A hatályos magyar jogban a kereskedelmi tevékenység folytatásának alapvető feltételeit a kereskedelemről szóló, 2006. június 1-jén hatályba lépett 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) keretjellegű szabályozása határozza meg.1 A törvény szerinti kereskedelmi tevékenység fogalma felöleli a vendéglátás és a turisztikai tevékenység üzletszerű végzését is.2 A Kertv. értelmében kereskedelmi tevékenység fő szabályként működési engedéllyel rendelkező üzletben folytatható;3 azon termékek és szolgáltatások körét, amelyek esetében - közbiztonsági, környezetvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi szempontból vagy más közérdekből - a kereskedő4 hatósági nyilvántartásba vételére is szükség van, külön jogszabály állapítja meg;5 a kereskedelmi szálláshelyeket és a vendéglátó üzleteket szolgáltatásaik színvonalától függően - a külön jogszabályban foglaltak szerint - kategóriába vagy osztályba kell sorolni.6
A Kertv., az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 1Korm. r.), illetőleg 2007. július 13-ai hatálybalépéssel az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 2Korm. r.) rendelkezései alapján az üzlet működési engedélyét - a kereskedő kérelmére - az üzlet helye szerint illetékes jegyző adja ki határozattal.7
A kereskedelmi és a fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről szóló 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a kereskedelmi szálláshelyet, valamint a falusi és a fizetővendéglátó szálláshelyet a szálláshely fenntartója, üzemeltetője minősíti, illetve sorolja osztályba. A vendéglátó üzletek kategóriába sorolásáról, valamint ártájékoztatásáról szóló 43/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet (a továbbiakban: IKIM r.) 1. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján szintén az üzemeltető sorolja kategóriába a vendéglátó üzletet.
Az R. 4. §-ának (1) bekezdésében, illetve az IKIM r. 2. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján az üzemeltető köteles az üzemeltetés (az üzlet működésének) megkezdése előtt az osztályba sorolást, illetve a kategóriába sorolást a hatóságnál írásban bejelenteni,8 amelyet (annak megtörténtét) ellenőrzéskor megfelelően kell igazolnia.9
A fentiek alapján lehet látni, hogy a kereskedelmi tevékenység folytatásának aktustani szempontból - az adott tevékenység szabályozásától függően - különböző feltételei vannak: például kérelemre kiadott engedély; hatósági nyilvántartásba vétel; bejelentés. A hivatkozott igazgatási jellegű szabályozás szerint a szálláshely és a vendéglátó üzlet üzemeltetésének (működésének) megkezdéséhez is több fajta aktus szükséges: működési engedély és kereskedői bejelentés. A hatósági nyilvántartásba vételre vonatkozóan az alábbiakban említek majd példákat.
Ebben a cikkben az említett osztályba, illetve kategóriába sorolás bejelentésének jogi természetére és a hatóságnak e bejelentéssel kapcsolatos magatartására szeretném felhívni a figyelmet. A bejelentés jogi természetének témájához tartoznak például az 1Korm. r. 2007. július 13-tól hatálytalan 9. §-ának (5) bekezdésében, 15. §-ának (2) bekezdésében és 17. §-ának (2) bekezdésében, a 2Korm. r. 11. §-a (2) bekezdésének első mondatában, 15. §-ának (1) bekezdésében és 16. §-ának (2) bekezdésében, valamint az R. 6. §-ában foglalt rendelkezések is,10 melyeknek joggyakorlata - miként majd kitérek rá - a téma (a felvetett probléma) szempontjából egyáltalán nem érdektelen.
A téma jelentőségét az mutatja, hogy a bejelentés hatóság által történő, határozati "igazolása" ("tudomásul vétele"),11 illetve a határozathozatalt12 eredményező nyilvántartás későbbre helyez(het)i az üzemeltetés megkezdésének időpontját, ami az üzemeltetőnek - és közvetve másoknak (az "adófizetők"-nek) is - kárt okoz(hat). A határozat, a határozathozatalban megnyilvánuló (sok éves) gyakorlat azt eredményez(het)i, hogy az üzemeltetők az üzemeltetést csak a határozat birtokában, azaz az írásbeli bejelentés megtörténte megfelelő igazolásának állapota ellenére csak napokkal, hetekkel később kezdik meg. Ez a hatósági gyakorlat a hatályos jogi szabályozás alapján fennálló hatósági feladatokhoz képest többet, jóval többet rejt magában, ami igen jelentős többletköltséggel is jár.
Véleményem szerint a hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján az üzemeltetés (működés) megkezdésének nem feltétele a bejelentés hatóság által történő "igazolása" ("tudomásul vétele"), és nincsen szó olyan nyilvántartásról sem, amely miatt határozatot lehetne hozni [ellentétben például a 2007. március 8-tól hatálytalan, az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról szóló 15/1989. (IX. 7.) KeM rendelet 2. §-ának (1) bekezdése, a nyilvántartásba vételre kötelezett áruk és szolgáltatások köréről és az ezekre vonatkozó kereskedelmi tevékenység gyakorlásának feltételeiről szóló 25/2007. (II. 28.) GKM rendelet 2. §-ának (1) bekezdése, az idegenvezetésről szóló 41/1995. (VIII. 31.) IKM rendelet 2. §-ának (1) bekezdése, 3. §-ának (1) bekezdése, az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése, az R. 3. §-ának (1) bekezdése, a gázszerelők gazdasági kamarák által történő nyilvántartásáról szóló 51/1998. (VII. 3.) IKIM rendelet 2. §-ának (1) bekezdése, 3. §-ának (1)-(2) bekezdése, 7. §-ának (2) bekezdése, a gázszerelők nyilvántartásáról szóló 26/2000. (VII. 28.) GM rendelet 2. §-ának (1) bekezdése, 3. §-ának (1)-(3) bekezdése, 4. §-ának (1) bekezdése, 28/2006. (v. 15.) GKM rendelet 2. §-ának (1)-(2) bekezdése, 3. §-ának (1) és (3)-(4) bekezdései, 4. §-ának (1) bekezdése, az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekről szóló 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 17. §-ának (1)-(6) bekezdései, 18. §-ának (1)-(2) bekezdése, 23. §-ának (5) bekezdése, 25. §-ának (2) bekezdése szerinti nyilvántartással, amikor a kereskedés, az idegenvezetői tevékenység, illetve az utazásszervező, illetőleg utazás-közvetítő tevékenység, vagy a fizetővendéglátó és falusi szálláshely működése, a "gázszerelés", továbbá az ingatlanok időben megosztott használati jogának átruházására irányuló üzletszerű tevékenység megkezdésének feltétele a (jogszabályi rendelkezések szerinti) nyilvántartásba vétel; vö. a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivataláról szóló 12/1999. (II. 1.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés s)-v) pontok, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 36/2004. (III. 12.) Korm. rendelet 3. § 9., 11-12., 14-15., 297/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § a), d), f) pontok és 6. § a) pont; továbbá: vö. például a postáról szóló 2003. évi CI. törvény (a továbbiakban: Postatv.) 10. § (1)-(6) bekezdések].
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
