Megrendelés
Jegyző és Közigazgatás

Fizessen elő a Jegyző és Közigazgatásra!

Előfizetés

Dr. Tilk Péter: A költségvetési rendelet-tervezet benyújtása határidejének számítása* (Jegyző, 2014/1., 33. o.)

A közelmúltban számos önkormányzat (köztük a leginkább érzékenyen érintett megyei jogú városok és kerületek) kapott levelet a Magyar Államkincstártól, miszerint az idei költségvetési törvény hatálybalépése 2013. december 22. (a kihirdetést követő nap), így - más jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel - a helyi költségvetési rendelet benyújtásának határideje február 5. napja.

Ez a korábbi években megszokottakhoz képest időveszteség - erre figyelemmel érdemes áttekinteni a kialakult helyzetet és annak jogi hátterét.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. § (3) bekezdése szerint "[a] jegyző által a (2) bekezdés szerint előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek."

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) értelmében a költségvetési rendelet képviselő-testület elé terjesztésére, és az elemi költségvetésről a Kincstárnak történő adatszolgáltatásra nyitva álló határidő a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépéséhez igazodik. Az Ávr. 33. § (1) bekezdése szerint "[a]z önkormányzati hivatal a helyi önkormányzat, valamint a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv jóváhagyott elemi költségvetéséről az önkormányzati rendelettervezet képviselő-testület elé terjesztésének határidejét követő harminc napon belül adatot szolgáltat a Kincstár területileg illetékes szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság)."

Kérdéses azonban, honnan számít a határidő, ha a költségvetési törvény egyes rendelkezései nem azonos időpontban lépnek hatályba.

Esetünkben a probléma a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény vonatkozásában merül fel, a törvény 77. § (1) és (2) bekezdése ugyanis így rendelkezik:

"(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba és 2017. december 31-én hatályát veszti.

(2) Az 1-66. §, a 69-76. § és az 1-10. melléklet 2014. január 1-jén lép hatályba".

A kivételek köre gyakorlatilag az egész törvényt felöleli, a kihirdetést követő napon (2013. december 22-én) csak a 67. és a 68. § (illetve értelemszerűen a hatálybalépést kimondó 77. §) lépett hatályba, ezek pedig az önkormányzatok adósságátvállalásával kapcsolatosak, más kérdést nem érintenek.

Felmerülhet érvként, hogy mivel a költségvetési törvény időben előbb hatályba lépett §-ai között nincs olyan rendelkezés, ami az önkormányzati költségvetés benyújtásával lenne kapcsolatos, nem mondható, hogy e rendelkezések hatálybalépése lenne az igazodási pont a benyújtás határidejének számításakor. Ez azonban nem számít: irreleváns, hogy a költségvetési törvényben van-e tartalmát tekintve ilyen szabály.

A kérdés tehát, hogy a "központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését" szövegrész miként értelmezhető:

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére