Jelen tanulmányomban az egyik legösszetettebb pertípus eljárásjogának napi problémáit fogom áttekinteni. Azért összetett, mert egyrészt speciális eljárásjogi szabályok jellemzik, másrészt tárgyánál fogva az anyagi jogi szabályok széles körét kell alkalmazni e perekben a döntés során. A házassági vagyonjog vonatkozásában már igen alapos munkák készültek, s folyamatosan nő azon határozatok száma is, melyek a Legfelsőbb Bíróság iránymutatásával bizonyos anyagi jogi kérdésekre adnak választ. A gyakorlatban azonban sokéves bírói tapasztalatom szerint számos eljárásjogi kérdés okoz gondot, ezeket próbáltam összegyűjteni, és ha található rájuk "kész" válasz, megosztani, ha pedig nem létezik, akkor ötletekkel szolgálni.
A házassági vagyonjogi per fogalmát a bírói gyakorlat tágan értelmezi. Ide tartozónak tekinti a közös vagy különvagyoni szerzésen alapuló tulajdonjog megállapítása, a házastársi közös vagyon megosztására, a különvagyoni vagyontárgy kiadására, a házastársi közös lakás használatára, a lakáshasználati jog ellenértékre, a házastársi tartásra, sőt a házastársak között vagyoni viszonyaik rendezése körében kötött szerződés teljesítésére, vagy érvénytelenségének megállapítására irányuló igényt is. Eljárásjogi értelemben tehát ez a pertípus szélesebb kört ölel fel, mint amit a Csjt. Házassági vagyonjog cím alatt szabályoz.
A törvény értelmében házassági peren a házasság érvénytelenítése, továbbá érvényességének, illetőleg létezésének vagy nemlétezésének megállapítása iránt indított pereket, valamint a házassági bontópereket kell érteni [Pp. 276. § (2) bek.]. A Pp. 292. § (1) bekezdése értelmében az érvénytelenítési és a bontókereset a házassági viszonnyal összefüggő vagyonjogi keresettel is összekapcsolható, illetőleg ilyen vagyonjogi igény viszontkeresettel is a házassági perben is érvényesíthető. A Pp. XV. fejezetének rendelkezései az ilyen kereset, illetőleg viszontkereset tárgyában folyó eljárásra nem terjednek ki.
A fentiekből következőleg a házassági vagyonjogi per nem házassági per. Ezért a Pp.-nek a házassági perekre vonatkozó speciális szabályai nem terjednek ki a vagyoni igényre vonatkozó kereseti, vagy viszontkereseti kérelemre. Ebből következően tehát erre a Pp. általános szabályai alkalmazandóak. Ennek tisztázása rendkívül fontos például a hatáskör és az illetékesség megállapításánál.
Ami a viszontkeresetet illeti, házasság felbontása iránti viszontkereset csak ugyanannak a házasságnak a felbontására, vagy érvénytelenítésére irányuló perben emelhető. Vagyonjogi perben tehát nem lehet a házasság felbontása iránt viszontkeresetet előterjeszteni. (BH 1989. évi 359. sz.)
Fontos kérdés lehet, hogy mi a helyzet, ha első fokon - azaz a helyi bíróságon - a házasság felbontása és járulékai iránt indított eljárás szünetel, vagy a per tárgyalását felfüggesztették. Ilyenkor a megyei bíróságnak - ha az értékhatár miatt ott nyújtották be a keresetlevelet - vizsgálnia kell, hogy a keresetlevél érkeztekor a helyi bíróságon az eljárás szünetelése fennáll-e. Ha pedig menetközben kérték a bontóper folytatását, ennek időpontját, s azt szükséges vizsgálni, hogy a megyei bíróság előtt benyújtott házassági vagyonjogi per vonatkozásában a perindítás hatálya beállt-e.
Értelemszerűen, ha úgy folytatódik a bontóper a szünetelés után, hogy a megyei bíróság előtt indított házassági vagyonjogi perben a perindítás hatálya még nem állt be, áttételnek van helye a folyamatban lévő bontóper bíróságához a fentiek szerint.
