A választottbírósági kikötés szerződésen alapuló bíróválasztás: az érintett felek akaratuk kölcsönös és egybehangzó kifejezésével abban állapodnak meg, hogy jogvitájuk eldöntését a választottbíróságra bízzák, ezzel együtt a rendes bíróságok eljárását mellőzik. Az ilyen megállapodásban a felek szabadon dönthetnek arról, mely ügyleteikre, illetve az adott ügylet keretében mely kérdésekre kötik ki a választottbíróság eljárását és szabadon határozzák meg az eljáró választottbíróságot is (PJE 3/2013.).
A Ptk. (2003. évi. V. tv.) a gazdasági társaságok viszonyait az érintett felek magánautonómiájának világába tartozó viszonyoknak tekinti, és ennek a megközelítésnek megfelelően széles körben kívánta lehetővé tenni - a választottbíráskodásról szóló törvényben meghatározott kereteken túl - a társasági jogviszonyokból eredő jogviták választottbíróság elé utalását, hasonlóan a Gt. (2006. évi IV. tv.) 10. §-ában rögzített szabályozáshoz.
Így, a Ptk. 3:92. § (2) bekezdése meghatározza azokat a társasági jogi jogvitákat, amelyekre a létesítő okiratban vagy az érintett személyek megállapodásában választottbírósági eljárás köthető ki, ezek a gazdasági társaság és a tagja vagy volt tagja közti, a társasági jogviszonyból eredő jogviták, ideértve a társasági szervek által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatának a kezdeményezését, a tagok társasági jogviszonyával kapcsolatos, egymással szemben keletkezett jogviták, a gazdasági társaság és a vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag közötti, a vezető tisztségviselői vagy a felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyból eredő jogviták.
Az Ütv. (2017. évi LXXVIII. tv.) 2. § (1) bekezdése és a 41. § (1) bekezdése rendelkezéseiből következik, hogy a cégalapításhoz szükséges létesítő okirat szerkesztése, ellenjegyzése mellett a jogi képviselők/ügyvédek/kamarai jogtanácsosok jogi tanácsokkal, ennek keretében javaslattal, véleménnyel segítsék az ügyfeleket, például a választottbírósági eljárás előnyeiről és esetleges hátrányairól történő tájékoztatással.
A választottbíráskodás előnyei elsősorban abban állnak, hogy az eljárás nem nyilvános, egyfokú, így gyorsabb és költségtakarékosabb általánosságban, mint a rendes bíróságok eljárása.
Az egyenlő elbánás alapelvén túl a felek joga az eljárási szabályok meghatározása, az elfogulatlan, pártatlan, hozzáértő bíró választás, az eljárás helyének és a használandó nyelvnek a meghatározása.
E körben tájékoztathatják őket arról is - a ma már egységes rendes és választottbírósági gyakorlat alapján -, hogy a létesítő okiratban kiköthető választottbírósági eljárásra preferáltan a hazai állandó választottbíróság javasolt a cégalapításban részt vevő ügyfelek számára.
A jogalkotó elsősorban annak érdekében, hogy a magyar vállalkozások a külföldi partnereikkel kötött szerződéseikben - így a külföldi cégek és magánszemélyek részvételével működő gazdasági társaságok esetében is - nagyobb arányban tudják elérni magyarországi állandó választottbíróság kikötését - figyelemmel a hazai anyagi és eljárás jogi új törvényekre [Ptk. Pp. (2016. évi CXXX. tv.)] is - megalkotta a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LXXVIII. törvényt (új Vbtv.); annak rendelkezései a 2018. január 1. napján és azt követően indult választottbírósági eljárásokban, az anyagi jogi jellegű szabályokat a 2018. január 1-je után megkötött választottbírósági szerződésekre kell alkalmazni.
- 5/6 -
A választottbíráskodásra változatlanul kereskedelmi ügyekben van lehetőség, azonban - a régi Vbtv.-től (1994. évi LXXI. tv.) eltérően - nem alanyi, hanem tartalmi szempontú ennek az értelmezése, így ide tartozik minden kereskedelmi, vagy gazdasági, szerződéses vagy szerződésen kívüli jogviszony.
