Dr. Felker László: Perindítás és törvényességi felügyeleti kérelem II. (CH, 2001/12., 6-7. o., 10. o.)

2.3. Az előző kettőtől eltérő harmadik álláspont szerint a perindításra jogosult által előterjesztett törvényességi felügyeleti kérelemnek a perbírósághoz történő áttételére csak akkor kerülhet sor, ha a kérelmező a cégbíróság külön tájékoztatása alapján ezt kéri. "Ha a kérelem amiatt nem bírálható el érdemben, mert a kérelmező igényét perben érvényesítheti, a cégbíróság akkor jár el helyesen, a Legfelsőbb Bíróság gyakorlatának megfelelően, ha erről a kérelmezőt értesíti, és felhívja: nyilatkozzék, kéri-e beadványát keresetnek tekinteni. Igenlő válasz esetén a cégbíróság a beadványt megküldi (átteszi) a per elbírálására hatáskörrel, illetékességgel rendelkező bírósághoz." (Dr. Gál Judit-Dr. Vezekényi Ursula: Cégjogi Tanácsadó - HVG-ORAC 364. oldal.)

A Legfelsőbb Bíróság a Cgf.II.31.107/1995. sz. eseti döntésében (lásd BH 1997/92. sz. jogeset) megállapította:

"Az elsőfokú bíróság tévedett, amikor úgy Ítélte meg, hogy a ... a közgyűlésen hozott határozatok érvénytelenségével kapcsolatos, a kérelmező által benyújtott törvényességi felügyeleti kérelem elbírálására az adott tényállás mellett hatáskörrel rendelkezik. ... A cégbíróság törvényességi felügyeleti hatásköre nem terjed ki olyan, az eljárás kezdeményezésére egyébként jogosult személyek által kezdeményezett eljárásokra, amelyekben a fél az anyagi jogszabályok szerint perbíróság előtt jogosult igényét érvényesíteni... Az új eljárásban - a kialakult bírói gyakorlatra tekintettel - fel kell hívni a kérelmezőt: nyilatkozzék, hogy törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmét - melyet egyébként a Gt. 45. §-ának (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül nyújtott be - keresetnek kéri-e tekinteni, vállalva az ebből eredő következményeket. Ha a felhívásra a kérelmező igennel válaszol, a beadványt keresetnek kell tekinteni, és ... az áttétel felől kell rendelkezni. Ellenkező esetben a bíróságnak a hatáskör hiányára vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárnia."

A Legfelsőbb Bíróság a Gf.II.32.877/1994. számú eseti döntésében (BH 1996/3/171.) kimondta: "A bíróság a felek kérelméhez általában kötve van, ezért, ha a felperes keresetlevelet nyújt be a bírósághoz a felszámoló - és nem a felszámolásra kerülő cég - ellen, ezt hivatalból nem minősítheti kifogásnak, s ennek következtében azt a felszámolási eljárást végző bírósághoz sem teheti át."

E határozat indokolása szerint "abban is tévedett az I. fokú bíróság, hogy a felperes nyilatkozatának beszerzése nélkül átminősítette a felperes keresetlevelét kifogásnak. A Pp. 4. §-a alapján a bíróság a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz általában kötve van, így amennyiben a felperes keresetlevelet nyújtott be a bírósághoz, de az tartalma szerint nem annak minősül, a bíróságnak a Pp. 3. §-ának (1) bekezdése alapján hivatalból erről tájékoztatnia kell a feleket.

Ezt követően a felek nyilatkozatától függően lehet dönteni a keresetlevélnek idézés kibocsátása nélkül történő elutasításáról, illetve - amennyiben a felperes hozzájárul a keresetlevélnek kifogásként történő kezeléséhez -, az annak elintézésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz történő áttételéről."

Ez az álláspont számomra azért tűnik aggályosnak, mert ha olyan esetekben, amikor a bíróságnál előterjesztett kereset elbírálása más szerv (például közigazgatási szerv vagy döntőbizottság) hatáskörébe tartozik, a keresetlevélnek e szervhez történő áttételéhez (azaz nem keresetlevélként való kezeléséhez) a bírói gyakorlat nem követeli meg a keresetet előterjesztő fél hozzájárulását, akkor milyen megfontolásból tehető függővé a kérelmező jognyilatkozatától egy perben érvényesíthető, de törvényességi kérelemként előterjesztett igény keresetlevélként történő áttétele. Aggályaimat a Legfelsőbb Bíróság több eseti döntése is megerősíti. Így például az egyik szerint azon a jogcímen, hogy a követelés érvényesítése nem tartozik bírósági hatáskörbe, a keresetet idézés kibocsátása nélkül csak abban az esetben lehet elutasítani, ha a szükséges adatok hiányában nem kerülhet sor a keresetlevél áttételére. (P. törv. I.20.209/1978-BH 1979/2/72.) De figyelmet érdemelhet akár a Bírósági Határozatokban 1997/126. sorszám alatt közzétett Pfv. V.23.147/1995. számú eseti döntés is, amelyben a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen foglalt állást: "Miután a bíróság hatáskörének megállapításánál az adott esetben nem a perérték volt az irányadó, a Pp. 23. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakra figyelemmel a felperes keresetlevelét a 129. § (1) bekezdése alapján a megyei bírósághoz kellett volna áttenni. Ilyen kezdeményezése ugyan egyik félnek sem volt, az I. fokú bíróságnak azonban a Pp. 28. §-a első mondatából következően hatáskörének hiányát hivatalból kellett volna figyelembe venni." Álláspontom szerint a Pp. 129. §-ából és 130. §-a (1) bekezdésének b) pontjából egyértelműen az következik, hogy amennyiben a bíróság azt állapítja meg, hogy valamely kereset vagy kérelem elbírálására nincs hatásköre, azonban az ügyben hatáskörrel rendelkező bíróság vagy más szerv megállapításához szükséges adatok rendelkezésre állnak, akkor a kérelmet e szervhez át kell tennie. Az áttétel elrendelése szempontjából a törvényi rendelkezésre figyelemmel megítélésem szerint semmilyen más körülménynek - így például az érintett nyilatkozatának az áttétel vonatkozásában - nincs jelentősége.