A rendszerváltás előtt a képmással kapcsolatos visszaélésekről csak ritkán hallhattunk. Ilyen eset fordult elő 1989-ben, amikoris a Rákóczi térről és az ott tevékenykedő prostituáltakról rejtett kamerával filmet készítettek "A lányok a térről" címmel. A prostituáltakról szóló film úgy mutatta be az egyik járókelőt - aki később személyiségi jogai védelmében pert indított -, mint olyan személyt, aki prostituáltként egy férfival tárgyal.1, 2, 3
A rendszerváltás után a képmással kapcsolatos visszaélések megsokasodtak, különösen a különböző meztelen és félmeztelen ábrázolások, élő- vagy halott személyek, szenzációvadász megközelítései különös mértékben elterjedt, továbbá politikusok fotóinak visszaélésszerű közlése. Például T. J. ismert politikus ábrázolása a Soproni Sörgyár "Jó pofa sör" hirdetésével összemontírozva,4 vagy M. P. ismert közéleti személy ábrázolása bohócruhában, bohócsapkában, cigánykerekezés közben.5
Egészében véve a képmással kapcsolatos ügyek nemcsak menynyiségi növekedésükben, hanem hatásukban is lényegesen erősebben érezhetők.
A képmás az ember külső megjelenésének valamilyen - tárgyi - eszközzel való észlelése, rögzítése és utánképzése, többszörözése, azaz ábrázolása.6 Képmás lehet rajz, karikatúra, vázlat, festmény, szobor, fénykép, grafika, fénymásolat, videofelvétel, film- és televíziós megjelenítés és más modern képi megformálás (interneten, mobiltelefonon történő megjelenítés), vagy bármilyen más digitális ábrázolás.7
A képmáson azonban semmiképpen sem lehet kizárólag az emberi arcot érteni. A képmás mindenképpen tágabb értelmezést kíván, hozzátartozik az ember egész testének, fürdőruhás vagy éppen meztelen ábrázolásának, valamint közvetlen környezetének, tevékenységének ábrázolása.
A képmás az emberi személyiség igen fontos része. A képmás az emberi személyiség megkülönböztetésének az eszköze, az ember mint személyiség megjelenése a külső világban, az egyén megkülönböztetésének és azonosításának nélkülözhetetlen eszköze.8
Az ember külső megjelenése azonban valójában nem az ember közvetlen testi valóságát, hanem annak tükröződését mások, a szűkebb, vagy tágabb környezet tagjainak a tudatában, azaz az ember mint személyiség társadalmi megnyilvánulását jelenti. Az ember külső megjelenése a személy számára a külső világban érvényesül és közvetlen kifejezi a személyiség belső sajátosságait: az ember jellemét, értelmi és érzelmi világát, indulatait, valamint a személy társadalmi szerepét. A képmás ezáltal az egyed megkülönböztetésének és azonosításának nélkülözhetetlen eszköze és feltétele, a személyiség megvalósítását szolgálja.9
A Ptk. 80. § (1)-(2) bekezdései értelmében a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával való bármely visszaélés, különösen pedig annak az érintett hozzájárulása nélkül történő közlése. Ez a nyilvános közszereplésre nem vonatkozik.
A Polgári Törvénykönyv 80. § (2) bekezdés a nyilvános közszereplők hozzájárulás nélküli képmásfelhasználását modellezi a személyhez fűződő joggal való visszaélés körében. A személyiségsérelem ennél sokkal szélesebb kört és speciális eseteket ölel fel. E körben említendők:
- A képmás engedély nélkül történő elkészítése. Ilyen volt B. T. által indított személyiségi per, mely során megállapították, hogy a Magyar Narancsban a felperesről - aki nem volt közszereplőnek tekinthető - a Bannhof Music Clubban készült felvétel engedély nélkül készült,10 ezért közlése jogsértő.
- Az engedéllyel készített képmás engedély nélkül történő közzététele a sajtóban. Ilyennek minősül a házkutatásról és gépjármű kikutatásról szóló felvételek engedély nélküli közlése a sajtóban.11
- Az engedélyezett képmás megjelenítés engedély nélkül történő utánközlése. Ilyennek minősül az újság számára engedélyezett pornófelvétel engedély nélkül más újságokban történő ismételt megjelenítése.12
- A képmás engedélyezett közzétételéhez személyiségsértő szöveg megjelentetése. Azt állították a kérdéses személyről a fényképpel is ellátva, hogy lakásából önkéntesen - mint Zrínyi - sikoltva kirohant az ellene indított végrehajtás befejezésekor.13
- Közfelfogást ezen belül közszemérmet sértő felvételek közlése. Ilyennek minősült a nudista strandon engedély nélkül készített meztelen női fénykép közlése a sajtóban.14
- Halott emlékét sértő ábrázolás. Ilyennek minősült az ablakból kiugró személy fényképének közlése közvetlenül az öngyilkosság elkövetését követően.15
- Történelmi személyiségek ábrázolásával való visszaélés.16
- Karikatúra ábrázolás.17
- Negatív és rosszhírű személyekhez való kapcsolatba hozás. Ilyen volt egy rendőrségi alkalmazottnak T. M.-mel (évtizedes pereskedés negatív hősével) való összetéveszthetővé tétele.18
- Személyiségsértő montázs készítése. Ilyen volt két fideszes politikus arcképének Horthy-val és Rákosival történő együtt szerepeltetése.19
A képmás jogvédelmével kapcsolatban nagyon fontos a Ptk. 75. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés, melynek értelmében a személyhez fűződő jogokat nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult.
Napjainkban a képmás reklámcélú felhasználása az érintett hozzájárulásával valósággal iparággá vált. Elég arra gondolni, hogy milyen gyakran használják fel népszerű sportolók, tévés személyiségek és színészek képmását és hangfelvételét reklámozásra. Az üzletszerű arculatátvitellel, a merchandising terminológiával a marketing20 foglalkozik.
A hozzájárulás történhet direkt és indirekt formában.
Hallgatólagos - többek között - a hozzájárulás
- sajtókonferencián nyilatkozó személyek esetén;
- fényképezés tudomásulvétele divatbemutatók modelljei által;
- sportolók szereplése - hazai és nemzetközi sportrendezvényeken.
A hozzájárulás elismerése intézményessé teszi a képmáshoz fűződő jog önkorlátozását. Elismerése mellett szól, hogy az emberi egyéniség érvényesülése, illetve kibontakozása elé nem volna helyes a hozzájárulás általános megtiltásával gátat emelni.21
A személyiséghez fűződő jogokat egyébként korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis.22
Nagyon fontos azonban azt hangsúlyozni, hogy a képmás felvételéhez adott hozzájárulás nem minden esetben ad jogot ahhoz, hogy a képmást nyilvánosságra hozzák. Vannak esetek, amikor a felvételhez adott hozzájárulás a képmás közzétételére is kiterjed. Nyilvánvaló, hogy a sportrendezvényeket követően nyilatkozó edzők és sportolók egyúttal képmásuk közzétételéhez is hozzájárulnak. Ennek megítélésében egyrészt a társadalmi gyakorlatban kialakult szokásoknak, továbbá a felvétel készítője és az ábrázolt közötti kapcsolatnak van jelentősége. Így például rokoni, baráti, munkatársi körben a videofelvételhez való hozzájárulás ugyanabban a körben való közlésre vonatkozik.23
A közéleti szereplők személyiségvédelme azért érdemel külön kifejtést, mert a közszereplők támadása egyrészt különös aktualitást kapott a rendszerváltás után, másrészt pedig több különböző alkotmányos jog között a megfelelő egyensúly megteremtését igényli.
Szemben az egypártrendszeren alapuló szocialista diktatúrával, ahol az újságok az ejnye-bejnye típusú kritika határait nem lépték túl a közélet nem bírálható, államilag védett szereplőivel szemben, a többpártrendszerű jogállamban a miniszterelnök, kormánytagok és kormányhivatalok kritikájának komoly tétje lett.
A közszereplők kritizálása és támadása egyre hatékonyabban közrejátszik a politikai erőviszonyok alakításában. Adott politikus személyének a lejáratása nemcsak a kérdéses személyt, hanem pártját, továbbá az egész jobb-, illetve baloldali politikát hiteltelenné teheti.
A közszereplők személyiségvédelme azért jelent különleges jogalkalmazási problémát, mert több alkotmányos alapelv ütközéséről van szó.
