Mindössze tíz évvel ezelőtt indultak útjukra a kriptopénzek a bitcoin létrejöttével, amelyek mára egy teljesen új pénzforgalmi rendszer alapjait próbálják lerakni. A digitális eszközök megjelenése nemcsak új lehetőséget, hanem számos kihívást is hordoz a pénzügy és a jog területén.
A támogatók szerint a kriptopénzek nagy előnye az anonimitás mellett a gyors átutalási lehetőség, ahol a költségek alacsonyan tarthatók a közvetítők kiküszöbölése miatt. Az ellenzők táborának legfőbb indokai között pedig az szerepel, hogy az anonimitás funkciója miatt előszeretettel használják bűnözői körökben a bitcoint fizetésre. A pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását szokták felhozni a kriptopénzek széles körű elterjedésének legfőbb ellenérveként. Emellett pedig, mivel a mindennapi működés alapja egy információs technológiai hálózat, a biztonsági kockázat rendszerszintű kockázatot is rejt magában. Azonban az anonimitás és pénzmosás kérdéskörén túl számos olyan jogi terület létezik, amelyre a bitcoin mindennapi használata hatással van.
A digitális eszközök a mai napig kihívás elé állítják a jogászokat, hiszen a relatíve rugalmatlan jogi rendszerbe kell beilleszteni a folyamatosan változó technológiai újításokat. Jelen cikkben szeretném áttekinteni, hogy Ázsiában, hogyan álltak neki és implementálták a jogrendszerükbe a kriptopénzekkel összefüggő forradalmi újdonságokat.
- 14/15 -
Kína teljes mértékben tiltja a kriptopénzekkel kapcsolatos tevékenységeket az országban, 2013 decemberében a kínai központi bank a egyike volt az első országoknak, akik a kriptopénzek abszolút tiltása mellett döntöttek. 2013 december 5-én a PBOC közleményt adott ki, hogy az országban működő bankok nem működhetnek közre semmilyen bitcoinnal kapcsolatos tranzakcióban. 2014 áprilisában pedig ténylegesen bezáratták azokat a céges bankszámlákat, melyeken keresztül bitcoin váltás történt. 2017-ben a szigorítást kiterjesztették a kriptopénzkereskedést folytató platformokra, amelyek ez év szeptemberétől fogva nem működhettek tovább az országban. A következő lépés a bitcoin-bányászat tiltása volt, amelyre a tiltó szabályozást 2018 januárjában hozták meg Kínában.
2013 decemberében adott ki közleményt a kínai központi bank, melyben a nyilvánosság figyelmét szerették volna felhívni a bitcoin kapcsán felmerülő kockázatokra. Ebben a közleményben, amelyet a helyi pénzintézetek számára is elküldtek, különösen kitértek a bitcoin definíciójára. A kiadott anyagban a bitcoint, mint különleges virtuális árut definiálták, amelynek a meghatározása a természetéből fakad. Ténylegesen kiemelték, hogy nincs a hagyományos forgalomban lévő pénzekkel azonos jogi státusza és a piacon nem lehet és nem is szabad pénzként vagy fizetőeszközként használni.
Az elsődleges kriptopénzkibocsátás Kínában a többi kriptopénz alapú tranzakcióhoz hasonlóan, szintén teljes mértékben tiltva van. 2017 szeptember elején adtak ki az ország szabályozó hatóságai közösen egy ajánlást a befektetők védelmében, melyben különösen felhívták mind a lakosság, mind pedig a vállalkozások figyelmét arra, hogy a pénz gyűjtése ICO-k segítségével tiltott finanszírozási tevékenységnek számít. Az ICO-szabályozás kimondja, hogy forrás gyűjtése bitcoinnal, ethereummal vagy más kriptopénzzel, mely során bevonják a közösség tagjait a befektetésbe mindenkor engedélyköteles tevékenységnek számít, így hivatalos engedély nélkül tiltott az országban. A kriptopénzekkel kapcsolatos tranzakciókat pedig már korábban megtiltották a hatóságok Kínában, ezért az ICO-token kibocsátásával nem is lenne engedélyezhető. A szabályozást a szabályozó szervek azzal indokolták, hogy az ICO-token kibocsátások esetében túl gyakran merül fel a pénzügyi bűncselekmények gyanúja, akár piramisjátékok formájában. Azok a kriptopénzek, amelyeket az ICO során bocsájtanak ki, és ezt nem az ország pénzügyi hatósága teszi, nem is fogadhatók el törvényes fizetőeszközként.
