A Kodifikációs Bizottság 2002. év szeptember hó 6. napján megtartott ülésén első napirendi pontként a büntető törvény hatályát tárgyalta meg, dr. Wiener A. Imre előkészítő anyaga alapján. Elsődleges kérdésként az várt eldöntésre, hogy a kódexen belül hova kerüljön elhelyezésre a hatályról szóló rendelkezés, illetve, hogy e rendelkezések elé - az 1. §-ként - kerüljön-e be a bűncselekmény fogalmának meghatározása. Dr. Wiener A. Imre de lege ferenda javaslatában 1. §-ként kerülne meghatározásra a bűncselekmény fogalma, és ezt követnék a hatályról szóló rendelkezések. (Emlékeztetésül, a Bizottság a formális bűncselekmény fogalom-meghatározás mellet foglalt állást.)
A Bizottság tagjainak többsége egyetért azzal, hogy a törvény elején meg kell határozni a bűncselekmény fogalmát, mert először a "mit", majd a "miként" logikát kell követni. További kérdésként merült fel, hogy szükség van-e külön elvi szintű rendelkezésekre. Egyes tagok álláspontja szerint a formális bűncselekmény fogalom elfogadásából következően a törvényben utalni kellene annak céljára, amely utalás nem kizárólag a szakmának szólna, hanem a laikusoknak is. Más álláspont szerint a formális bűncselekmény fogalomhoz éppen az "elv nélküliség" illik, azaz nem szükséges a jogelveket a törvény elején megfogalmazni. Elhangzott olyan vélemény is, miszerint csupán azt kellene tartalmaznia e szakasznak, hogy ez a törvény határozza meg a bűncselekményeket, míg mások véleménye szerint azért nem szükséges beleírni elveket, mert a bűncselekmény fogalma már magában foglalja az elveket, mint pl. a "nullum crimen sine lege" elvet.
Újabb szempontként merült fel, hogy a Btk.-án kívül már a népbírósági törvény is tartalmaz bűncselekményeket, illetve a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumát kihirdető törvény is fog bűncselekményeket tartalmazni, és nincsen kizárva további külön törvényi szabályozás sem. A bűncselekmény fogalmának meghatározása kapcsán ezt is figyelembe kell venni, és érdemes lenne a bűncselekmény meghatározása mellett talán bizonyos elveket is megfogalmazni.
A vita eredményeként a Bizottság túlnyomó többsége egyetértett azzal, hogy a bűncselekmény fogalmát a törvény legelején helyezzék el, a kérdés az, hogy a konkrét megfogalmazás miként szóljon? Felmerült szövegjavaslatként az "...amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli..." fordulat alkalmazása, továbbá megállapítást nyert, hogy az "elkövetése előtt" fordulat a fogalom részét fogja képezni.
További kérdés, hogy a bűncselekmény fogalomnak része legyen-e a "büntetendő cselekmény", valamint a "büntethető elkövető" fordulat is, avagy ez nem szükséges. A Bizottság elnökének meglátása szerint ez mindenképpen jó, mert a cselekménynek büntetendőnek kell lennie, míg az elkövetőnek pedig büntethetőnek. Míg más álláspont szerint ez egy terminológiai vita, mert a cselekmény is lehet büntethető, és az elkövető pedig büntetendő. Ugyanakkor a kényszergyógykezelés tényállásának szóhasználata jó példa a "büntetendő", illetve a "büntethető" fogalmak használatára. A "büntetendő cselekmény" kifejezés a tárgyilag jogellenes cselekményt kívánja kifejezni, míg a "büntethető elkövető" az elkövető szubjektív viszonyát fejezi a ki a bűncselekményhez. Az előkészítő anyag szerzője akként foglalt állást, hogy a bűncselekmény fogalma akkor teljes, ha mind a tárgyilag jogellenes oldalt, valamint a szubjektív oldalt is tartalmazza. Ugyanis ha pusztán a tárgyi oldalt tartalmazza a bűncselekmény-fogalom, akkor ahhoz nem szükséges a szubjektív oldal figyelembe vétele. Márpedig ennek például a nemzetközi együttműködés során is jelentősége lehet, mert ha csak a "büntetendő cselekmény"-t tartalmazza, akkor például kiadatás során a szubjektív oldalt az igazságügy-miniszter nem veheti figyelembe, hanem amennyiben a tárgyi oldal megvalósult, akkor a jogsegélyt teljesíteni kell. Más vélemény szerint a "büntetendő cselekmény" megfogalmazás indokolt, ugyanakkor a "büntethető elkövető" fordulat nem megfelelő, mert ebben nincsen benne az, hogy vele szemben intézkedést is lehet alkalmazni. Célszerűbbnek tartaná a "felelősségre vonható" kifejezés alkalmazását. Más érvelés viszont arra irányult, hogy ez hiba lenne, hiszen itt a felelősség kimondása a lényeg, és az, hogy ezen belül intézkedés vagy büntetés kerül alkalmazásra, az a felelősség szempontjából teljesen közömbös. Hozzátéve, hogy a büntetőjogi felelősség kérdése az elkövetéskori állapotra vonatkozik. Ha az elkövetés pillanatában kizáró körülmény áll fenn, úgy az elkövető nem büntethető. Tehát a bűncselekmény fogalomnak az elkövetés pillanatára vonatkozóan kell megállapítani a büntetendőséget, avagy a büntethetőséget.
A vita összefoglalásaként az elnök megállapította, hogy a bűncselekmény megvalósulásához szükség van egy alanyi, illetve egy tárgyi oldalra. A cselekménynek pedig az elkövetéskor kell büntetendőnek, illetve büntethetőnek lennie. Ha azt akarjuk kifejezni, hogy a bűncselekmény elkövetésekor valamilyen az elkövető oldaláról felmerülő, a büntethetőséget akadályozó tényező merül fel, akkor erre alkalmas lehet a "büntethető" kifejezés. Amennyiben a bűncselekmény elkövetését követően következik be valamilyen körülmény, úgy ezt a büntethetőséget megszüntető okok körében lehet értékelni. Ugyanakkor ellenérvként merült fel, hogy túl szűk a "büntethetőség" fogalom, és emiatt ezt nagyon alapos indokolással kellene ellátni. Magyarázattal elfogadható ez a fordulat, de amennyiben ezt önmagában olvassuk, úgy közel sem egyértelmű, hogy kötelező vagy lehetőség a megbüntetés.
A referátum kidolgozójának álláspontja szerint a "büntetendőség" fogalma magában foglalhatja mind a két feltételt, azaz azt, hogy a cselekmény nem büntetendő, illetve azt is, hogy az elkövető nem büntethető. Példaként említi a Btk. 29. §-a szerinti jogos védelem tényállását, ahol az (1) és a (2) bekezdés is a "büntethető" fordulatot használja, azonban más-más esetekről van szó. Míg az (1) bekezdés azt fogalmazza meg, hogy a cselekmény nem büntetendő, addig a (2) bekezdés a túllépés szabályával azt teszi szükségessé, hogy az elkövető körülményei kerüljenek megvizsgálásra.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
