Varga Judit közölte, hogy lényegesen rövidült a bírósági eljárások időtartama az új büntetőeljárási törvény 2018-as bevezetése óta.
Jelezte: 2020-ban az első fokon jogerőre emelkedett ügyek kétharmadát zárták le három hónapon belül, a büntetőperek átlagos időtartama pedig a 2016-osnak csaknem kétharmadára, 362-ről 262 napra csökkent.
Úgy fogalmazott, közös erővel dolgoznak tovább az igazságszolgáltatás hatékonyságának növeléséért.
Az eljárások gyorsításának köszönhetően a folyamatban lévő ügyek időtartama mellett a számuk is csökkent, négy év alatt 29 967-ről szinte a felére, 15 043-ra apadt a járásbíróságokon folyamatban lévő büntetőperek száma.
A miniszter kiemelte, hogy a statisztikák folyamatos és lényeges javulása ellenére kivételes, egyedi esetekben még mindig előfordulhat a büntetőeljárások elhúzódása. Az újabb jogintézmények ugyanis nem minden esetben alkalmazhatóak, például ha túl bonyolult a bizonyítás folyamata.
Az ilyen kivételes esetek felszámolása érdekében az IM koordinálásával kedden új munkacsoport jött létre, amelynek célja az igazságszolgáltatás hatékonyságának további javítása. A munkacsoport a büntetőeljárások egészét vizsgálja, a nyomozástól kezdve, a vádemelésen át, a bírósági eljárás befejezéséig.
A munkacsoport a központi közigazgatás és az igazságszolgáltatás különböző szerveiből tevődik össze, így az IM-en kívül a Belügyminisztérium, a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Rendőr-főkapitányság, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal képviselői is részt vesznek a közös munkában - közölte Varga Judit.
2023. február 2.
Rendkívül nagy érdeklődés mutatkozott a december 5. és 9. között megvalósult Állatvédelmi Témahét iránt, amelynek fővédnöke Varga Judit igazságügyi miniszter.
A programnak köszönhetően közel 1200 oktatási intézményből több mint 130 ezer gyermek tanulhatott az állatok világáról és a felelős állattartásról. Az Állatvédelmi Cselekvési Terv Kidolgozásáért és Végrehajtásáért Felelős Kormánybiztosi Titkárság a nagy sikerre való tekintettel jövő évben is megrendezi az Állatvédelmi Témahetet 2023. október 2. és 15. között. Az oktatási intézmények 2023. év elejétől már regisztrálhatnak a programra.
A tantermekben és külső helyszíneken megvalósult program egy egyedülálló közoktatási kezdeményezés volt, hiszen eddig nem volt példa olyan országos, egy hetet felölelő programra, melynek köszönhetően nagy hangsúlyt fektettek az állatokkal való helyes bánásmódra és a fenntartható állatvédelemre. A pedagógusok és civil szervezetek részvételével az oktatás az óvodás, általános iskolás és középiskolás korosztály szemléletformálására fókuszált.
Ovádi Péter állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos kiemelte, hogy a felelős állattartásra való nevelést már gyermekkorban el kell kezdeni, mert a ma generációja a jövő állattartója.
A civil állatvédő szervezetek, a terápiás állatokkal foglalkozó szervezetek, a Magyar Állatkertek és Akváriumok Szövetsége és a Megyei Rendőr-főkapitányságok közreműködésével az online és tantermi oktatás mellett a gyermekek számos izgalmas külső tevékenységen is részt vehettek, továbbá a kutyasétáltatás és menhelylátogatás is része volt a programnak. A TeSétáltasd! kampány célja, hogy a gyermekekkel, a szülőkkel és a pedagógusokkal közösen tízezer kutyával sétált kilométert gyűjtsenek. Ennek nemcsak közösségformáló ereje van, hanem elősegíti a társadalmi felelősségvállalást is. A TeAdományozz! akció keretein belül a résztvevők a civil állatvédő szervezeteket ajándékozhatják meg tápadománnyal.