Ami a házastársi közös vagyon megosztását illeti, tisztázandó, hogy ez a házassági kötelék felbontása nélkül is kérhető a bíróságtól. Vagyis a kereset indításának a házasság felbontása nem előfeltétele. Az viszont feltétele, hogy a házasfelek között az életközösség megszűnjék. Csak az életközösség megszűnését követően van lehetőség a házastársi közös vagyon megosztása iránti per megindítására. Sajnos még mindig nem egyértelmű a gyakorlatban használt fogalmak alapján, hogy mit is jelent a házastársi vagyonközösség megszüntetése bíróság által, és mit a házastársi közös vagyon megosztása. Úgy tapasztalom, igen sokan helytelenül használják a kifejezéseket. A házastársi vagyonközösség megszüntetése a Csjt. 31. § (1) bekezdésén alapul, amely szerint a vagyonközösséget a házassági életközösség fennállása alatt a bíróság fontos okból bármelyik házastárs kérelmére megszüntetheti. Ebben a kérdésben a bíróság nemperes eljárás keretében dönt. Az eljárási szabályokat a 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 7-9. §-ai tartalmazzák. Ez azonban meglehetősen ritka eljárástípus.
A gyakorlatban az esetek legnagyobb részében viszont a házassági vagyonközösség a felek elhatározásából, mindenféle bírósági aktus nélkül szűnik meg azzal, hogy a felek között megszűnik az életközösség, felhagynak a korábbi közös gazdálkodással. Ez nem feltétlenül jelent külön lakásba költözést, mert a közös lakásban élés mellett is megszűnhetnek az életközösség szükséges elemei.
A házastársi közös vagyon megosztása iránti per megindításának az életközösség megszűnése a feltétele, mert akkor véget ér a vagyonközösség a Csjt. 31. § (2) bekezdése alapján. A perbeli legitimáció igazolásához célszerű a keresetlevélhez csatolni a bontóperi ítéletet, amennyiben a házasságot már korábban felbontották, ha pedig nem, a házassági anyakönyvi kivonatot csatolni és nyilatkozni az életközösség végleges megszakadásáról.
A házassági perek és a házassági vagyonjogi perek esetében eltérnek a hatásköri és illetékességi szabályok. Példa erre a bírói gyakorlatból az alábbi két jogeset:
1. Kereseti kérelmében a felperes kérte annak megállapítását, hogy a már házassági életközösség alatt tett, az alperesi különvagyont elismerő egyoldalú jognyilatkozata érvénytelen. Ezen keresetlevelet a megyei bírósághoz nyújtotta be, előadva, hogy helyi bíróság előtt a házassági bontóper folyamatban van. A hiánypótlás során úgy nyilatkozott, hogy a házastársi közös vagyon megosztását nem kéri, kizárólag ezen nyilatkozat semmisségének megállapítását. Előadta, hogy a pertárgy érték szerinte pénzben nem fejezhető ki.
A megyei bíróság megállapította hatásköre és illetékessége hiányát. Kifejtette, hogy a felperes keresete tartalma szerint házassági vagyonjogi igény, figyelemmel az okirat keletkezésének időpontjára, illetve arra, hogy különvagyon elismerésére vonatkozik. Így a Pp. különös szabályai szerint, ilyen jellegű per, ha házassági per van folyamatban, csak annak a bírósága előtt indítható.
Fellebbezésében a felperes előadta, hogy álláspontja szerint az érvényesíteni kívánt igény a válásával nincs összefüggésben és így nem is szükséges, hogy emiatt a válópere végtelen hosszúra nyúljon.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Indokolása szerint helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság a kereset házassági vagyonjogi perekhez tartozását, hatásköre hiányát. Utalt arra, hogy a hivatkozott Pp. 277. § (4) bekezdése különös illetékességi szabály, mely szerint, ha házassági per van folyamatban, ugyanarra a házasságra vonatkozó házassági vagyonjogi per kizárólag a házassági per bírósága előtt indítható. Kifejtette, hogy a keresetlevél áttétele folytán ez a per a bontópertől független, külön ügyként kerül iktatásra, és az ügyek együttes tárgyalására csak egyesítés esetén kerülhet sor. (Fővárosi Ítélőtábla 1. Pkf. 25.409/2007/2.)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
