A statisztika azt mutatja, hogy sokan nem is reagálnak a NAV felszólító levelére, sajnos a cégbíróság megszüntető végzésére sem. A cégbírósági eljárások tapasztalatairól és a statisztikákról az év végével lehet majd teljesebb képet alkotni, hiszen a NAV-tól átkerült ügyek állománya folyamatosan nő, a cégbírósági cégtörvényességi eljárás szakasza most zajlik, bár az első hullámok levonultával megállapítható, hogy a megszüntető végzések több mint fele jogerőre emelkedett és kezdetét vette a kényszer-végelszámolási szakasz.
A törvény hatálybalépését követően a gyakorlatban több probléma is felmerült az eljárással kapcsolatosan, de a kérdéskör összetett, mivel érinti a gazdasági szereplőket, az állami adóigazgatást és cégbíráskodás területét.
A egyik nehézség abból fakad, hogy nagyon magas azon cégek aránya, amelyek a Ctv. Mód.-ban megfogalmazott beszámoló közzétételi kötelezettségüknek - amely a cégek gazdálkodására vonatkozó naprakész és ingyenes információk megismerhetőségét, a gazdasági élet tisztaságát és a hitelezői érdekek hatékonyabb védelmét hivatott szolgálni - nem tesznek eleget. A fent ismertetett ügyiratmennyiséghez adott egy viszonylag nagy és hatékony állami adóhivatali apparátus, amely elsődlegesen kezeli ezeket az ügyeket, ezt követi cégbírósági szakban egy szakmailag felkészült és hatékony, ám sajnos jóval kisebb létszámú apparátus, melyhez az ügyek megközelítőleg 75%-a továbbjut. Az elsődleges probléma tehát a nem jogkövető cégek jogkövetésre szorítása, amelyek száma jelentős. A probléma megoldására nyilván a jogalkotó is fog fordítani személyi és anyagi forrásokat, de ez egyelőre nem látható.
A jogalkotó szándéka érthető volt, amely kitűnik a törvényjavaslat benyújtásához fűzött általános és részletes indokolásból. (Megjegyzendő, hogy a törvényjavaslatot 2008. november 17. és december 15. között sürgősséggel tárgyalta az Országgyűlés, részletes vitájához összesen 11 módosító javaslat érkezett melyből 5-öt visszavontak és sürgősséggel lett kihirdetve. A Ctv. 87. §-ához módosító indítvány nem érkezett.) A törvényjavaslatban foglaltak alapvetően két célt tűztek ki a beszámolók elektronikus benyújtásával kapcsolatosan: egyrészt a számviteli beszámolók közzétételi rendjének olyan átalakítását, amellyel kiküszöbölhető a vállalkozásokat a közzététellel kapcsolatban terhelő adminisztratív teher, másrészt a hatékonyabb kikényszeríthetőséget, mely biztosítja a cégek gazdálkodására vonatkozó naprakész információkat és a hitelezői érdekek hatékonyabb védelmét. Az elektronikus benyújtás előnyeit a papír alapúval szemben úgy vélem, nem kell taglalni, hiszen gyorsabb, egyszerűbb, feldolgozhatóbb és átláthatóbb, így ebben a vonatkozásában a jogszabály módosítás elérte célját. Annyi kiegészítést azonban meg lehet tenni, hogy technikai oldalról lenne néhány javítanivaló a Céginformációs Szolgálat honlapján, amely a felhasználókat segíti, ahol a beszámolók feltöltése és letöltése elérhető, de erre terjedelmi okok miatt nem térek ki.