A program elsöprő sikernek örvend, számos pozitív visszajelzés érkezik az Állatvédelmi Cselekvési Terv Kidolgozásáért és Végrehajtásáért Felelős Kormánybiztosi Titkársághoz. Ilyen többek között az a beszámoló, miszerint egy tiszaberceli általános iskolába járó diák, aki részt vett az Állatvédelmi Témahéten, megmentett a napokban egy szétrúgott állkapcsú, purhabba hentergetett kiskutyát. A fiú szüleivel befogadta a kutyát, kezeltetésének költségeit is átvállalták. Pamela, a megmentett kutya boldog gazdis életet kapott karácsonyra.
2023. február 2.
Először látogatott Magyarországra belga kül- és Európa-ügyi miniszter 2011 óta - közölte az igazságügyi miniszter a közösségi oldalán kedden.
Varga Judit beszámolt arról, hogy Hadja Lahbib belga kül-, külkereskedelmi és Európa-ügyi miniszterrel folytatott megbeszélésének kiemelt témái voltak a spanyol-belgamagyar uniós elnökségi trió alatt ellátandó feladatok. Magyarország 2024 második felében Belgiumtól veszi át az Európai Unió Tanácsa soros elnöki tisztségét.
- 60/61 -
Magyarország sok kérdésben hasonló álláspontot képvisel a trió partnerekkel, többi között abban, hogy növelni kell az európai gazdaság globális versenyképességét vagy hogy az Európai Uniónak nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért - írta az igazságügyi miniszter.
Hozzátette: Magyarország ezért szorosabb együttműködést szorgalmaz a védelempolitikában, megerősítve az európai védelmi ágazat ipari és technológiai bázisát.
Kitért arra is: a migráció kérdésében egyetértettek abban, hogy együttműködésre van szükség az uniós migrációs politika "külső dimenzióinak" megerősítéséért.
Érintették továbbá az energiabiztonság és a háború témakörét is - írta, hangsúlyozva, a magyar álláspont továbbra is egyenes és tiszta: szankciók helyett azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség.
A találkozón szó esett a jogállamiság kérdéséről is, a magyar igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy fontos a tisztánlátás, Magyarországot és "a magyar jogállamiságot nem lehet kizárólag elfogult NGO-k véleménye alapján megítélni".
Az igazságügyi miniszter szerint azért is fontosak a hasonló találkozók, hogy "a valódi párbeszédre igazán nyitott felek" megismerjék és megértsék egymás álláspontját.
Hadja Lahbib ebben is kiváló partner volt - jelezte Varga Judit, a bejegyzésben köszönetet mondva a belga politikusnak látogatásáért.
2023. február 9.
A pénteki brüsszeli igazságügyi tanácsülésen napirenden szerepel az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés; "hazánk ezen a területen az elmúlt években komoly sikereket ért el"; Magyarországon a bíróságok hatékony működésének feltételei adottak és kiválóan megfelelnek a modern kor elvárásainak is - írta az igazságügyi miniszter a Facebookon.
Varga Judit hozzátette: ezt igazolja az EU igazságügyi eredménytáblája, amelyből megállapítható, hogy "hazánkban az igazságszolgáltatás digitalizációjának szintje Európában élenjáró".
"Az igazságszolgáltatás időszerűségét illetően is az élbolyban vagyunk: a polgári és gazdasági peres ügyek valamennyi bírósági szinten történő befejezéséhez szükséges becsült idő tekintetében Magyarország az EU-ban a 4., a közigazgatási ügyek elsőfokú elbírálása tekintetében a 2. helyen áll uniós összevetésben."
Megjegyezte, hogy az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés fontos eleme az áldozatsegítés. A magyar kormány régóta elkötelezett a hazai áldozatsegítő rendszer fejlesztése mellett, jelenleg 14 vármegyében és a fővárosban érhetők el az Áldozatsegítő Központok és Pontok szolgáltatásai, a kormány célja 2025-re az országos lefedettség elérése.
Hozzátette, hogy a magyar állami áldozatsegítő rendszer Európában is egyedülálló, hiszen szoros kötelékben működik együtt a kormányhivatalokkal, a rendőrséggel, a civil és egyházi szervezetekkel. A 2021 januárjától holland mintára bevezetett, az áldozatok közvetlen elérését szolgáló opt-out rendszernek köszönhetően folyamatosan csökkenő bűnügyi statisztikák mellett évről évre egyre több áldozathoz jutnak el áldozatsegítő kollégák - jelezte.
