A parlament a közelmúltban több olyan törvényi rendelkezést is elfogadott, amely társasági, illetve cégjogi - esetenként koncepcionális jelentőségű - módosítást tartalmaz. Ezek közül a Magyar Közlöny 2009. november 26-i 169. számában hirdették ki a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosításáról szóló 2009. évi CXXI. törvényt, amelynek rendelkezései döntő részben a kihirdetését követő 15. napon, vagyis 2009. december 11-én lépnek hatályba.
A társasági és cégjogi szabályozást érintő újabb módosítást azzal indokolták, hogy Magyarországnak jogharmonizációs kötelezettsége folytán az egyes részvényesi jogoknak a tőzsdén jegyzett társaságokban való gyakorlásáról szóló 2007/36/EK. európai parlamenti és tanácsi irányelvben szereplő előírásokat a magyar jogba be kellett ültetni,ezért ez a szabályozási kényszer nem tűrt halasztást. (Más kérdés, hogy a jogbizonytalanságot fokozza, ha olyan alapjogszabályokban, mint a Gt., szinte negyedévenként jelentős változtatásokat hajtanak végre, és különösen az kifogásolható, hogy ilyen alkalmakkor - mint majd látni fogjuk - az uniós szabályozási kötelezettségtől függetlenül koncepcionálisan kiforratlan, átgondolatlan, és ötletszerűen megfogalmazott olyan társasági-cégjogi jogintézményeket próbálnak meghonosítani, melyek a vonatkozó jogszabályi előírásokkal nem harmonizálnak, végrehajtásuk pedig megfelelő törvényi szabályozás hiányában csaknem lehetetlen.)
Az uniós indíttatású jogalkotás célja egyébként elsődlegesen az nyrt.-k átláthatóságának, transzparenciájának növelése, és egyes közgyűlési, illetve képviseleti szabályok pontosítása volt.
Az uniós szabályozási kötelezettségből eredően a hivatkozott törvény kizárólag a Gt. részvénytársaságokra vonatkozó normáit érintette, ezek közül is jellemzően a nyilvános részvénytársaságok szabályai módosultak, de egyes esetekben minden rt.-re irányadó előírásokat is megfogalmazott a jogalkotó.
Minden részvénytársaságra érvényesül a Gt. 213. § (2) bekezdésének azon előírása, hogy a részvényes közgyűlési képviselete során a meghatalmazott köteles a meghatalmazó utasításai szerint eljárni (egyébként is ez következik a közöttük fennálló megbízási jogviszonyból), ha pedig ezt a kötelezettségét nem tartja be, szavazata érvénytelen.
Ugyancsak valamennyi rt.-re vonatkozik a Gt. 242. § (1) bekezdésének azon rendelkezése, mely szerint az alapszabály előírhatja, hogy a részvényesek a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben közgyűlés tartása nélkül írásban, vagy más, a döntéshozatal során tett jognyilatkozatok bizonyítására alkalmas eszköz felhasználásával is határozhatnak.
A nyilvános rt.-re irányadó új szabályok közül kiemelést érdemel a Gt. 38. § (2) bekezdésének módosult normaszövege, mely az eddigiekkel egyezően határozza meg azt, hogy a monista rendszerű - egységes irányítású - rt.-nél továbbra is az igazgatótanács és az üzemi tanács állapodik meg egymással a munkavállalókat megillető jogok gyakorlásáról, azonban az alapszabály felhatalmazása szerint ez az igazgatótanácsi jogkör delegálható a cégvezetőnek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