A jogszabály problematikája a megfelelő kényszerítő gyakorlat kidolgozásánál kezdődik. A törvény célja az volt, hogy a beszámoló-benyújtást nem teljesítő cégekkel szemben hatékonyabb kontrollmechanizmus és szankcionálás érvényesüljön. Az élet sajnos nem igazolta a 2008-ban megalkotott jogszabályhoz fűzött várakozásokat, hiszen jelenleg 2012-t írunk és még csak most történik meg a 2009. évi beszámolót be nem nyújtókkal szemben a szankcionálás, vagyis annak végső cégbíróság előtti cégtörvényességi szakasza. Tagadhatatlan, hogy az átláthatóbb piaci viszonyokhoz, továbbá a hitelezők érdekeinek erőteljesebb védelméhez fűződő érdek megköveteli a beszámolók határidőben történő benyújtását. Nem vitás, hogy a beszámolókat be nem nyújtó cégeket szankcionálni kell. De nézzük meg hova vezetett a fent ismertetett eljárások gyakorlata.
Egyrészt a mulasztó cégek kimagaslóan nagy száma miatt az elsődleges eljárás, az állami adóhatósági eljárás is elhúzódott, pedig arra a jogszabály 60 napos határidőt enged a Céginformációs Szolgálat értesítését követően. Az eredménytelen adójogi szankciókat a cégtörvényességi eljárás követi, amely a jogalkotó szándéka szerint idejét tekintve a negyede (15 nap), súlyát tekintve pedig a legsúlyosabb és visszafordíthatatlan. A Ctv. 87. § (3) bekezdése az eljárás megszüntetésének egy módját engedi csak meg, nevezetesen, amennyiben az eljárás alatt az állami adóhatóság a 15 munkanapos határidőben, illetve a cég az eljárás alatt arról értesíti a cégbíróságot, hogy a cég a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének eleget tett, a bíróság az eljárást megszünteti. Minden más esetben a Ctv. 116. §-a szerinti kényszer-végelszámolás következik.
Ez gyors és hatásos szankciónak tűnik, azonban az elmúlt egy év cégbírósági cégtörvényességi gyakorlatát nézve - nem beszélve az állami adóhivatali eljárásról - nem az. Jó néhány jogi problémát vet fel a jogszabályban meghatározott 15 munkanapos rövid határidő, és az azonnali megszűntnek nyilvánítás. Elsőnek rögtön itt van a Ctv. 96. § és az annak alapján mögöttes jogszabályként alkalmazandó Pp. 233. §, amely a tárgyi ügyben hozott végzést fellebbezhetővé teszi, ezáltal az eljárás időben meghosszabbodik és máris eltér a jogalkotói szándéktól, a gyors és hatékony szankciótól. A társaságok jelentős része természetesen fellebbez, kérelmez, ígér, igazol. A cégbíróságok az ügyfelek beadványát tartalmuk szerint nézik és amennyiben lehet, igazolási kérelemnek tekintik a beadványokat és a Ctv. 72. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 107. § (1) bekezdése és 109. §-a alapján adnak helyt az igazolási kérelmeknek. Érdemes megjegyezni, hogy az adóhivatali eljárásban nem fellebbezhető a végzés.
További probléma, amely szintén a gyors szankcionálás igényéből fakad, hogy egy olyan különleges törvényességi eljárást alkotott a jogalkotó, amelynek eljárási rendjét az alkalmazott szankció súlyához és gyorsaságához mérten nem munkálta ki kellő részletességgel. A bírósági cégtörvényességi eljárás komolyságát és súlyát is veszélyeztetheti, ha azonnal a legsúlyosabb szankcióval sújtunk egy társaságot és történik mindez úgy, hogy előtte csak 60 napra felfüggeszti az adószámát az állami adóhatóság, majd felszólítja, ha nem tesz eleget kötelezettségének akkor a cégbíróság megszünteti. Tovább árnyalja e kérdéskör képét az, hogy azok a cégek, amelyek a megszüntetés ellenére a cégbírósági eljárásban a Ctv. 87. § (3) bekezdése szerinti határidőben az eljárás alatt - itt van jelentősége annak, hogy a bírósági végzés fellebbezhető - letétbe helyezik a mérleget, mentesülnek a megszüntetés alól. Túlzó hasonlattal élve, ez olyan, mintha a kis értékű pénzügyi bűncselekmények elkövetőjét tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélnénk, de ha tevékeny megbánást mutat (példának okáért visszafizeti az elsikkasztott kis összeget), felmentjük.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