Varga Judit úgy folytatta, hogy az Igazságügyi Tanács asztalán van pénteken az antiszemitizmussal szembeni fellépés kérdése is.
"Magyarország Kormánya zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmus valamennyi formája ellen, elkötelezettek vagyunk amellett, hogy Magyarország a jövőben is a zsidó közösségek és a zsidó kultúra virágzó színtere lehessen, amely biztonságos otthont nyújt minden embernek vallástól függetlenül. Ezért a 2024 második felében esedékes magyar soros uniós elnökség alatt is kiemelten foglalkozni fogunk az antiszemitizmus elleni fellépés kérdésével" - fogalmazott a bejegyzésben az igazságügyi miniszter.
2023. március 13.
A hazának mindig szüksége volt és lesz olyan nőkre és férfiakra, akiknek szeme előtt a magyar nemzet gyarapítása, hírének öregbítése és becsületének védelme lebeg - közölte az igazságügyi miniszter csütörtökön a Facebook-oldalán.
Varga Judit bejegyzésében azt írta, csütörtökön az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulója alkalmából díjazták állami kitüntetésekkel "azokat az életműveket és sok évtizedes pályafutásokat, melyek a közösséget szolgálták és embertársainkat segítették".
A ma kitüntetettek teljesítménye éppúgy gazdagítja országunk történelmét, mint felmenőink hőstettei - fogalmazott az igazságügyi tárca vezetője, aki köszönetet mondott a kitüntetetteknek a nemzet szolgálatában végzett elkötelezett munkájukért.
Beszámolt arról: a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetésben részesült példaértékű felkészültséggel, lelkiismeretesen végzett bírói munkája, valamint az igazságügy szolgálatába lépő fiatalok pályakezdését segítő tevékenysége elismeréseként Barsi József László; valamint a gyermeksebészet területén végzett több mint öt évtizedes, kiemelkedő színvonalú szakmai és vezetői munkája, a kárpátaljai magyar és ukrán gyermekek egészsége érdekében végzett, fáradhatatlan önkéntes tevékenysége elismeréseként Kiss Ákos Levente.
Közölte, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetésben részesült négy évtizedes, elsősorban a társasági jog területén kiemelkedő ügyvédi tevékenysége, valamint a nemzetközi kapcsolatok terén meghatározó szerepe elismeréseként S. Szabó Péter; a magyar önkormányzatiság eszméjének megerősítését, illetve a szolnoki történelmi hagyományok ápolását szolgáló munkája, valamint a helyi
- 61/62 -
közösség épülését szolgáló tevékenysége elismeréseként Tóta Áron; valamint a több mint négy évtizedes bírósági pályafutása során főként a társasági és a cégjog területén végzett, nemzetközileg is elismert, magas színvonalú munkája elismeréseként Vezekényi Ursula.
Tájékoztatása szerint a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült több évtizedes példaadó munkája, széles körű szakmai közéleti tevékenysége, valamint Keszthely és Hévíz sportújságírójaként a térség sportéletében betöltött meghatározó szerepe elismeréseként Iglódi Endre Ferenc.
A Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült több évtizedes, példaértékű gyermekorvosi munkája elismeréseként Kovács Éva Mária - olvasható a bejegyzésben.
2023. március 17.
Szladits Károly életműve egy évszázad távlatából is szegletkőként kell, hogy meghatározza a jövő jogászainak jogi gondolkodását - jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter a felvidéki Dunaszerdahelyen, ahol beszédet mondott a Szladits Károly emlékkonferencián szombaton.
Az igazságügyi miniszter beszédében felidézte a Csallóköz központjának számító városban született Szladits Károly (1871-1956) nemzetközi hírű magyar magánjogász, egyetemi tanár, akadémikus életpályáját, rámutatva: a jogtudós egyike volt azoknak, akiknek a jog egyet jelentett az emberek szolgálatával, s munkájának az volt az alapvető eszménye, hogy a jog jövője a humánum felé halad.
