A Kúria a Gfv. VII. 30.044/2014/3. számú végzésében az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező hitelező követelésének bejelentésével kapcsolatban megállapította, hogy az Európai Bíróság a C-35/76, Simmenthal Spa. v. Ministero delle Finanze (1976/ECR 1871) számú ügyben kimondott alapelve szerint a bíróságnak hivatalból kell érvényt szereznie a közösségi jog rendelkezéseinek. Ez azt jelenti, hogy a bíróságnak akkor is a közösségi jog szabályai szerint kell eljárnia, ha arra a felek nem hivatkoztak.
Ebből következően vizsgálnia kellett a magyar adós ellen egy más tagállam hitelezője által bejelentett követelés kapcsán azt, hogy mit ír elő ilyen helyzetre a 1346/2000/EK rendelet. A Rendelet 40. cikke, illetve ez alapján a 38/2009. (VIII. 31.) IRM rendelet (a továbbiakban: IRM rendelet) 2. számú melléklete előírja a felszámoló tájékoztatási kötelezettségét az adós azon ismert hitelezői tekintetében, akiknek szokásos tartózkodási helye, lakóhelye vagy székhelye más tagállamban van. Az IRM rendelet melléklete - a Rendelet 40. cikkének (2) bekezdése alapján - tartalmazza azokat a konkrét eljáráshoz kapcsolódó adatokat, amelyeket a felszámolónak mindenképpen közölnie kell a másik tagállami hitelezővel. A melléklet az ügy konkrét adatain kívül a jogszabály előírásairól, egyes kötelezettségek elmulasztásának jogkövetkezményeiről is részletes tájékoztatást ad a tagállami hitelező számára.
A Kúria a rendelkezésekből azt a következtetést vonta le, hogy másik tagállami hitelező esetén a 40 napos bejelentési, illetve 180 napos jogvesztő határidő nem számítható a felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben való közzétételétől, mert a hitelező ilyen esetekben nem értesül a felszámolás megindulásáról.
A Rendelet 40. cikke a hitelezők informálása érdekében írja elő a közvetlen értesítést. Az így tájékoztatott hitelező számára az IRM rendelet mellékletében írtak biztosítják a megfelelő információk átadását, s ebből következően rájuk a törvényi jogkövetkezmények is csak a kézbesítés időpontjától számíthatók.
A Kúria fent kifejtett álláspontjával nem mindenki ért egyet. Ismert olyan vélemény is, hogy a 180 napos jogvesztő határidő - mint ahogyan azt a Kúria a Gfv. VII. 30.158/2013/7. számú végzésében is kifejtette magyar hitelezők vonatkozásában - olyan szigorúan betartandó határidő, amely nem engedi meg még más tagállami hitelező esetén sem azt, hogy ezt követően hitelezői igényt jelenthessen be. A 40 napos határidő elmulasztása ugyan igazolási kérelemnek tekintett kérelemmel kimentettnek minősülhet, ha a külföldi hitelező késedelmesen kapta meg a felhívást, és ezért a 40 napos határidőn túl jelentette be az igényét, de a 180 napos határidő annyira szigorúan veendő a felszámolás kezdő időpontjában már létező, adóssal szembeni követelések esetén, hogy ezt nem lehet átlépni. Ha a felszámoló késedelmesen értesíti a másik tagállami hitelezőt, akkor kártérítési igénye lehet ennek a hitelezőnek a felszámolóval szemben azért, mert a követelését a felszámoló mulasztása miatt nem tudta bejelenteni.
Ha a felszámoló a Rendelet 40. cikke alapján az ismert más tagállami hitelezőt szabályosan felhívja követelése bejelentésére, megküldve számára az IRM rendelet szerinti felhívást, akkor a felhívás e körben tartalmazza
- a közzététel napját, azt, hogy
- a Cégközlönyben való közzétételtől számított 40 napos határidőben kell a követelést bejelenteni, valamint azt, hogy
- a Cégközlönyben való közzétételtől számított 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár [a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 37. § (1)-(3) bekezdés].
Jóllehet ennek alapján a hitelező tájékoztatást kap a magyar Cstv. határidőre vonatkozó szabályairól és az elmulasztás jogkövetkezményeiről, azonban arra vonatkozóan nincs tájékoztatás az IRM rendelet mellékletében, hogy mi van akkor, ha a felszámoló már eleve késedelmesen hívta fel az ismert hitelezőt a követelés bejelentésére.
A Cstv. 31. § (1) bekezdése szerint az iratokat a vezető tisztségviselő 30 napon belül adja át a felszámolónak. Ha feltesszük, hogy az adós vezetője ennek a kötelezettségének határidőben eleget tesz, a felszámolónak még 10 napja van arra, hogy megvizsgálja az átadott iratokat, abból megállapítsa, hogy van-e más tagállami hitelező, és a hitelező részére a levelet megküldje. A postai átfutást is figyelembe véve - ha mindenki haladéktalanul lép -, a hitelező körülbelül akkor értesülhet arról, hogy a Cégközlönyben való közzétételtől számított 40 napon belül be kellett volna jelentenie az igényét, amikor a 40 nap éppen letelt.
Miután a 40 napos határidő igazolási kérelemmel kimenthető - ennek szabályait a Kúria a Gfv. VII. 30.310/2013/11. számú végzésében fejtette ki részletesen -, akkor első látásra úgy tűnik, hogy bármelyik álláspontot fogadjuk el a másik tagállami hitelező kö-
- 8/9 -
vetelésének bejelentésével kapcsolatban, a hitelező ilyen esetben érvényesíteni tudja az igényét. Ha arra - a Kúria által kifejtett - álláspontra helyezkedünk, hogy a másik tagállami hitelező bejelentési kötelezettsége a felszámolótól származó tájékoztatás átvételétől számítva kezdődik, akkor nem is mulasztott, nincs szükség igazolási kérelem előterjesztésére. Ha az az álláspontunk, hogy mulasztott, akkor nyilvánvalóan a másik tagállami hitelező a 40 napos határidő miatti késedelmét igazolási kérelemmel kimentheti.
Mélyebben vizsgálva azonban a két álláspontot megállapítható, hogy igenis van közöttük különbség, hiszen a második álláspont (mulasztás és igazolási kérelem) esetén a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 107. § (1) bekezdése szerint a hitelező a közzétételtől számított 40 nap + három hónap - azaz összesen 130 nap - alatt jelentheti be úgy a hitelezői igényét, hogy az határidőben érkezettnek minősüljön.
Ilyen esetben a másik tagállami hitelező már akkor is kárt szenvedhet, ha a 130. napot követően, de még a 180 napos határidő letelte előtt kapja meg a felszámolótól az IRM rendelet 2. számú mellékletét, hiszen csak határidőn túli hitelezőként léphet fel az adós felszámolásában.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
