Tíz éve annak, hogy munkahelyi vezetőm arra terelgetett engem, ifjú gyámügyest, hogy írjak egy dolgozatot a jegyző gyámhatósági feladatairól. A dolgozat elkészült, nyomtatásban megjelent a Jegyző és Közigazgatásban. A tanulmány tízéves évfordulója alkalmat adott számomra egyfajta számvetésre: hogyan alakulnak jelenleg a jegyző gyámhatósági feladatai, milyen változások vannak a korábbi feladatokhoz képest.
A feladatokban történő változások 2006 és 2010 között többnyire a pénzbeli és természetbeni ellátások bővítésében, szabályainak kisebb mértékű módosításával kimerültek. 2009. január 1-jétől bevezetésre került az óvodáztatási támogatás a jogalkotónak abból a megfontolásából, hogy a rossz anyagi és szociokulturális körülmények között élő kisgyermekek szüleit motiválják arra, hogy minél hamarabb írassák be az utódokat óvodába és főleg arra, hogy rendszeresen járassák is oda őket, nagyobb esélyt adva így nekik a társadalmi felzárkózáshoz. Miután 2015. szeptembertől az óvodai nevelés igénybevétele három éves kortól - társadalmi és jövedelmi helyzettől függetlenül - mindenki számára kötelező lett, az óvodáztatási támogatás megszüntetésre és a pénzbeli ellátások köréből kivezetésre került 2015. október 31-el.
A gyermekek rendszeres iskolába járását szintén motiválni kívánta a jogalkotó, de nem plusz juttatással az iskolába járók részére, hanem az alanyi jogon járó juttatás, az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének a kilátásba helyezésével arra az esetre, ha az iskolai igazolatlan hiányzások száma elérné az 50 órát. Ez az új hatáskör meglehetősen sok feladatot adott a jegyzői gyámhatóságoknak, hiszen a 10 órás hiányzásnál tájékoztatni kellett a szülőket a jogkövetkezményekről, az 50 órásnál el kellett rendelni az iskoláztatási támogatás felfüggesztését, majd később a szüneteltetését, továbbá védelembe vétel iránti eljárást kellett hivatalból indítani, eseti gondnokot rendelni a felfüggesztés következtében felhalmozódó iskoláztatási támogatás felhasználása érdekében, majd szoros határidőn belül felülvizsgálni a szüneteltetés további szükségességét.
Kijelenthető, hogy a helyi szintű államigazgatási rendszer 2013. január 1-jei átalakításával, azaz a járási hivatalok megalakulásával a jegyzői gyámhatóságok ezen igen sok munkával járó és felelősségteljes feladatoktól, mint az iskoláztatási támogatás felfüggesztése, szüneteltetése, és azon túl a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása, az eseti gondnok rendelése a pénzfelhasználásra, a veszélyeztetett gyerekek védelembe vételének elrendelése, illetve a súlyosan veszélyeztetett gyerekek családjukból történő kiemelése, azaz ideiglenes hatályú elhelyezése iránti hatásköröktől úgymond "megszabadultak". A változások következtében a feladatot végző ügyintézők is átkerültek a járási hivatalokba, érzékeny veszteséget okozva ezzel az önkormányzati hatóságok személyi állományában.
A jegyzői gyámhatóságok azonban nem maradtak feladat nélkül. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása változatlan formában megmaradt, ez képezi jelenleg a jegyző gyámhatósági hatáskörben végzett munkájának döntő hányadát.
Olyannyira változatlanok a szabályok, hogy a jogosultság jövedelmi és vagyoni feltételei összegszerűségükben sem változtak 2009. szeptember 1-je óta. Ez a körülmény a kérelmező állampolgárok egy részét kényelmetlenül érinti, hiszen a jövedelemi helyzet kismértékű javulásának következményeképpen néhány ezer, esetleg néhány száz forinttal átlépi a család egy főre jutó jövedelme a 37 050 forintot és máris elesnek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságtól, így a gyerekek nem étkeznek ingyen, nem kapnak ingyen tankönyvet, vagy éppen lemaradnak a kedvezményes kollégiumi férőhelyről. Így a jövedelmi helyzet kismértékű emelkedése a családi költségvetésben összességében nagymértékű csökkenést okozhat.
Az ügyfelek ezért kreatívan megpróbálják a körülményeiket úgy alakítani a kérelemben, hogy a jogosultság megállapítható legyen. A jegyzőnek leginkább arra kell figyelni, hogy a trükközőket éles szemmel kiszűrje ő maga, vagy a gyámügyi ügyintéző.
Az első "kreatív kérelmezők" azok a 18. életévüket betöltött, nappali tagozaton tanulmányaikat folytató fiatalok voltak, akiknek a felvételi pontokhoz, illetve a kollégiumi férőhelyhez jutáshoz kellett a jogosultság, de a családjukban az egy főre jutó jövedelem meghaladta a jogszabály szerinti maximumot. Ezek a fiatalok ekkor vagy önálló egyszemélyes háztartásban élőként tüntették fel magukat kérelmükben, vagy esetleg a kisnyugdíjas nagyszülőhöz jelentkeztek be, ahol már a jogszabályi maximum jövedelmi szintet nem érte el az egy főre eső bevétel. Az ilyen ügyeskedőket részben kiszűri a 2013. április 1-jétől bevezetett szabály, miszerint nagykorúként csak az a személy lehet rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, aki 18. életévének betöltését megelőző két hónapban legalább egy napon jogosult volt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre.
Emellett a legtöbb trükközés a "gyermekeit egyedül neveli" körülmény vizsgálata során figyelhető meg. A lebukás a legváltozatosabb módokon történhet meg: a legegyszerűbb úgy kiszűrni az ügyeskedőket, hogy a kérelemben ugyan egyedülállóként nyilatkoznak, azonban nem az egyedülálló szülőknek járó családi pótlékot utalja számukra a Kormányhivatal.
Gyakori eset az is, hogy míg a gyermekeknek járó pénzbeli és természetbeni ellátásoknál az egyedülálló szülő pozíciója a nyerő, addig a szociális ellátásoknál az, ha van a kérelmezőnek élettársa, így ott feltünteti az élettársat, de arra már
- 25/26 -
nem gondol az ügyfél, hogy adott esetben ugyanazon ügyintéző kezéhez kerül mindkét kérelem, aki pedig felfigyel az ellentmondásra.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