Varga Judit rávilágított: Szladits Károly élete során a magyar történelem több sorsfordulóját is átélte, amelyekre kortársai egymástól szélsőségesen eltérő válaszokat adtak, ő viszont mindig a klasszikus magánjognak a tulajdont és családot védő és előtérbe helyező gondolatvilágát tartotta sajátjának. "Szladits útkereső volt, haladó a konzervatívok és konzervatív a haladók között" - jelentette ki Varga Judit.
Az igazságügyi miniszter elmondta: napjaink modern társadalmainak olyan újszerű kihívásokkal kell szembenézniük, mint a mesterséges intelligenciával összefüggő kérdések, az önvezető autókkal kapcsolatos szabályozások, vagy éppen a közösségi média polgári jogi felelőséggel kapcsolatos kérdései.
"Mindezek megoldásához szilárd elvi alapokra van szükségünk, amelyek megteremtik a közös gondolkodás lehetséges elvi kereteit" - szögezte le Varga Judit. Hozzáfűzte: Szladits Károly életműve is ilyen háttérként szolgál, amelyet életben kell tartani, és meg kell ismertetni a jövendő jogász generációkkal is, hogy az általa lefektetett tanok egy évszázad távlatából is egyfajta szegletkőként határozzák meg a jogi gondolkodásunkat.
2023. április 24.
A politikai kérdések tisztázása után hétfőn lezárultak az igazságügyi vállalásokkal kapcsolatos technikai tárgyalások az Európai Bizottsággal, ezt maga Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos is megerősítette, már csak az uniós biztosok kollégiumának jóváhagyása van hátra - jelentette ki Varga Judit hétfőn Brüsszelben az MTI-nek nyilatkozva.
Az igazságügyi miniszter szerint a hétfői tárgyalások nagyon fontos mérföldkövet tettek le az EU és Magyarország közötti bizalomépítésben. "Magyarország, a múlt év decemberi megállapodással összhangban az év eleje óta az igazságügyi csomagot tekintette a legfőbb prioritásnak a kohéziós forrásokhoz és a helyreállítási alapokhoz való hozzájutás érdekében. Most egy nagyon fontos állomáshoz érkeztünk a jogi szakemberek, a bírói egyesületeknek, érdekvédelmi szervezeteknek több hónapos együttműködésének, munkájának köszönhetően" - hangsúlyozta.
Felhívta a figyelmet, hogy a tárgyalási folyamatokat az is végigkísérte, hogy különböző baloldali, európai és magyar sajtóorgánumok álhíreket terjesztettek. "Amikor azt látták, hogy szépen haladnak a tárgyalások, elkezdtek hangulatot kelteni. A ceruzát és a szálakat magyar balkéz mozgatja Brüsszelben, Gyurcsány Ferenc nemrégiben őszintén és lelkesen be is vallotta egy interjúban, hogy rengetegen dolgoznak azon, hogy a bizottság újabb és újabb akadályokat gördítsen a megállapodás teljesítése elé" - fogalmazott. Hozzátette: a baloldali ellenfelek akárhogyan is próbálkoznak, a magyar kormány mindig is a magyar emberek érdekében fog dolgozni.
Varga Judit azt is elmondta, hogy az igazságügyi csomaggal kapcsolatban már nem számít újabb feltételekre az Európai Bizottságtól, de hozzátette, hogy a testület politikai nyomás alatt áll. Véleménye szerint, az "Európai Bizottság bátorságán és szakmaiságán múlik, hogy mennyire képes ellenállni az Európai Parlament abszolút politikai nyomásának, amely teljesen híján van a szakmaiságnak, csupán színtiszta politikai zsarolás és erőjátszma".
Az igazságügyi miniszter a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban elmondta: Olaszország egyike volt azon országoknak, amely nem csatlakozott a jogszabály miatt indított uniós bírósági eljáráshoz.
"Ez is bizonyítja, hogy vannak országok, amelyek képesek a törvényt értelmezni, és nem esnek áldozatául a nemzetközi genderlobbinak, hiszen egyértelmű, hogy maguk az uniós szerződések rögzítik azt, hogy a gyermekek nevelése, a szülők joga, a köznevelés, és közoktatás, pedig tagállami kompetencia" - emlékeztetett.
Mint mondta, a bizottság "erőltetett" kötelezettségszegési eljárása, a szolgáltatások szabad áramlására hivatkozással, illetve az úgynevezett audiovizuális jogok uniós sérelme kapcsán próbál meg diszharmóniát vizionálni a magyar törvény és az uniós szabályok között. Azt is kiemelte, hogy "precedens nélküli", hogy 15 tagállam a bizottság oldalán megtámad egy országot, pusztán azért, "mert létezik egy na-
- 62/63 -
gyon erős nemzetközi genderlobbi, amely egyébként politikai stabilitástól függően, vagy éppen koalíciós kényszerektől függően képes befolyásolni kormányokat".
2023. április 26.
Magyarországon lesz a legszigorúbb gyermekvédelmi szabályozás Európában, mert "számunkra nincs kompromisszum a gyermekvédelemben" - írta Varga Judit igazságügyi miniszter kedden a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében, amely szerint ősszel további intézkedéseket terjesztenek az Országgyűlés elé.
A tárcavezető bejegyzése szerint az Európai Bizottság arra hivatkozva támadja a gyermekvédelmi törvényt, hogy az nem egyeztethető össze az uniós (audiovizuális és a szolgáltatások szabadságára vonatkozó) szabályokkal, "de jól tudjuk, hogy valójában Alaptörvényünk értékeit veszik célba".
Varga Judit közölte, hétfőn a Mathias Corvinus Collegium - MCC (MCC Brussels), a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért gyermekvédelmi törvényről és a jogállamiságról szóló brüsszeli konferenciáján vett részt, ahol hangsúlyozta: a bizottság azt a törvényt támadja, amely védi a gyermekek születéskori nemük szerinti önazonossághoz való jogát, és kimondja, hogy az anya nő, az apa pedig férfi.
Sajnálatosnak tartja, hogy vezető európai politikusok már azelőtt véleményt formáltak a gyermekvédelmi törvényről, mielőtt érdemi párbeszédet folytattak volna a magyar hatóságokkal - írta a miniszter, hozzátéve: az egyre nagyobb teret nyerő woke-ideológiát üdvözlő erőknek sikerült 15 uniós tagállamot meggyőzniük, hogy lépjenek fel Magyarország ellen a folyamatban lévő uniós bírósági eljárásban. "De ezzel csak azt érték el, hogy nyilvánvalóvá vált az Európai Unión belüli mély megosztottság" - fogalmazott Varga Judit.
Mint írta, bár volt 15 olyan tagállam, amely csatlakozott a perhez, egy ilyen eljárásban nem a beavatkozók száma bír jelentőséggel, hanem az uniós jog helyes és korrekt értelmezése, például a nemzeti hatáskör és az uniós hatáskör szétválasztása.
Amellett, hogy a folyamatban lévő eljárásban Magyarország az Európai Unió Alapjogi Chartáján és az unió működéséről szóló szerződésén alapuló szilárd jogi érvekkel rendelkezik, a tavaly áprilisi népszavazáson 3,7 millió magyar ember fejezte ki támogatását a gyermekvédelmi törvény mellett.
"Ennek fényében fogunk cselekedni, és ősszel további intézkedéseket terjesztünk az Országgyűlés elé. Magyarországon lesz a legszigorúbb gyermekvédelmi szabályozás Európában, mert számunkra nincs kompromisszum a gyermekvédelemben" - írta Varga Judit.
Kitért arra is, mindezek mellett egyre több bizonyíték került napvilágra arról, hogy a magyar ellenzék négymilliárd forint értékű támogatást fogadott el "titokzatos" külföldi adományozóktól, hogy érdekeiket és politikájukat képviseljék Magyarországon.
De érdekes módon ez a botrány nem éri el az uniós politikusok jelentős csoportjának ingerküszöbét. Míg évek óta támadják a magyar alaptörvény egy ártatlan mondatát, egy ilyen példátlan, törvénytelen kampányfinanszírozásra csak hallgatással reagálnak - írta Varga Judit, aki úgy fogalmazott: "külföldi hatalmak érdekeit pénzért képviselni, egyenlő a demokrácia lábbal tiprásával, a választások tisztaságának befolyásolásával és egy szuverén ország belügyeibe való beavatkozással."
