi Egyezmény hatása. Prof. Bonnell beszélt az UNIDROIT Alapelvek egyre elterjedtebb használatáról is, különösen a választottbírósági eljárásokban. A Bécsi Vételi Egyezmény és az UNIDROIT Alapelvek sikeressége nyomán Prof. Bonnell egy globális kereskedelmi törvénykönyv kidolgozásának ötletét vetette fel.
"A szerződésjogi acquis: több koherencia általánosítás révén?" címmel Prof. Dr. Dr. h.c. Thomas Wilhelmsson[12] az európai jogalkotásban tapasztalt koherencia-hiánnyal és az azzal kapcsolatos félreértésekkel foglalkozott. Elemezte a közös referenciakeretet[13] és a fogyasztói jogi acquis felülvizsgálatára irányuló munkát, mellyel az európai fogyasztói jog általános alapelveit és szabályait kívánják összegezni. Véleménye szerint fokozott koherenciát létrehozni a meglevő európai acquisban nem csak tudományos-technikai, hanem komoly és tudatos jogi és politikai döntéseket igénylő folyamat, mely azonban jelenleg még nem lehetséges és nem is kívánatos. Azonban az acquisban kidolgozott megoldások a nemzeti magánjogok modernizációjához nagymértékben hozzájárulnak (így különösen: előszerződési tájékoztatási kötelezettségek, elállás joga).
Prof. Dr. Bénédicte Favarque-Cosson[14] az európai egyetemeken zajló tudományos munkásságnak az európai jogharmonizációra gyakorolt hatását elemezte. Kitért a Joint Network of European Private Law és a CFR által elért eredményekre, az American Law Institute mintájára egy európai jogi intézet létrehozását sürgette és különös figyelmet szentelt a joghallgatók oktatásának. Hangsúlyozta, hogy csak a tudatos összehasonlító jogi jogoktatás révén érhető el az európai jog közel egységes értelmezése és alkalmazása az EU összes tagállamában.
A polgári jogi szekcióban az előadássorozatot Prof. Dr. Brigitta Lurger[15] "Az európai szerződési jog koherenciája és a közös referenciakeret" c. értekezése zárta, mely végszóként átfogó képet adott az európai kötelmi jogi jogharmonizációról és a főbb nyitott kérdésekről (fogyasztói jog v. általános kötelmi jogi jogharmonizáció, minimum v. maximum ill. vertikális v. horizontális harmonizáció, jogalap).
Az előadásokban ill. az azokat követő vitákban elhangzottakból készült összefoglalót Prof. Dr. Dr. h.c. Reinhard Zimmermann[16] prezentálta a konferencia záróülésén azzal a felszólítással, hogy az "europaizálódás" kihívásait komolyan kell venni. Az egyetemeken és a különböző európai munkacsoportokban tovább fog folyni a munka a meglévő acquis nagyobb fokú koherenciájának megteremtésére ill. a jogharmonizáció általános továbbgondolására. Mindemellett fokozott figyelmet kell fordítani a diákok "megnyerésére" Európa számára és egy egységes európai jogértelmezés kialakítására, mondta Prof. Zimmermann.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
