Fizessen elő a Jegyző és Közigazgatásra!
ElőfizetésAkár jegyzői hivatásról, akár polgármesteri tisztségről - de az élet bármely területéről is - van szó, csak szívvel-lélekkel lehet végezni. Mindegyik teljes értékű embert kíván, gyakran a magánéletünk is háttérbe szorul.
Egy kis Fejér megyei településen, Seregélyesen nőttem föl, 1993-tól Szabadegyházán élek férjemmel és két gyermekünkkel: lányom 17, fiam 15 éves.
Székesfehérváron, a gyorsíró és gépíró iskola elvégzése után a közgazdasági szakközépiskola igazgatás-ügyviteli tagozatán érettségiztem. Középiskolás tanáraim figyeltek fel rám, és nekik is köszönhetem, hogy az országos gyorsírásversenyeken szép eredményeket értem el. Nem sokkal később már az Országgyűlés gyorsíró irodáján koptattam a ceruzát beszédíró jegyzőkönyvvezetőként. Itt közel 17 éven keresztül - előbb főállásban, később másodállásban - jegyzeteltem a politikusok hozzászólásait. Azt mondják, szerencsés, aki azt csinálja, amit szeret. Ezért nem éreztem tehernek a fővárosba ingázást, a hajnalig tartó vagy hétvégenkénti gépelést, a költségvetés tárgyalása idején a Parlamentbe "költözést", hiszen volt, hogy három napig se jutottunk haza, a nonstop ülésezés és jegyzőkönyv-gépelés miatt.
A gyorsírás szeretete a mai napig megmaradt, értekezleteken, testületi üléseken jelentős időt és energiát tudok megtakarítani, ha így rögzítem az elhangzottakat. Munka mellett végeztem el a tanárképző főiskolát, gyors- és gépírás tanár lettem, de a tanári pálya kimaradt az életemből. A helyi Polgármesteri Hivatalban 1996-tól dolgozom, először ügykezelőként kezdtem. A gyes ideje alatt, a korábbi jegyző javaslatára kezdtem el az Államigazgatási Főiskolát. Elődöm nyugdíjba vonulása után 2007-ben Szabadegyháza jegyzője lettem...
A jegyzői munka kezdetben nagy kihívást jelentett számomra, hiszen kihagytam egy "lépcsőfokot". Ügykezelőként, végrehajtóként önálló döntéseket nem kellett hoznom, ám elődöm szerencsére látta bennem azt a kitartást, akaraterőt, aminek birtokában nyugodt szívvel rám bízta a hivatalt. Tudjuk, hogy a "törvényesség őre" nem a legnépszerűbb hivatás, ám ha valaki következetesen, humánusan, az arany középutat követve dolgozik, elismerik, értékelik a munkáját. Nyolc év alatt megtapasztaltam, hogy néha nagyon nehéz nemet mondani az embereknek, ha a jogszabály tilt valamit, vagy bármennyire is szeretnénk segíteni, de a jegyzői hatáskörön ez már túlmutat. Különösen nehéz ez a feladat akkor, ha egy kétezer lélekszámú kis településen él és dolgozik az ember, ahol a jegyzőnek szinte mindenhez értenie kell, akkor is fogadni kell az ügyfelet, ha az ügyintéző beteg vagy szabadságon van. Kis faluban munkába jövet-menet, ünnepnap, hétvégén vagy a bevásárlás közben is megállítják, tanácsot kérnek, vagy csak kérdezni szeretnének valamit. Ugyanakkor épp ez a szépsége is, hogy az emberhez bizalommal fordulnak, nemcsak a jegyző nevét ismerik, hanem az embert is.
Jegyzőként a jogszabályoknak - és persze a polgármesternek, képviselő-testületnek - kellett megfelelnem. A jegyzői munka minden szegmensét szerettem: a testületi ülések előkészítését, a jegyzőkönyvvezetést, a jogszabályok értelmezését, határozatminták gyártását, a választási feladatokat, a jegyzői értekezleteket..., még a birtokvitás ügyeket is főleg akkor, amikor a helyszínen az emberek között sikerült egyezségre jutni és nem kellett a felek számára kényelmetlen tárgyalást lefolytatni... Bár a jegyzői hatásköröket - részben a járások létrejöttével - az utóbbi években szűkítették, mindig adódott újabb feladat, ami folyamatos tanulásra, állandó megújulásra késztette a jegyzőket. Néhány éve az önkormányzati szaktanácsadó képzés első évfolyamán sajátíthattam el azokat az ismereteket, amelyek elsősorban nem is jegyzőknek, inkább a településvezetőknek szolgálnak mankóul napi munkájuk és a hosszú tervezés során.
Én úgy gondoltam, ha az ember jól végzi a munkáját, a lakosok és a testület tagjai is értékelik ezt. Akkor azt hittem, a jegyzői székből megyek majd nyugdíjba...
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás