Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény 247. §-a 2020. március 1. napjával a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvényt (a továbbiakban: Bnptv.) új, 7/A. alcímmel egészítette ki. A módosítás eredményeként a bíróságok hatáskörébe került nemperes eljárásként a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárás. Ennek indoka, hogy "a kapcsolattartás tárgyában hozott határozatok végrehajtása tárgyában hatékonyabban és fokozott eljárási garanciák mellett szülessen döntés".[1]
A bíróság hatáskörébe tartozó új nemperes eljárás két szakaszra tagolódik: a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásának elrendelése (Bnptv. 22/A-22/C. §), míg a nemperes eljárás második szakaszában a végrehajtást elrendelő bíróságnak az elmaradt teljesítés jogkövetkezményeit kell levonnia (Bnptv. 22/D-22/E. §).[2]
A kapcsolattartás végrehajtása 2020. március 1. napjától tartozik - nemperes eljárásként - a bíróságok hatáskörébe, azzal, hogy a Bnptv. 7/A. alcímét a 2020. március 1-jén vagy azt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A 2020. február 29. napján folyamatban lévő ügyeket a 2020. március 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv, azaz a gyámhatóság intézi el (Bnptv. 25. §).
Jelen tanulmány célja ezen új nemperes eljárás elemzése, a főbb értelmezési kérdések feltárása, és kísérlet a e kérdésekre adható válaszok megtalálására. A vizsgálat alapvetően a bíróságok hatáskörébe tartozó nemperes eljárás vizsgálatára összpontosít, így mellőzi a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Gyer.) 33-33/B. §-ában korábban rendezett közigazgatási alapú eljárás szabályainak az áttekintését. Ennek indoka - mint az a következőkben kifejtésre kerül -, hogy míg 2020. február 29. napjáig közigazgatási eljárásként került szabályozásra a kapcsolattartás végrehajtása, addig 2020. március 1. napjától már polgári nemperes eljárásként kodifikálta a jogalkotó. Ez pedig azzal a következménnyel is jár, hogy az egyes eljárási kérdéseket nem minden esetben lehet a korábbi gyakorlat alapján megválaszolni.
2020. február 29. napjáig a kapcsolattartás végrehajtása a gyámhatóság hatáskörébe tartozott (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a továbbiakban: Ptk. 4:185. §). Mindez azt jelentette, hogy az eljárási szabályokat a gyámhatóságról, valamint a Gyer. 33-33/B. §-ai rendezték. A mögöttes eljárási szabályokat pedig az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) határozta meg, azaz az eljárás közigazgatási eljárás volt.
A nemperes eljárásra alkalmazandó új rendelkezések ugyanakkor négy szinten kerültek meghatározásra:
a) A kifejezetten a nemperes eljárást érintő speciális szabályokat a Bnptv. 22/A-22/E. §-a tartalmazza.
b) A Bnptv. 2. §-ában találhatók azok a normák, amelyek valamennyi, a Bnptv.-ben rendezett (és egyben családjogi tárgyú) nemperes eljárásokban irányadók. E rendelkezések a jogviszonyok speciális jellegéhez, továbbá a nemperes eljárás tárgyához igazodnak (jelentőségüket a következő pontokban vizsgáljuk).[3]
c) A harmadik szabályozási szint a Bnptv. 1. §-a, amely a bírósági, polgári nemperes eljárásban érvényesülő összes rendelkezést magában foglalja; ezek részletes vizsgálata ugyancsak a következő pontokban történik meg.
d) A szabályozás negyedik, egyben legszélesebb szintje a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.). E körben azonban figyelemmel kell lenni a Pp. funkcionális hatályára, azaz a Bnptv. 1. § (1) bekezdésére, amely szerint a bírósági polgári nemperes eljárásokban - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a Pp. szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni.
Az egyes szabályozási szintek elemzése során - ahol indokolt - külön kitérünk a Pp. funkcionális hatályából fakadó sajátosságokra.
- 23/24 -
1. A Bnptv. 22/A. § (1) bekezdése alapján a nemperes eljárás alapja a bíróság vagy gyámhatóság kapcsolattartásra vonatkozó határozata, továbbá a bíróság vagy a gyámhatóság által jóváhagyott kapcsolattartást rendező egyezség (a továbbiakban együtt: a kapcsolattartásra vonatkozó határozat). A határozatban foglaltak megszegése esetén kérhető a végrehajtás elrendelése.
A végrehajtást a bíróság - annak hatékonyságát biztosítandó - végrehajtható okirat kiállítása nélkül, végzéssel rendeli el. Ebből következően a végzés közvetlenül végrehajtható.[4] Ugyancsak a hatékonyságot és az eljárás gyorsaságát szolgálja, hogy a végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.
A Bnptv. 1. § (5) bekezdése alapján - mint az eljárást befejező végzés - a végrehajtást elrendelő végzés ellen biztosított a fellebbezési jog. A halasztó hatály kizárásának szabályozása azonban - éppen az eljárással érintett kiskorú gyermek, valamint a kapcsolattartásra jogosult, illetve kötelezett érdekében - a Bnptv. 22/A. § (1) bekezdésében indokolt és szükséges.
2. A Bnptv. 22/A. § (2) bekezdése szerint a határozat végrehajtását a Ptk. szerint kapcsolattartásra jogosult, illetve kötelezett személy kérheti. Kapcsolattartásra jogosult a másik szülő, nagyszülő, a testvér, a gyermek szülőjének testvére és szülőjének házastársa [Ptk. 4:178. §, 4:179. § (1) bekezdés].
Kapcsolattartásra - ha a gyermek hosszabb időn keresztül a háztartásában nevelkedett - kérelmére feljogosítható továbbá a volt mostohaszülő, nevelőszülő, gyám és az is, akinek a gyermekre vonatkozó apasági vélelmét a bíróság megdöntötte [Ptk. 4:179. § (3) bekezdés]. Azaz kérelmezőként a Ptk. 4:178. §-ában, valamint a Ptk. 4:179. § (1) és (3) bekezdésében megjelölt személyek járhatnak el.
Mindez azt jelenti, hogy a Bnptv. eljárásjogi perbeli legitimációt szabályoz. Azaz - annak aktív oldalán - ha nem a Ptk.-ban feljogosított személy indítja a nemperes eljárást, úgy az eljárást megindító kérelem - a Bnptv. 1. § (1) bekezdéséből következő funkcionális hatály miatt - Pp. 176. § (1) bekezdés g) pontja alapján visszautasítandó. A kérelmezetti oldal kapcsán - ezzel szemben - az alábbi megállapítások tehetők:
A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani [Ptk. 4:178. § (1) bekezdés]. Ebből okszerűen következik, hogy a kérelmezetti (passzív) oldalon már nem áll fenn eljárásjogi perbeli legitimáció, hiszen a "más személy" fordulat miatt tételesen nem határozható meg a kérelmezettként eljáró személy. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nem megfelelő kérelmezett megjelölése miatt hiánypótlási felhívás kibocsátásának, majd annak esetleges eredménytelenségét követően a kérelem visszautasításának nincs helye [Pp. 176. § (2) bekezdés b) pont].
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
