Ügyfélközpontúság és integráció (Jegyző, 2011/6., 6-7. o.)

Az átalakulás első szakasza lezárult a Fővárosi Kormányhivatalban

A Fővárosi Kormányhivatal főigazgatója Haszonicsné dr. Ádám Mária válaszolt a Jegyző és Közigazgatás főszerkesztőjének kérdéseire.

Jegyző és Közigazgatás (JK.): Ön huzamosabb ideje dolgozik a fővárosban. Összehasonlítható-e a három korszak - a rendszerváltás előtti, utáni, majd a jelenlegi - közigazgatási tevékenység jellege?

1973. szeptember 1-jétől dolgozom a közigazgatásban. Egy pályázat eredményeképpen gyakornokként kerültem az akkori Fővárosi Tanácshoz, ahol főiskolai, majd jogi egyetemi tanulmányaimat befejezve vezetőként végeztem közigazgatási feladatokat. 10 évig - akkor is hűségesen a közigazgatáshoz kapcsolódóan - ügyvédként tevékenykedtem. 2010. szeptember 1-jétől Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalának vezetője, majd 2011. január 1-jétől Budapest Főváros Kormány-hivatalának Főigazgatója lettem.

Szakmai munkámat végigkísérte az ügyfélközpontú közigazgatás fontossága, magammal és munkatársaimmal szemben mindig követelményként fogalmaztam meg az ügyek mögött megjelenő ügyféli jogok érvényesítésének, illetve a hozzánk forduló emberek problémái megoldásának fontosságát.

Az önkormányzatok 1990. évi létrejöttét megelőzően lényegesen elavultabb technikai feltételek között, a szabályozásban állandóbb közigazgatással kerültem kapcsolatba, fiatal szakemberként gyakran fogalmazódott meg bennem a változás szükségessége.

Az 1990-es változás olyan területen ért, ahol nap mint nap újabb szakmai kihívásoknak lettem részesévé, a sok új jogszabály tervezet elkészítésében való részvétel lehetőséget biztosított a szakmai kiteljesedésre, amely a mai napig erőt ad számomra a szakmai megújulásban/változásban való kezdeményező részvételre. Ez az új korszak a közigazgatásban is elindította a technikai fejlődést.

2010-től - a fenti tapasztalatokat hasznosítva - a kormányzati közigazgatásban való részvételre nyílt lehetőségem, amely újabb kihívásokat jelent számomra, figyelemmel az átalakuló közigazgatás követelményeire.

Úgy gondolom, hogy az eddigi tapasztalataim, ismereteim jól hasznosíthatóak ebben a folyamatban, a jövő szakembereinek képzésében, ami a jelenlegi beosztásommal együtt jár. A több évtizedes szakmai munkám mellett is nyitott vagyok a változásokra, javaslataimmal segítve ezt az átalakuló folyamatot.

• JK.: A Fővárosi Kormányhivatal honlapján elég nehéz eligazodni. Hogyan áll az előbb említett ügyfélcentrikus ügyintézés és elektronikus ügyintézés fejlesztése?

Hivatalunknál az egyik legnagyobb kihívás ennek a megteremtése. Jelenleg egy átmeneti helyzetről beszélhetünk. Törzshivatalunk Informatikai Főosztálya a minisztérium szakmai iránymutatása mellett dolgozik ennek kialakításán. Amellett hogy a honlapunk folyamatosan fejlődik és a közeljövőben sok-sok változás várható, mi hangsúlyt helyezünk az elektronikus ügyintézésre is. A központi e-mailre érkezett megkeresésekre maradéktalanul válaszolunk. Magam is látom ezeket a megkereséseket, amit naponta megkapnak a szakmailag érintett belső szervezeti egységek válaszadásra/intézésre.

Az ügyfelek tapasztalataim szerint egyre szívesebben kérdeznek ezen a fórumon, sokszor külföldről is. Nagyon pozitívak a visszajelzések ezzel kapcsolatosan, többször írásban köszönték meg a gyors, szakszerű válaszokat.

E területen egyébként a továbblépést a közvetlenül letölthető iratláncok és ügyintézési garnitúrák lehetőségében látom, amelyek célja: segíteni a hozzánk fordulóknak.

