A tanulmány az Új Btk. megalkotásának időszerűsége és gazdasági-társadalmi körülményeinek a bemutatása után az új különös részi rendelkezések közül mutat be néhányat. Az állam elleni bűncselekmények csoportja új tényállással egészült ki, ennek indokoltságát már egy folyamatban lévő ügy is igazolja. A korrupció elleni küzdelemben talán az egyik legizgalmasabb kérdés ma hazánkban, hogy miként minősül az orvosi hálapénz. Emellett kitér arra is a tanulmány, hogy a szokásos mértékű ajándék elfogadása miért nem bűncselekmény. Bemutatja a terrorizmus finanszírozását is, mely önálló tényállásban történő szabályozásának a szükségességét a jelen tanulmány szerzője éppen tíz évvel ezelőtt írta le egy tudományos munkájában. Aprónak tűnő módosítás a Btk.-ban, de a gyakorlati jelentősége nagy lehet, hogy 10 darab kézi-, sport- vagy vadászlőfegyverhez tartozó lőszer birtoklása már nem bűncselekmény. Emellett főszabály szerint haditechnikai eszközök megszerzése és tartása sem büntetendő. Megszűnt a hamis pénz kiadása, és változtak a pénzmosás tényállásának egyes elemei is. A jogalkotó próbált az offshore adócsalás ellen is fellépni, a cél helyes volt, a megvalósítás azonban erőtlen. A tanulmány zárásként a gyakori Btk.-módosításokkal szemben a jogalkotó által tanúsított önmérséklet fontosságára hívja fel a figyelmet.
Számos jogtalan és néhány jogos kritika ellenére a 2012. évi C. törvényt, amelyet még néhány évig "új Btk." néven fogunk emlegetni, jómagam egy kifejezetten jól sikerült jogszabálynak tartom. Rögtön hozzá kell tennem azonban, hogy nem tudok teljesen elfogulatlanul nyilatkozni, hiszen 2010-2012 között tagja voltam annak a négyfős szakértői testületnek,[1] amely a törvény megalkotásában segítette Miskolczi Barna és kollégái munkáját a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban. Így a törvényt egy kicsit jogalkotói, egy kicsit jogalkalmazói, de ugyanakkor egyetemi oktatói szemmel is elemzem.
Az új Btk. kifejezetten mértéktartó jogszabály, amelynek megalkotásakor a hatékonyság, következetesség, egyszerűség, korszerűség négyes követelményének kellett érvényesülnie a minisztérium által kiadott koncepcionális kiindulópontok[2] című munkaanyag szerint.
- 325/326 -
A konzervatív kriminálpolitikai[3] koncepció alapján a jogalkotó abból indult ki, hogy lehetőleg vagy szigorúbb, vagy ugyanolyan szigorú legyen az egyes részleteiben az új Btk. is, mint a korábbi. Ezt persze minden apró részletrendelkezés esetében nem lehetett teljes mértékben betartani, de összegészében véve legalább az elmondható, hogy nem lett enyhébb a korábbi törvénynél. Bár rögtön tegyük is hozzá: a jelenlegi kormány által a hatalomra kerülésük előtt, még ellenzékben tervezett szigorítások jó részét már a korábbi kormányok már beiktatták az előző Btk.-ba 2008-2010 között.[4]
Sokak szerint sikerült megalkotnunk a 28 tagállamú Európai Unió legszigorúbb büntető kódexét. Ezzel persze lehet vitatkozni, de a Sanghaji Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézete 2014-2015-ben lefordította az új magyar Btk.-t mandarin nyelvre, és könyv formájában 2015 őszén publikálni is fogja Sanghajban. Kínában tehát sok szempontból követendő mintaként tekintenek az új kódexünkre, mint amely egy demokratikus, de mégis kellőképpen szigorú törvény.