Kínában 2017 óta létezik az "internet bírósága", amely Pekingből az online térben felmerülő vitás kérdésekben mond ki döntéseket, például az e-kereskedelem, a szellemi termékek, a domainek vagy az adatbiztonság területén előforduló problémák esetén. A bíróság 2018-ban hozott először olyan ítéletet, amely szerint a blokkláncba ágyazott adatot, amely kellő technológia biztonsággal van ellátva, hivatalos adatként fogadja el, amennyiben a technológia ezt kellő mértékben alátámasztja.
Ezen felül pedig, az információs technológiai minisztérium, a CCID havi szinten értékeli a kriptopénzes projekteket és közöl egy rangsort, amelyben a technológiai megvalósíthatóságát, az alkalmazhatóságát és a kreativitását pontozza. A rangsorolás azt mutatja, hogy a kínai kormányzat nagyon is képben van a blokklánc technológiai fejlesztésekben, és igencsak előnyben részesíti az okosszerződéseket és decentralizált applikációkat lehetővé tevő platformokat.
A kriptopénzek tiltása Kínában a pénzmosás-megelőzés oldalán jelentkezett először. Mivel a felügyeleti szervek szerint nem lehet beazonosítani hitelt érdemlően, hogy a kriptopénzeken keresztül folyó tranzakciók milyen forrásból származnak, ezért erre hivatkozva követelte meg a pénzintézetektől 2013-ban a központi bank, hogy ne segédkezennek a hasonló tranzakciók lebonyolításában. Később pedig már konkrétan ki is jelentette, hogy a kriptopénzes tranzakciókat fogadó bankszámlákat azonnali hatállyal be kell zárnia a bankoknak.
A forrás azonosításán túl a kriptopénzek azért is okoznak fejtörést a kínai kormányzatnak, mert a kínai jüan nem szabadon kereskedett nemzetközi deviza, ezért a kriptopénzes tranzakciók azonosítás hiányában a határon átnyúló ügyletekben az állami devizaváltást ellenőrző hatóság látókörén kívül esnek.
Mivel a kriptopénzes tranzakciók Kínában tiltás hatálya alá tartoznak, így hivatalos adózási útmutató sem jelent meg a témában a kormányzat oldaláról. Az elmúlt évek során azonban tapasztalható volt, hogy sok vagyonos befektető használta a kriptopénzes eszközöket adóelkerülésre vagy a forrásaik határon túlra menekítésére. Hivatalosan azonban nincs semmilyen előírás arra, hogy a befektetőknek nyilvántartást kéne vezetniük a kriptopénz alapú befektetéseikről, így ennek mértékéről sincs nyilvános adat a piacon.
Annak ellenére, hogy a bitcoin és az altcoin szabályozás a teljes tiltás irányába haladt az elmúlt évek során Kínában, az ország egyike azoknak a régióknak, ahol a blokklánc-technológia fejlesztése jelentős állami támo-
- 15/16 -
gatást kapott az utóbbi időben. A kínai központi bank már 2014-ben saját kutató központot állított fel, ahol vizsgálták a lehetőségét egy saját, állami kriptopénz bevezetésének. 2017-ben megtörtént az első tranzakció blokklánc alapokon, azonban nincs hivatalosan semmilyen időtáv megadva, mikorra várható a blokklánc alapú jüan megjelenése a piacon.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