• JK.: A legnagyobb kihívás az a hatalmas integrációs tevékenység, amit a hivatalnak, gondolom, leginkább a hivatal vezetőjének el kell végezni, hiszen tizenöt, korábban önálló szervezetet kell egybeszervezni. Hol tartanak most?

Hivatalunknál a januári átalakulást, integrációt megelőzve 2010 októberétől egy nagyon alapos szakmai előkészítő munka indult meg. Az akkor már ismert integrációban érintett szervek vezetőivel több körben tartottunk egyeztetést, érintve a feladat- és hatásköri kérdéseket, a pénzügyi és létszám feltételeket.

Az előkészítés keretében munkacsoportot alakítottam, melyet hivatalvezetőként én vezettem, tagjai vezető társaim közül az akkori főtitkár (ma a kormányhivatal igazgatója) Gillyné dr. Jármay Magdolna, a pénzügyi, az informatikai, a jogi, a humánpolitikai területet vezető munkatársaim voltak. Természetesen az integrálódó szervek hasonló közreműködést biztosítottak.

Határozott véleményem, hogy ennek az alapos előkészítő munkának köszönhetően pontosan tudtuk milyen feltételekkel kerülnek hozzánk új munkatársaink, milyen pénzügyi feltételek mellett biztosítható ennek a struktúrának a működtetése. A szabályozott, folyamatos működés feltételei csak ennek alapján voltak megteremthetőek és erre tekintettel fogadhattuk 2011. január 1-jétől új főnökünket a Miniszterelnök úr által kinevezett Kormánymegbízottat, dr. Pesti Imre urat. Az átalakulási folyamat nagyságrendjét jelzik az adatok. A közigazgatási hivatal 2010. decemberi létszáma kb. 150 fő volt, és ehhez képest a Kormányhivatalunk létszáma 2011. januártól kb. 3500 főre nőtt.

Gyakorlatilag a mi hivatalunk volt az egyetlen, amelyik az integrálódó szervekkel - egy kivételével - írásban rögzítette a jogutódlással kapcsolatos fontos adatokat, feltételeket, ami nélkülözhetetlen volt a folyamatos működés biztosításához.

Az adataink alapján ismertük az integrálódó szervek korábbi gazdálkodásának adatait, ami alapján pontos adatot tudtunk szolgáltatni a 2011. évi költségvetési számok meghatározásához.

Az átalakulás emberi oldalára is figyelmet fordítottunk. Minden munkatársnak december utolsó napjaiban megküldtük az értesítést a jogutódlásról, és gyakorlatilag január hónapban mindenki megkapta a munkajogi dokumentumokat. Februárban, és március 2-án az SzMSz-ünk kapcsán további intézkedéseket tettünk. Az átalakulási folyamat sikerességének szerintem az volt a kulcsa, hogy az átalakulással kapcsolatos döntések megismerése után azonnal elkezdtük a szükséges egyeztetéseket. Megjegyzem, hogy ennek a haszna a mai napig tapasztalható, jó munkakapcsolatok alakultak ki vezetői szinten, a szakigazgatási szervek vezetőivel - akik ebben részt vettek ezért - a mai napig jó szívvel gondolunk ezekre az egyébként nem könnyű hónapokra.

- 6/7 -

Kormányhivatalunknál a szervezeti, strukturális szabályozási kérdések lényegében lezárultak. Most a kialakult struktúra "finomítása" folyik, az aktuális létszámpontosítás, belső átcsoportosítások végrehajtása, a korábbi belső szabályozás felülvizsgálata.

• JK.: Minden átszervezésnek vannak humánerőforrás áldozatai, akár egzisztenciálisan a szó anyagi értelmében, akár a karrierben. Voltak-e veszteségek az átalakítás során?

Én úgy gondolom, hogy a mi hivatalunkban a vezetői összetétel tekintetében egy folyamatosság állapítható meg, nagyon kevés személyi változás volt az integráció során. Jellemzően - egy-két kivételtől eltekintve -, csak az új szervezeti egységeknél került sor új vezetői kinevezésekre. Gyakorlatilag a stabilitás és folyamatosság jellemző a vezetői összetétel tekintetében is hivatalunkra.