- Így mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magántitok és személyes adatok védelméhez való jog;24
- mindenkinek joga van a gondolat- és lelkiismeret szabadságára;25
- mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze;26
- a Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát;27
- az állam tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát.28
A közszereplők személyhez fűződő jogai vonatkozásában a jogalkalmazásnak alapvető kérdése, hogy ki tekinthető közszereplőnek, másrészt pedig az, hogy több alkotmányos alapjog ütközése esetén melyik alapjognak van prioritása és a kollíziót hogyan lehet valamilyen ésszerű kompromisszummal feloldani. Különösen figyelembe veendő a véleménynyilvánítás szabadsága és a jó hírnévhez való jog ütközésének feloldása.
A közszereplő fogalmát semmilyen jogszabály sem határozza meg, ebben a vonatkozásban a jogalkalmazói és jogtudományi értelmezésre támaszkodhatunk.
A közszereplő fogalmának értelmezését a közszereplő képmása és hangfelvétele engedély nélküli nyilvánosságra hozatalának lehetősége tette szükségessé.29
Valamely nyilvános eseményen, rendezvényen, nyilvános összejövetelen, gyűlésen aktív szerepet vállaló személy kétségkívül közszereplőnek tekinthető képmása, hangfelvétele, tehát engedély nélkül nyilvánosságra hozható.30
A nyilvános közszereplés passzív résztvevői, nyilvános helyen jelenlévők közszereplőként való elismerése vonatkozásában a szakirodalomban is és a jogalkalmazásban is eltérő nézetekkel találkozhatunk. Van olyan nézet is, amely szerint a rendezvényeken pusztán jelenlevő személyek már közszereplőnek tekinthetők.31
A nyilvános közszereplés közönsége azonban semmiképpen sem számít közszereplőnek. Az ilyen felvételekhez engedély ugyan nem kell, de annak készítője nem jogosult arra, hogy a tömeget alkotó egyedeket képük felnagyításával egyénileg kiemeljen és bemutasson.32
Ennek ellentmondani látszik az, hogy a Legfelsőbb Bíróság 1996-ban hozott ítéletében közszereplőnek minősítette a Horthy temetésen díszmagyarban megjelenő férfit és úgy találta, hogy nincs szüksége engedélyre képmásának nyilvánosságra hozatalához. A bíróság indokolása szerint a nyilvános közszereplést nem a temetőben való megjelenés, hanem a korábbi történelmi időszakot idéző öltözék - a díszmagyar - viselete alapozta meg.33
Azzal azonban teljes egészében egyet lehet érteni, hogy önmagában az a tény, hogy valaki nyilvános helyen megjelenik, az utcán sétál, fürdőhelyen pihen, vagy éppen megnéz egy filmet, színi előadást, tárlatot, sportmérkőzést, ezzel még nem vállalt semmi esetre sem közszereplést.34
A közszereplés azonban semmiképpen sem értelmezhető teljes egészében nyilvános szereplésnek a Ptk. 80. § (2) bekezdése szerint. Eszerint nem lenne közszereplő sem a nyilvánosan fel nem lépő közalkalmazott, sem köztisztviselő, sem állami hivatalnok, sem kormányhivatal vezető, sem egy miniszter, vagy éppen az újságíró.
A közszereplők körét mindenképpen ki kell egészíteni azok körével, akik valamilyen, az egész társadalomra ható közéleti tevékenységet végeznek vagy döntéseket hoznak - többek között - közigazgatási határozatokat hoznak, intézkednek, vagy a társadalomra jelentős befolyást gyakorló publicisztikai tevékenységet folytatnak, a közigazgatási ágazatokat, kormányhivatalokat vezetnek. Azokat is ide kell sorolni, akik rendezvényeken nem lépnek fel, illetve nem nyilatkoznak a médiumoknak, de tevékenységük közéleti vonatkozású. Törő Károly szerint aki valamilyen közéleti jellegű nyilvános tevékenységet végez, kilép a magánélet köréből.35
Közszereplésnek tekinthető minden olyan megnyilvánulás, amely befolyásolja szűkebb vagy tágabb értelemben a társadalom életét, a helyi vagy országos viszonyok kialakulását. Ez azért értelmezhető így, mert a társadalom tagjai igénylik, hogy e személyeket megismerjék, ezért a közszereplés a közéleti szereplők tevékenysége elválaszthatatlan a nyilvánosságtól.36
A közszereplés fogalmi megközelítéséhez jó támpontot ad továbbá a Btk.37 Hivatali személyek körét megadó felsorolása. A fentiek értelmében legfontosabb közszereplőnek tekinthetők:
- a köztársasági elnök,
- a miniszterelnök,
- miniszterek,
- a kormány tagjai, politikai államtitkárok, polgármesterek,
- alkotmánybírók.
Ezen felül közszereplőnek tekintendők:
- előadóművészek, televíziós személyiségek, színészek,
- vezető tudósok, ismert egyetemi tanárok,
- írók, költők,
- újságírók,38
- sportolók, sportvezetők,
- manökenek.
A közszereplők személyiségvédelme megköveteli a különbségtételt a magánélet és a tudatosan vállalt nyilvános szereplés között.
Semmilyen közszereplés nem indokolta az egyszerre két nővel szeretkező F.-i polgármester videofelvételekkel szemléltetett szexuális életének kiteregetését, mivel szexuális élete, azzal kapcsolatos szokásai nem voltak kapcsolatba hozhatók közéleti funkciójával. A sérelmezett videofelvételek nem a kérdéses személy orvosi rendelőjében készültek, amelyet a "K" és M. N. napilapok pornóstúdióként tüntettek fel, ezért 1996-ban a kérdéses újságokat 500 000-500 000 Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezték.39
A különböző alkotmányos jogok közötti ellentmondás feloldása
A közszereplők személyiségvédelmével kapcsolatos ellentmondások feloldására vállalkozott az Alkotmánybíróság 36/1994. (VI. 24.) AB határozata.
Az Alkotmánybíróság döntése állást foglal a véleménynyilvánítás, sajtószabadság és lelkiismereti szabadság, továbbá a jó hírnév védelméhez fűződő demokratikus alapjogok ütközése tekintetében az alapjogok korlátozásáról.
Az Alkotmánybíróság véleménye szerint
- a korlátozásnak valamilyen kényszerítő oka kell hogy legyen (másik alapjoggal ütközés);
- a cél fontosságának arányában kell állnia a megvalósítás érdekében alkalmazott korlátozásával;
- a törvényi korlátozásnak alkalmasnak kell lennie.
Úgy értelmezhető, hogy nagyobb embercsoportot ábrázoló kép esetében az egyes résztvevők - jelenlévők - ábrázolása nem egyedi, hanem tömegszerű. A felvétel összhatásában örökíti meg a nyilvánosság előtt lezajlott eseményt. Az ilyen felvétel közléséhez, nyilvánosságra hozatalához - közszerepléstől függetlenül - nincs szükség az ábrázolt személy hozzájárulására. Arra azonban senki sem jogosult, hogy valakinek az arcát, alakját tömegből kiemelve hozzájárulás nélkül - egyediesítve - mutassa be.40
Ezzel összefüggésben - elvi éllel - megállapítható, hogy nem közszereplő tehát az a személy, aki nem résztvevője, illetve befogadója valamely nyilvánosság előtt zajló eseménynek. Nem közszereplő tehát:
- a gyűlés résztvevője,
- színházi néző,
- a sporteseményen szurkoló
- utcán sétáló személy, még akkor sem, ha ismert személyről van szó.
Az utcákon, tereken való megjelenés - pl. rendőr intézkedése - nem jelent közszereplést, még ha hivatalos ténykedéssel valósul is meg.41
A Legfelsőbb Bíróság 1999-ben hozott ítéletében döntést hozott a közszereplés szűkítő jellegű értelmezéséről. Eszerint a Ptk. 80. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvános közszereplés lényegesen szűkebb kategória a közterületen, ezen belül az utcán, tereken való jelenlétnél, az ott zajló eseményekben való részvételnél. Azáltal, hogy a felperesek a munkájukat a körülmények sajátos alakulása folytán nyilvánosság előtt közterületeken végezték, még nem váltak nyilvános közszereplővé. Ezért tehát hozzájárulásuk hiányában róluk fényképfelvételek elkészítése és közzététele sérti személyhez fűződő jogukat.42
A tömegfelvétel vonatkozásában lehetetlen több száz, esetleg több ezer személytől hozzájárulást kérni.
Kivételesen azonban tömegfelvétel esetén is sor kerülhet képmás egyéniesítésére:
- ha olyan eseményen készítik az egyéniesített felvételt, ahol szokásos film- és tv-felvétel készítése, tehát aki ilyen rendezvényen részt vesz, számolnia kell azzal, hogy személyét - felismerhetően - megörökítik. Ebben az esetben nem jogsértő, ha valakit a kamerafelvétel során egyénileg is felismerhetően kiemelnek (például azt a személyt, aki egy transzparenst emel, vagy feltűnő gesztusokkal szurkol).43
Mind a polgári perrendtartás,44 mind a büntetőeljárás45 előírásai szerint lehetőség van nyilvánosság kizárására.
Nyílt tárgyalás esetében kép- és hangfelvétel készítésének és a felvételek közlésének nyilvánosságra hozatalának kettős feltétele van; egyrészt a felvétel nem sértheti a tárgyalás rendjét, másrészt nem sértheti az érintettek személyiségi jogait. A tanács elnöke csak akkor engedélyezheti a felvételt, ha ehhez a felvételen szereplő személyek hozzájárultak.
Az ábrázolt személy hozzájárulása nélkül engedélyezheti a bírósági tanács elnöke a tárgyaláson felvétel készítését és ennek nyilvánosságra hozatalát a súlyos bűncselekmény miatt büntetőeljárás alatt álló személyről, közérdekből vagy méltánylást érdemlő magánérdekből.46
A bírósági határozat ismertetése semmi esetre sem sértheti az ábrázolt személy egyéb személyiségi jogait, hírnevét, becsületét, emberi méltóságát és a személyes titok megőrzésének jogát sem.
Érdekes bírósági eset merült fel egy ismert gyilkossági ügy kapcsán. Az esetről riport készült, amelyet egy helyi újság közreadott. Felvételt is tettek közzé a vádlottról és édesanyjáról beszéd közben. "Az elsőrendű vádlott V. J. az ítélet kihirdetése után találkozik édesanyjával" volt a riport címe.
A felperes a felvétel nyilvánosságra hozatalához nem járult hozzá. A riport megjelentetése után tágabb körben ismertté vált, hogy ki (az illető fia) a gyilkossági ügy elsőszámú gyanúsítottja.
A felperesnek, azaz a gyanúsított édesanyjának méltányolható érdeke fűződött ahhoz, hogy ismertségi körében eltitkolja a fiával történteket.
Az ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 200 000 Ft nem vagyoni kártérítést ítélt meg.47
Eltűnt személy vonatkozásában - engedélye nélkül - lehetővé teszi a jogi szabályozás képmásának felhasználását a Ptk. 80. § (3) bekezdése alapján.
Az ismeretlen helyen tartózkodó - nem bűnelkövető személy - képmását hatósági engedély alapján lehet - kizárólag felkutatás céljából közölni a szokásos módon és eszközökkel (falragasz, hírlap útján, kivételesen televíziós közlés).48
A nyomós közérdek megvalósulásához semmiképpen sem elegendő a sajtó által történő tájékoztatás igénye vagy a televíziós műsorközlés érdeke.49
Nem egyeztethető össze a személyiségi jogokkal, hogy a bűncselekménnyel alaposan gyanúsítható személlyel - hozzájárulása nélkül - a televíziós műsorközlési érdekből riportot, dokumentumfilmet készítsenek.
A bűnügyekben a képmás közzétételének feltétele:
a) nyomós közérdek, vagy méltánylást érdemlő magánérdek,
b) hatósági engedély, továbbá az,
c) hogy az eljárás súlyos bűncselekmény miatt induljon.50
Annak a hatóságnak kell elrendelni a képmás felhasználását, amely előtt a büntetőeljárás folyik (rendőrség, ügyészség), vagy amely a büntetőeljárás alá vont személy körözését elrendelte.51
E körbe tartozik a televíziós műsorban való közlés, falragasz megjelentetése, valamint a bűntettes fényképének elhelyezése a bűnügyi nyilvántartásban.
A bírósági gyakorlat kialakította a képmással való visszaélés tipizálható eseteit, ezek az alábbiak:
A) Nyilvános helyen megjelenő személyek szabad fényképezése;
B) Ötletesnek, életszerűnek tartott szituációk megörökítése;
C) Engedélyezett képmás mellett sértő feliratok alkalmazása;
D) Szeméremsértő ábrázolások;
E) Bűncselekményekkel kapcsolatos ábrázolások;
F) Közszereplő személyiségét sértő ábrázolások.
Ad. A) Általában a nyilvános helyen való megjelenés nem jelenti azt, hogy az ott jelenlevő hozzájárul ahhoz, hogy a képmását bárki rögzítse és közzétegye. Olyan helyeken, ahol szokásosan nem lehet bárkiről az őt ábrázoló felvételeket készíteni (utcán, pályaudvaron stb.) az egyes személyek kiemelésére, felismerhető ábrázolásukra, hozzájárulás szükséges, amelynek legalább hallgatólagosnak kell lennie. A hallgatólagos hozzájárulás csak akkor állapítható meg, ha az ábrázolt személy tudott arról, hogy őt fényképezik.
A Legfelsőbb Bíróság 1998-ban hozott ítéletében elvi éllel állapította meg a személyiségsértés tényét engedély nélkül történő képmás közzététele esetén. A perbeli esetben a felperes egy nyilvános szórakozóhelyen tartózkodott és ott róla engedély nélkül fotó készült, amit az alperes ugyancsak engedélye nélkül nyilvánosságra hozott. A nyilvános szórakozóhelyen való tartózkodás önmagában nem minősül nyilvános közszereplésnek, így erre hivatkozással az alperes a jogsértés elkövetése alól nem mentesülhet. A perbeli fotó nem tömegfelvétel, azon a felperes más személyektől elkülönülten szerepel.52
Ad. B) Ötletesnek, életszerűnek tartott szituációk megörökítése
Képmással való visszaélés miatt 1996-ban a Pesti Központi Kerületi Bíróság 50 000 Ft nem vagyoni kártérítést ítélt meg elegáns öltözetű személy kukában való kotorászását ábrázoló fénykép megjelenítése miatt, amelyre a kép címe is utalt: "Mit talált a vasgyűjtőben kotorászó. Vajon a zacskóba kerül az elegáns kukázó hulladékkincse?53
Ad. C) Nem engedélyezett képmás közlése mellett sértő feliratok alkalmazása
Alperesi újság ábrázolt személy képmását közölte hozzájárulása nélkül a "Féltékenységi téboly hatalmába kerülhet az alkoholista" c. cikk illusztrációjaként.
Az írás az ábrázolt személy munkahelyén előmenetelét hátrányosan befolyásolta. Ennek következtében úgy érezte, hogy önként fel kell mondania. Az eljáró bíróság a személyiségsértés miatt 400 000 Ft nem vagyoni kártérítést ítélt meg.54
Ad. D) Szeméremsértő ábrázolások
A bíróság megállapította, hogy a folyóirat megsértette az ábrázolt személy személyiségi jogait azzal, hogy cikkében engedély nélkül megjelentette meztelen fotóját. A sértett szerződése kizárólag Hollandiában megjelenő szexmagazinra vonatkozott, Magyarországra nem.
A jogosultat családja és baráti körében hátrány érte kedvezőtlen megítélésére tekintettel. A bíróság javára 50 000 Ft nem vagyoni kártérítést ítélt meg.55
Ad. E) Bűncselekményekkel kapcsolatos ábrázolások
Az alperesi folyóirat megsértette az ábrázolt személy személyiségi jogait azzal, hogy képmását úgy közölte, mintha jelentős bűncselekmény elkövetőjének fotója volna.
A Bíróság 200 000 Ft nem vagyoni kártérítést ítélt meg a sértett személyiségi jogainak megsértésére tekintettel.56
Ad. F) A közszereplők személyiségét sértő ábrázolások
Az alperesi lap a nemzetközi hírű sportolóról lealacsonyító, lejárató tartalmú írást jelentetett meg az ábrázolt személy képmásával. A Fővárosi Bíróság az ábrázolt sportoló személyiségi jogainak megsértésére tekintettel 500 000 Ft nem vagyoni kártérítést ítélt meg.57
A képmások sérelmével kapcsolatban a személyhez fűződő jogok védelme körében a rendszerváltást követően jelentős gyakorlat alakult ki. Ezt a gyakorlatot a mérsékelt összegű nem vagyoni kártérítések (100 000-300 000 Ft összegben) megítélése a látványos politikai vonatkozású ügyek, valamint a bírósági perek sokrétűsége jellemzi. ■
JEGYZETEK
1 Jobbágyi Gábor: Személyi és családi jog. Egyetemi jegyzet. Szent István Társulat, Budapest 2001. 82. old.
2 Petrik Ferenc: A személyiség jogi védelme. A sajtó-helyreigazítás. HVG-ORAC Budapest, 2001. 138. old.
3 PKKB 14/P 85955/1989. sz. ítélete.
4 Magyar Nemzet. 2001. május 11. száma
5 Magyar Jelen. 2004. április 29. csütörtök
6 Petrik Ferenc: A személyiség jogi védelme. A sajtó-helyreigazítás. HVG-ORAC Budapest, 2001. 131. old.
7 Jobbágyi Gábor: Személyi és családi jog. Egyetemi jegyzet. Szent István Társulat. Budapest, 2001. 81. old.
8 Petrik Ferenc: A személyiség jogi védelme. A Sajtó-helyreigazítás. HVG-ORAC Kiadó. Budapest, 2001. 135. old.
9 Törő Károly: Személyiségvédelem a polgári jogban. KJK 1979. 507-513. old.
10 Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság 1998. február 4-én kelt Pfv. 23.450/1998/3. sz. ítélete
11 200 000 Ft kártérítést ítéltek meg az ügyben. Lásd: Fővárosi Bíróság 1999. El. II. E. 9/9. sz. tájékoztatója. 8. old.
12 50 000 Ft kártérítést ítéltek meg a Fővárosi Bíróság 1999. El. II. E. 919. sz. tájékoztatója. 11. old.
13 200 000 Ft nem vagyoni kártérítést ítéltek meg a Fővárosi Bíróság 1999. El. II. E. 9/9. sz. tájékoztatója szerint. 11. old.
14 Ez esetben a Fővárosi Bíróság 100 000 Ft nem vagyoni kártérítést ítélt meg. A Fővárosi Bíróság 1999. El. II. E. 9/9. sz. tájékoztatója. 12. old.
15 Az ügyben a Fővárosi Bíróság 250 000 Ft nem vagyoni kártérítést ítélt meg. Fővárosi Bíróság 1999. El. II. E. 9/9. sz. tájékoztatója. 10. old.
16 Számos közismert történelmi személy képmását használják árujelzőként, amely sokszor méltatlan az érintett személyekhez: Báthory szalámi, Rákóczi sör és mások.
17 Magyar politikusok: Göncz Árpád, Torgyán József és Orbán Viktor karikatúráit tartalmazza pl. a kártyalexikon. Magyar Kártyalexikon. Szerkesztette Berend Mihály és Jánoska Antal. Akadémiai Kiadó Budapest, 1993. 389. old.
18 Fővárosi Bíróság ítélete 47. Pf. 22. 547/1998/2. sz. In: 1999. évi Tájékoztató a Fővárosi Bíróság Polgári Kollégiumának ítélkezési gyakorlatából. Kiadta a Fővárosi Bíróság Kollégiumvezetője. 1999. El. II. E. 9/9. sz.
19 Az SZDSZ "Elég a gyűlöletből", "Kössék fel magukat" feliratú plakátja a 2002-es választási kampányban.
20 Bővebben: Dr. Tattay Levente: A merchandising. Külgazdaság 2000/6. január; melléklet.
21 A Polgári Törvénykönyv magyarázata, Gellért György szerkesztésében. KJK Budapest, 3. kiadás. I. kötet 1995.
22 Ptk. 75. § (3) bekezdés második mondata.
23 Petrik Ferenc (szerk.): A személyiség jogi védelme. KJK Budapest, 1992. 133. old.
24 Az Alkotmány 59. § (1) bek.
25 Az Alkotmány 60. § (1) bek.
26 Az Alkotmány 61. § (1) bek.
27 Az Alkotmány 61. § (2) bek.
28 Az Alkotmány 70/G. § (1) bek.
29 A Polgári Törvénykönyv magyarázata, Gellért György szerkesztésében. Harmadik Kiadás I. kötet. KJK Budapest, 1995. 216. old.
