A közelmúltban számos állami és önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság kapott megkeresést az Állami Számvevőszéktől (ÁSZ), amelyben arról tájékozatták az ügyvezetőket, hogy a "A többségi állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok integritásának monitoring típusú ellenőrzése" című vizsgálat keretében az ÁSZ ellenőrzi a társaság működését. Ellenőrzi többek között, hogy a gazdasági társaság rendelkezik-e a gazdálkodására vonatkozó, jogszabályi előírások alapján kötelezően elkészítendő alapvető szabályzatokkal, elkészíti-e az integritás szempontjából lényeges tevékenységekre, eljárásokra, magatartásra vonatkozó szabályokat, valamint kialakítja-e a korrupció elleni védelmet szolgáló szabályozásokat.
Az ÁSZ célja, hogy ellenőrzéseivel előmozdítsa a közpénzek és a nemzeti vagyon kezelésének átláthatóságát, rendezettségét, ezért kiemelten fontosnak tartja az ellenőrzések során feltárt szabálytalanságok mielőbbi megszüntetését, a pozitív változások elindítását. Emellett felhívja a gazdasági társaságok vezetőinek a figyelmét az integritás-szemlélet érvényesítésére, továbbá a jogszabályi követelmények teljesítéséhez szükséges lépésekre.
Miért kerültek az ellenőrzés fókuszába a gazdasági társaságok?
A köztulajdonban álló gazdasági társaság: az a gazdasági társaság, amelyben a Magyar Állam, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, többcélú kistérségi társulás, fejlesztési tanács, nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, költségvetési szerv vagy közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva többségi befolyással rendelkezik. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 7/J. §-a szerint azon köztulajdonban álló gazdasági társaság, amelynek tárgyévet megelőző két üzleti évben a mérlegfőösszege a 600 millió forintot, az éves nettó árbevétele az 1200 millió forintot, az átlagosan foglalkoztatottak száma a 100 főt meghaladja, illetve e két mutató közül legalább kettő fennáll, belső kontrollrendszert köteles működtetni. Az önkormányzati szektor gazdasági társasságainak, alapítványainak nagy része nem felelt meg ezen kritériumoknak, gazdasági eredményeik, a foglalkoztatottak létszáma nem érte el azt a szintet, amely alapján belső kontrollrendszert kellett volna működtetniük. Így belső kontrollrendszer működtetésére nem voltak kötelesek.
Ezen a helyzeten gyökeresen változatott a Covid-járvány és annak gazdasági következményei. A járvány következtében növekvő államháztartási hiány olyan szervezetek esetében is szükségessé tette a belső kontrollrendszer alkalmazását, amelyek eddig erre nem voltak kötelezettek. Ezen szervezeteknek 2021. június 18., pénteki napja alapvető változást hozott, ezen a napon jelent meg a Hivatalos Értesítő 2021. évi 31. számában a pénzügyminiszter közleménye a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekről, amely közlemény ezen szervezetek számára is kötelezővé tette a belső kontrollrendszer működtetését.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 1. § 12. pontja nevesíti a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet fogalmát. Ebbe a körbe tartoznak azok a szervezetek, amelyek az Áht. alapján nem részei az államháztartásnak, azonban az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-i 479/2009/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 479/2009/EK tanácsi rendelet) szerint a kormányzati szektorba tartoznak. A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetet több kötelezettség terheli, mivel a) a központi költségvetésről szóló törvény elkészítéséhez köteles adatszolgáltatást teljesíteni az államháztartásért felelős miniszternek [Áht. 13. § (3) bekezdése], b) a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kötelezően bemutatandó összeállítások elkészítéséhez adatszolgáltatást kell teljesítenie [Áht. 90. §
- 16/17 -
(3) bekezdése], c) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ávr.) meghatározott rendszeres adatszolgáltatásokra köteles [Áht. 107. § (1) bekezdése, 90. § (3) bekezdése, Ávr. 5. melléklete], és d) a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 9. §-a alapján adósságot keletkeztető ügyletet csak az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével köthet érvényesen, az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglaltak szerint.
A fentiekre tekintettel a pénzügyminiszter a Hivatalos Értesítő 2021. évi 31. számában az Áht. 109. § (8) bekezdése alapján a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek megnevezését az alábbiak szerint közzétette. Ezen közzététellel az ott felsorolt szervezetek akkor is kötelezetté váltak a belső kontrollrendszer működtetésére, ha egyébként nem feleltek meg a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 7/J. § szerinti kritériumoknak.
Ezen a pénzügyminiszteri listán közel 500 szervezet van, de az ÁSZ ellenőrzése nemcsak ezekre, hanem valamennyi köztulajdonban lévő gazdasági társaságra kiterjed.
A gazdasági társaság első számú vezetője olyan kontrollkörnyezetet köteles kialakítani, amelyben a szervezeti struktúra világos, a folyamatok átláthatóak, a szervezeti célok és értékek meghatározottak, ismertek és elfogadottak, az etikus működést és a jogszabályoknak való megfelelést célul kitűző szervezeti kultúra jön létre, a felelősségi hatásköri viszonyok és feladatok egyértelműek, megfelelően elhatároltak, az etikai elvárások meghatározottak, ismertek és elfogadottak, a humánerőforrás-kezelés átlátható, a szervezeti célok és értékek irányában való elkötelezettség fejlesztése és elősegítése biztosított, a szervezeten belüli összeférhetetlenség megelőzése biztosított és ellenőrzött.
A társaság vezetőjének biztosítani kell a jogszabályoknak való megfelelést és az etikus működést a társaság működési céljaival összhangban, az egyes megfelelési intézkedések kockázatalapú megközelítését, a megfelelési intézkedéseknek a társaság összes tevékenységi körében és vezetési szintjén való érvényesítését, a megfelelést támogató szervezeti egység vagy megfelelési tanácsadó kinevezését vagy megbízását, a társaság működése során észlelt jogszabálysértések megszüntetésének szervezeti szintű biztosítását. Teljesítménymérési rendszer kialakítását a társaság tevékenységére vonatkozóan.
A társaság vezetőjének olyan stratégiát kell meghatároznia, olyan szabályzatokat kell kiadnia, valamint olyan folyamatokat szükséges kialakítania és működtetnie, amelyek biztosítják a kontrollkörnyezetet, az integrált kockázatkezelési rendszert, a kontrolltevékenységeket, az információs- és kommunikációs rendszereket, és a nyomonkövetési rendszereket (monitoring).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