A szigorítások egyik oka a 2008-tól kibontakozó, és Magyarországot az átlagnál erősebben sújtó gazdasági válság volt. Ilyen szituációkban a kormányon lévő politikai erők - politikai hovatartozástól függetlenül - a büntetőjog szigorításával (is) szoktak reagálni. A szakma képviselői pedig teszik a dolgukat, és megalkotják, majd alkalmazzák a hatályba lépett szigorúbb büntetőjogi rendelkezéseket. Álláspontom szerint a büntetőjog csak nagyon korlátozott mértékben képes a gazdasági válság tüneteinek a kezelésére - ha képes rá egyáltalán.[5] Mondom ezt annak ellenére, hogy közel 150 év óta mutatnak ki összefüggéseket a kutatók a gazdasági válságok és a bűnözés alakulása között.[6]
Az új Btk. általános értékelésekor szeretném megemlíteni azt is, hogy több olyan jogintézményt megtartott illetve átemelt az új jogszabály a korábbi törvényből, amelyekről korábban komoly szakmai viták folytak. Egyet emelnék csak ki a bevezetőben: a materiális bűncselekmény fogalom egyik eleme, a szovjet büntetőjogból az 1950. évi II. törvénnyel a magyar büntetőjogba behozott társadalomra veszélyesség megmaradt a hatályos büntetőjogunkban is. Ami eddig is jól működött a gyakorlatban, azt nem vettük ki a törvényből csak azért, mert mára már diszkreditálta magát az a korszak, amelyben született. Erdősy Emil, a pécsi Büntetőjogi Tanszék egykori híres professzorának a szavait is figyelembe vettük tehát a kodifikáció során: "Minden elmélet annyit ér, amennyit a gyakorlatban lehet belőle hasznosítani."
Jelen tanulmány a Jogtudományi Közlöny által 2014-ben indított sorozat része. Miskolczi Barna és Szomora Zsolt kollégáimmal azt a feladatot kaptuk, hogy a Különös rész általunk legfontosabbnak tartott változásait mutassuk be. Az új Btk. - szemben a korábbi kódexszel - rövidebb fejezetekben szabályozza a Különös részben található bűncselekményeket, így a fejezetek száma nagyobb lett, és az egymással szorosan összekapcsolódó bűncselekmények kerültek egy-egy csoportba. Kissé önkényesen válogattam a Különös rész egyes fejezeteiben található módosítások közül, figyelve a terjedelmi korlátokra is. Ha valaki azzal a kritikával illetne, hogy több fontos módosítás is kimaradt az írásomból, ez is közvettet bizonyíték lesz arra, hogy az új Btk. valóban számos változtatást tartalmazó új kódex, nem pedig a régi törvény novellája.
Az új Btk. az állam elleni bűncselekmények fejezetet szerkezetileg hátrébb helyezte el a Különös részben, ezáltal jelezve, hogy szemben a korábbi törvénnyel, már nem ezeket a bűncselekményeket tekinti a társadalomra leginkább veszélyesnek. A fejezet tartalmilag nem sok változást hozott, a bűnügyi statisztikát ele-
- 326/327 -
mezve alig fordulnak elő ilyen bűncselekmények a gyakorlatban. A kémkedés például elvétve jelenik meg az ismertté vált bűncselekmények között. Ennek azonban álláspontom szerint nem az az oka, hogy nem fordul elő ilyen bűncselekmény a gyakorlatban, sokkal inkább a látencia, illetve az, hogy az ismertté vált bűncselekmény elkövetőjével lehetősége van a nemzetbiztonsági szolgálatoknak nyomozási alkut kötni. A gyakorlatban az esetek többségében célszerűbb is a lebukott kémet "visszafordítani", mint megindítani ellene a büntetőeljárást. Vagy gondoljunk arra az esetre, ha olyan állam kémje kerül látókörbe, amellyel Magyarországnak éppen kiváló diplomáciai, gazdasági stb. kapcsolatai vannak.
A fejezetet áttekintve egy jelentős változás azonban szembetűnő. Kémkedés az Európai Unió intézményei ellen címmel már a Btk. hatályba lépése után került bele egy új tényállás a kódexbe. A bűncselekmény a kémkedés egyik speciális alakzatát szabályozza. A bűncselekmény tényállása úgynevezett utaló diszpozíciót tartalmaz, vagyis visszautal a 261. §-ra, így vonatkoznak rá az ott szabályozott minősített eset, büntethetőséget megszüntető ok, és ennek is büntetendő az előkészülete. A bűncselekmény jogi tárgya speciális: az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa érdekeit védi. Speciális tényállási elem a passzív alany: az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa. Emellett a tényállásszerűséghez az is kell, hogy a hírszerző tevékenységet EU-n kívüli harmadik állam részére folytassák. A bűncselekmény álláspontunk szerint nem áll látszólagos alaki halmazatban a kémkedéssel az eltérő jogi tárgy miatt. A tényállás aktualitását már egy folyamatban lévő büntetőügy is jelzi.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