Közölte, ezért az ügyben Vera Jourovához, átláthatóságért és értékekért felelős uniós biztoshoz fordult, akit levélben tájékoztatott arról, hogy az egyesült ellenzéki pártok választási kampánya jelentős összegű külföldi - az Európai Unión kívüli - hozzájárulást kapott az Action for Democracy nevű szervezettől, és hogy e támogatás célja a választások befolyásolása volt.
Ez az ügy nemcsak a magyarok, hanem az európai polgárok számára is nagy jelentőséggel bír, mert a tagállamok hatáskörének megnyirbálása és az azokba való beavatkozás - különösen a demokratikus választások lebonyolításával és intézményi kereteivel kapcsolatban - nem demokratikus részvétel, hanem a demokrácia kiszervezése - írta Varga Judit.
2023. április 26.
Az Európai Unió Tanácsa 2024 második felében esedékes magyar elnökségének prioritásai között kiemelten szerepel a demográfiai kihívások kezelése, Magyarország ugyanis erre nem tartja megfelelő válasznak a migrációt, hanem a családpolitika terén keresi a megoldást - jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter Strasbourgban kedden.
Magyar újságíróknak nyilatkozva Varga Judit arról tájékoztatott, hogy megbeszélést folytatott a Strasbourgban ülésező Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolával, akivel egyebek mellett az uniós tanács magyar elnökségének prioritásait tekintették át.
Közölte: a demográfiai kihívások kezeléséhez Magyarország a jövő évben esedékes uniós tanácsi elnökség idején javasolni fogja, hogy az európai szerződések is foglalkozzanak a családpolitikával, és ehhez rendeljenek uniós forrásokat is. Ne csak a migrációt támogassa az Európai Unió, hanem a családpolitikát is! - tette hozzá az igazságügyi miniszter.
Az uniós tanács magyar elnökségi programjai között Varga Judit a bővítéspolitikát emelte ki, amellyel kapcsolatban közölte: "Szerbiának mindenképpen be kell kerülnie az európai közösségbe".
Közölte továbbá, hogy Magyarország hangsúlyt kíván majd helyezni a kohéziós politikára is, amely olyan kiegyenlítést biztosíthat a tagállami gazdaságok között, amelyek az egész közösséget teszik még sikeresebbé.
- 63/64 -
Varga Judit elmondta: megbeszélést folytatott Marija Pejcinovic Buriccsal, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkárával is, akinek arra hívta fel a figyelmét, hogy a Kárpátalján élő magyar kisebbség jogai, ahogyan már az ukrajnai háborút megelőzően, a háború alatt is csorbát szenvednek.
"Magyarország támogatja Ukrajna uniós perspektíváját, ugyanakkor nagyon fontosnak tartja, hogy a csatlakozására készülő ország tiszteletben tartsa az alapjogi okmányokban lefektetett európai normákat, köztük a nemzeti kisebbségek jogainak szavatolását" - fogalmazott.
Az Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) vezetőjével, Síofra O'Leary elnökkel folytatott találkozójával összefüggésben a miniszter közölte: a strasbourgi bíróság nemrégiben ismerte el, hogy a polgári perek elhúzódására kialakított magyar jogorvoslati rendszer alkalmas arra, hogy belső jogorvoslatot teremtsen. Ez azt jelenti, hogy ezekben a kérdésekben már nem kell a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulni - emelte ki.
Az uniós pénzek lehívását lehetővé tevő uniós bizottsági feltételekkel kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva közölte: egyes civil szervezetek hálózatai kellemetlenül érzik magukat amiatt, hogy Magyarország teljesíti a vállalásait, hogy megcsinálja a házi feladatát. Az intézkedések működnek, és modellértékűnek számítanak a frissen felállított új intézmények is, melyek egyebek mellett biztosítják az átláthatóságot, vagy hatékonyak a korrupció elleni küzdelemben - tette hozzá Varga Judit.
2023. május 10.