30 A Ptk. 80. § (2) bek. értelmében képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához - a nyilvános közszereplés kivételével - az érintett személy hozzájárulása szükséges.
31 A személyiség jogi védelme, Petrik Ferenc szerkesztésében. KJK Budapest, 1992. 137. old.
32 Lásd előző lábjegyzet.
33 Legfelsőbb Bíróság, Ptv. IV. 20. 118/1996. sz. döntése.
34 Lásd előző lábjegyzet.
35 Törő Károly: Közéleti szereplés és személyiségvédelem. Magyar Jog 1994/4.
36 Törő Károly: A személyiség jogi védelme. KJK Budapest. 1972. 22. old.
37 A Budapesti II. és III. kerületi Bíróság I P II. 22. 081/1999. sz. ítéletében kimondta, hogy az újságíró, aki a közvélemény alakításában a nyilvánosság igényével fellép, közszereplő. A Fővárosi Bíróság kollégium vezetőjének tájékoztatója a PK 2000. évi ítélkezési gyakorlatról.
38 A Btk. 233. § meghatározza a hivatalos személyek körét.
39 Lásd bővebben: Dr. Tattay Levente: A személyhez fűződő jogok magánjogi védelmének áttekintése. Közjegyzők Közlönye 2003. 7-8. sz. 21-28. old.
40 Petrik Ferenc (szerk.): A személyiség jogi védelme. KJK Budapest. 1992. 137. old.
41 Petrik Ferenc: A személyiség jogi védelme. A sajtó-helyreigazítás. HVG-ORAC. Budapest, 2001. 139. old.
42 Legfelsőbb Bíróság Pft. IV. 201.368/1999. sz. ítélete. In.: Petrik Ferenc: A személyiség védelme. A sajtó-helyreigazítás. HVG-ORAC Budapest, 2001. 139. old.
43 Petrik Ferenc: A személyiség jogi védelme. A sajtó-helyreigazítás. Budapest, 2001. 140. old.
44 Pp. 9. novellával módosított 1952. évi. III. tv. 5. § (2) bek.
45 Az 1998. évi XIX. tv. 237. § (2) bek.
46 Petrik Ferenc (szerk.): A személyiség jogi védelme. KJK Budapest 1992. 141. old.
47 Pesti Központi Kerületi Bíróság 21. P. 91.552/1993. In.: Köles Tibor: A nem vagyoni kár. HVG-ORAC Budapest, 1997. 75. old.
48 Petrik Ferenc (szerk.): A személyiség jogi védelme. KJK Budapest, 1992. 138. old.
49 Petrik Ferenc (szerk.): A személyiség jogi védelme. KJK Budapest, 1992. 129. old.
50 Jobbágyi Gábor: Személyi és családi jog. Szent István Társulat, Budapest, 2001.
52 A Legfelsőbb Bíróság 1998. február 4-én kelt Pfv. 23.450/1996/3. sz. ítélete.
53 Legfelsőbb Bíróság 29. P. 55. 620/1996. sz. döntése. In.: Köles Tibor: A nem vagyoni kár. HVG-ORAC Budapest, 1997. 78-80. old.
54 Pesti Központi Kerületi Bíróság 29. P 89. 756/1995. sz. ítélete. In.: Köles Tibor: A nem vagyoni kár. HVG-ORAC Budapest, 1997. 81-84. old.
55 Fővárosi Bíróság elnöki tájékoztatója - 1999. A 47. Pt. Tanács ítélkezési gyakorlata a személyiségi jogsértéssel okozott hátrány miatt megítélt nem vagyoni kártérítést illetően (1997, 1998. és 1999)
56 Lásd az előző lábjegyzet.
57 A Fővárosi Bíróság elnöki tájékoztatója - 1999. A 47. Pt. Tanács ítélkezési gyakorlata a személyiség jogsértéssel okozott hátrány miatt megítélt nem vagyoni kártérítést illetően.
Visszaugrás