Az új Vbtv. szabályozása is alapvetően diszpozitív, a felek döntésétől függ, hogy a jogvitát a hatálya alá tartozó belföldi állandó Kereskedelmi Választottbíróság, vagy olyan eseti választottbíróság döntse el, amelynek a helye Magyarországon van. Meghatározza a speciális nemzetközi választottbíráskodásra vonatkozó minősítési feltételeket is; külföldi székhely esetén ismertetve az állami bíróságokra vonatkozó feladatokat.
Összehasonlítva a régi Vbtv. és az új Vbtv. - társasági jogi jogvitákra is irányadóan alkalmazandó - rendelkezéseit, megállapítható, hogy változatlanul nem kötelező a választottbírósági eljárásban a jogi képviselet, továbbra is kizárt a választottbírósági ítélet elleni fellebbezés lehetősége, rendes bírósági úton csak az ítélet érvénytelenítése kérhető; ugyanakkor lehetőség lesz a beavatkozásra választottbírósági eljárásba, és az új Vbtv. rendelkezései már a szerződésbeli jogutódlást követően is lehetővé teszik a választottbíróság előtti igényérvényesítést; egy új jogintézmény bevezetésével, az eljárásújítással, illetve a 2017. december 31-i hatállyal megszűnt hazai állandó választottbíróságok helyett egy új, egységes Kereskedelmi Állandó Választottbíróság felállításával kívánja vonzóbbá tenni a jogviták felek akaratától függő, «békésebb lezárását»; külön nevesítve azok közvetítői eljárásban született megállapodásokkal történő lezárásának lehetőségét is.
Az új Vbtv. 67. § (8) bekezdésének felhatalmazása alapján 2018. február 1. napjától hatályos a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság Eljárási Szabályzata (a továbbiakban: ESz).
Az ESz rendelkezéseit a hatályba lépésének napján és az azt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
Célom - a teljesség igénye nélkül -, hogy általános áttekintést adjak az új Vbtv. és az ESz rendelkezései alapján - figyelemmel a változatlanul alkalmazandó bírósági gyakorlatra is - a társasági jogi jogviták választottbírósági eljárásban történő eldöntésének lehetőségeiről.
A választottbírósági gyakorlat alapján - a téma szempontjából - kiemelést érdemelnek a Ptk. 3:92. § (2) bekezdésében nevesített társasági jogi jogviták közül a tipikusan kft. cégformában működő társaság és tagjai, illetve a tagok egymás közötti, üzletrészátruházás hatálytalanságának megállapítása iránt indított úgynevezett elővásárlási joggal kapcsolatos, illetve a beleegyezés hiánya miatt indult perek (Ptk. 3:167. §, Ptk. 6:118. §, Ptk. 3:35. §); a kkt., bt. cégformánál a tagsági jogviszonyt megszüntető, tagi felmondás érvényességével kapcsolatos jogviták (Ptk. 3:147. §); a Ptk. 3:107-3:108. §-a alapján a gazdasági társaság felperes által indítható tagkizárás iránti perek; a gazdasági társaság - jogszabálysértő vagy létesítő okiratba ütköző - határozatainak hatályon kívül helyezése iránt indított - bíróság által történő - felülvizsgálati perek (Ptk. 3:35-3:37. §); a tisztségviselő/k ellen harmincmillió forintot meghaladó pertárgy értékű kártérítés megfizetése iránt, a gazdasági társaság által a Ptk. 3:109. § (3) bekezdése alapján indult perek.
Ezekben a jogvitákban a perindítás - kötelező jogi képviselő/ügyvéd/kamarai jogtanácsos által a törvényszékhez - elektronikus úton - előterjesztett keresetlevéllel történik [Pp. 20. § (3) bek. a), ad) és ae) pont, 170. §].
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