Jól halad a 2024 második félévi magyar uniós elnökség előkészítése - mondta el Varga Judit igazságügyi miniszter a 2024-es magyar uniós elnökség előkészítéséről az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hétfői ülésén tartott tájékoztatón.
A magyar elnökség prioritásait sorolva a miniszter beszélt a versenyképesség javításáról, a demográfiai kihívások kezeléséről, az uniós bővítési folyamat előmozdításáról, az illegális migráció elleni küzdelemről, a védelempolitika uniós szintű erősítéséről, a kohéziós politikáról és a következő hétéves uniós költségvetésről.
Varga Judit elmondta: stratégiai fontosságú az EU és a tagállamok versenyképességének javítása, a probléma átfogó megközelítése és az egyes szakpolitikákba való beillesztése. Az EU demográfiai válsága komoly hatással van az unió versenyképességére, ezért is indokolt a családpolitika uniós szintű felkarolása, tiszteletben tartva a tagállami hatásköröket.
Az EU nyugat-balkáni bővítésének előmozdítása kapcsán a miniszter hangsúlyozta: Szerbia felvétele a kulcs ahhoz, hogy a térség országainak csatlakozási folyamata felgyorsuljon. Az illegális migráció elleni küzdelemmel kapcsolatban Varga Judit a migráció menekültügyi és biztonsági szempontjai közötti összefüggések áttekintését szorgalmazta.
A miniszter kiemelte az európai védelmi ágazat ipari és technológiai bázisának megerősítését, a védelmi innovációt, a tagállami védelmi beszerzési együttműködés fontosságát. A kohéziós politika kapcsán beszélt arról, hogy a magyar EU-elnökség alatt végre kell hajtani a kohéziós programok félidei felülvizsgálatát.
Varga Judit beszélt arról is, hogy Magyarország kiemelt feladata lesz az Európai Tanács munkájának irányítása a következő hétéves pénzügyi keret tárgyalására vonatkozó felkészülés során.
A miniszter elmondta, hogy a soros elnökség biztosítja a folytonosságot a tanács munkájában, a "becsületes közvetítő" feladatát látja el, képviseli a tanács és a 27 tagállam közös érdekeit, akár az unió egyes intézményeivel szemben is.
Varga Judit arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Parlamenti választások 2024. június 6-a és 9-e között lesznek az Unióban, továbbá októberben lejár a bizottság, novemberben pedig az Európai Tanács elnökének mandátuma.
Fekete-Győr András, a Momentum országgyűlési képviselője többek között arról kérdezte a minisztert, miként próbálják felszámolni az EU és a magyar kormány közti bizalmi válságot, annak érdekében, hogy végre megérkezzenek az országnak járó uniós pénzek.
Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti képviselője a bizottsági ülésen azt emelte ki, hogy a 2024-es magyar elnökséget nem szabad összehasonlítani a 2011-essel, mert egészen más helyzet van, az EP "elszabadult hajóágyú", a magyar ellenzék pedig mindent elkövet az EP-ben, hogy Magyarország ne kaphassa meg a neki járó uniós pénzt.
Az ellenzék döntse el: akarja-e egyáltalán, hogy sikeres legyen az magyar EU-s elnökség! - jegyezte meg a kormánypárti politikus.
Varga Judit válaszában többek között azt emelte ki: az ellenzéki képviselők "elképesztő aknamunkát" végeznek az EP-ben saját nemzetük ellen, holott a nemzet érdekében kéne dolgozniuk.
A miniszter azt kérte, az ellenzéki politikustól, hogy "álljanak le!".
Varga Judit elmondta azt is: mintegy 800-900 szakember fog dolgozni a magyar uniós elnökség sikerén, akiket úgy készítettek fel, hogy hatalmas szaktudással és magyar szívvel végezzék munkájukat.
Bóka János, Igazságügyi Minisztérium államtitkára elmondta: bizalmi válság van az EU intézményei és a magyar kormány között, aminek elsősorban az az oka, hogy a magyar kormány azt mondja, amit gondol, az uniós intézmények azonban képmutatóak.
2023. május 24.
* * * A Közéleti hírek rovat zárása: 2023. június 30. * * * ■
Visszaugrás
