A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Polgári Jogi Tanszéke és az Európai Jogakadémia "Külföldi és nemzetközi tendenciák a magyar jogfejlődésben" címmel rendezett konferenciát 2000. szeptember 22-én és 23-án Pécsett, az egyetem aulájában.
Dr. Kecskés László tanszékvezető egyetemi tanár megnyitójában a magyar jogrendszer elé állított új kihívásnak nevezte a magyar jogfejlődés nemzetköziesedésének tendenciáját, amely a jogalkalmazásban veti fel a legtöbb problémát. Ha valaki a bíróság előtt külföldi jogszabályra, az Európai Közösség jogára, vagy a nemzetközi szokásjogra hivatkozik, hasonló értetlenséggel néznek rá, mint arra, aki az Alkotmányra hivatkozott ezelőtt húsz évvel. A magyar jogrendszerben a külföldi elemek megjelentek, a konferencia célja ennek a jelenségnek a vizsgálata.
Dr. Vékás Lajos professzor, akadémikus, a Polgári Törvénykönyv újrakodifikálására létrehozott Kodifikációs Főbizottság elnöke a konferencia bevezető előadásában polgári jogunk reformjáról beszélt. Vázolta a jelenlegi Polgári Törvénykönyvünkkel kapcsolatos alapvető problémákat, és ismertette az új Ptk. koncepcióját. A Kodifikációs Főbizottság elképzelése szerint az új Polgári Törvénykönyv alapvetően a jelenlegire épül, a jelenlegi Ptk. reformját jelenti a kodifikáció, de mélyreható reformot. Azokon a területeken, ahol ez lehetséges, a jelenlegi szabályozást kell átvenni, de a bírói gyakorlatot is be kell emelni a kódexbe. Szükséges az európai magánjog átvétele, illetve az európai magánjogban létrejött modell-tervezetek vizsgálata. A kodifikáció során figyelembe kell venni más kodifikációk eredményét, alapvetően a holland Ptk. rendszerét. Az a módszer sem zárható ki teljesen, hogy holland mintára a kódexet részterületenként "könyvekbe" foglalnák, és azok egymás után lépnének hatályba. Kérdésre válaszolva a Kodifikációs Főbizottság elnöke elmondta, hogy az új kódex neve akár Magánjogi Törvénykönyv is lehet.
Dr. Vékás Gusztáv a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökhelyettese a gyógyszerszabadalmi jog fejlődési irányairól tartott előadást. Kifejtette, hogy a szabadalmakra vonatkozó magyar szabályozásnak meg kell felelni az Európai Unió követelményeinek, de a világtendenciákat is követni kell. Az előadó a nemzetközi egyezmények közül a TRIPS egyezményt és az Európai Szabadalmi Egyezményt (München) emelte ki, melyhez Magyarország várhatóan 2003-ban fog csatlakozni. Vékás Gusztáv véleménye szerint a magyar szabályozásból hiányzik a kiegészítő oltalmi tanúsítvány intézménye, illetve a törzskönyvi adatvédelem korszerű szabályozása. Ezeket a hiányosságokat uniós csatlakozásunk idejére pótolni kell. Az 1994. évi VII. tv. alapján a szabadalmakkal kapcsolatban kialakult bírói gyakorlatot alapvetően liberálisnak minősítette. A szabadalmi jogok érvényesítésének körében a legtöbb visszaélést a nemleges megállapítási eljárásokban figyelhetjük meg. Vékás Gusztáv véleménye szerint a bíróságokkal éreztetni kellene felelősségtudatukat a kérdéssel kapcsolatban.
Dr. Bércesi Zoltán egyetemi adjunktus, ügyész a törvényi vélelem és az ideiglenes intézkedés alkalmazásának lehetőségeit vizsgálta a szabadalmi perek körében. Elemezte a joggyakorlat bizonytalanságait, felhívta a figyelmet arra, hogy a szabadalmak jelentősége az utóbbi időben megnőtt, egy-egy szabadalmi perben hatalmas vagyoni érdekek ütközhetnek. Magyarországnak az Európai Megállapodásban vállalt kötelezettsége alapján a jogvédelmet az Európai Unió szintjére kell emelni. Az előadó kritizálta a szabadalmi perekben elrendelt ideiglenes intézkedésekkel kapcsolatos bírói gyakorlatot. Bemutatta, hogy a bíróságok nem mindig következetesek a szabadalmakról szóló törvény (1995. évi XXXIII. tv.) 19. § (7) bekezdésében meghatározott törvényi vélelem alapján az ideiglenes intézkedések elrendelésénél. Különösen az új termék előállítását eredményező eljárás szabadalmasának jogvédelméről kellene gondoskodni, a bíróságoknak a vélelem alapján ideiglenes intézkedés elrendelésével minden esetben jogvédelmet kellene nyújtani.
Dr. Lomnici Zoltán tanácselnök, a Legfelsőbb Bíróság főtitkára a magyar bírói kar előtt álló EU kihívásokról beszélt. A magyar bíróságok munkájában az 1980-as évekhez képest jelentős minőségi és mennyiségi változás figyelhető meg. A néhány százezres nagyságrendű ügyszám ma már több, mint másfél millióra emelkedett. A közösségi jog átvételével kapcsolatban a joganyaghoz hozzáférés problémájáról és bírói kar képzéséről beszélt. A közösségi jogszabályok lefordítása és a bíróságokhoz való eljuttatása alapvető feladat, ugyanakkor az Európai Bíróság joggyakorlatát is figyelemmel kell kísérni, a joganyag tárolása és megismertetése pedig elképzelhetetlen a bíróságok számítógépes hálózatának fejlesztése nélkül. A közösségi jogról nincsenek magyar nyelvű adatbázisok, a bírók nyelvtudása és munkaterhelése pedig nem teszi lehetővé az autodidakta felkészülést. A bírói kar előtt álló feladat óriási, de az ehhez szükséges költségvetési keretek nem állnak rendelkezésre, a felkészülési idő pedig nagyon rövid. Véleménye szerint legfontosabb feladat a bírói kar képzése.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
