Megrendelés
Magyar Jog

Fizessen elő a Magyar Jogra!

Előfizetés

Dr. Tattay Levente: A szerződéskötéssel kapcsolatos együttműködési kötelezettség felróható megsértése (culpa in contrahendo) az elektronikus kereskedelemben (MJ, 2011/4., 243-247. o.)

1. Bevezetés

A jogirodalomban a culpa in contrahendo fogalmát általában úgy értelmezik, mint a szerződéskötés során tanúsítandó kellő együttműködés elmulasztásáért bekövetkező felelősséget. A culpa in contrahendo a szerződés helyes megkötéséért való helytállási kötelezettséget is jelenti. A felek a szerződés megkötése során együttműködni kötelesek, ennek fő eleme egymásnak a lényeges körülményekről való tájékoztatása. E körben a Ptk. 205. § (3) bekezdés az alábbiakat írja elő:

A felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.

A Ptk. 4. § (1) bekezdésében megfogalmazott általános együttműködési kötelezettséget1, továbbá Ptk. 205. § (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az együttműködési kötelezettség nem a szerződés létrejöttétől terheli a feleket, hanem már a szerződéses tárgyalások során is.2

A Polgári Törvénykönyv az egyes szerződések vonatkozásában speciális adatszolgáltatási és együttműködési kötelezettséget ír elő. Példaként lehet megemlíteni az alábbiakat, az adásvételi szerződést3, a fuvarozási szerződést4 és a biztosítási szerződést5.

Ha összevetjük az elektronikus szerződéskötéssel kapcsolatos követelményeket a Ptk.-ban szabályozott kötelmi jogi szerződések megkötésével, azonnal megállapítható, hogy ezek a szabályok kardinálisán mások, továbbá az is, hogy a Ptk.-n kívül számos más jogforrás is vonatkozik az elektronikus kereskedelemre, amelyek a következők:

- Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: EKtv.);

- A távollévők közötti szerződésekről szóló 17/1999 (II. 5.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet);

- Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. tv., melyet az EU irányelve szerint hoztak meg;6

- A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. tv. (továbbiakan: Fogyasztóvédelmi törvény);

- A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény;

- a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény.

A jogszabályok közötti megfelelő kapcsolatot a szubszidiárius jogalkotási technika teremti meg. A szubszidiárius jogalkotás lényege, hogy az elekronikus kereskedelemről szóló jogalkotás önálló joganyagot képez, amelyet a polgári jog és a polgári eljárásjog egészít ki, vagyis a polgári jogot és a polgári eljárási jog szabályait háttérjogként kell alkalmazni mindazon kérdésekben, amelyet az elektronikus kereskedelem joga nem szabályoz.7

2. Az elektronikus szerződés létrejöttének egyes fázisai

Az együttműködési kötelezettség megsértése - annak megfelelően, hogy létrejött-e a szerződés - szerződésszegési szankciót vagy kártérítési kötelezettséget von maga után. Az elektronikus kereskedelem szerződéseinek folyamata speciális, és lényegesen több fázisra bontható. E fázisok az alábbiak:

A) A szolgáltató előzetes adatközlése

A szolgáltató a szerződés megkötése előtt kellő időben köteles az igénybevevőt tájékoztatni az alábbiak vonatkozásában:

a) szolgáltató neve, illetve képviselőjének neve;

b) a szolgáltató lakcíme, illetve székhelye, telephelye;

c) a szolgáltató elérhetőségére vonatkozó adatok, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartást szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét, azonosításra alkalmas módon kell megadni,

d) a szerződés tárgyának lényeges jellemzői;

e) a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb felté­telei;

f) az elállás jog;8

g) a szolgáltató ajánlati kötöttségének ideje.

E legfontosabb adatokon kívül további adatokat is kell közölni.

Az előzetes adatközlés szokásos módja az elektronikus kereskedelemben az általános szerződési feltételek megküldése a szolgáltató részéről.

B) A szolgáltató által történő adatközlés írásban történő megerősítése

A Kormányrendelet 3. § (1) bek. értelmében előírt tájékoztatáson túl a szolgáltatónak az igénybevevő számára további írásbeli megerősítést kell biztosítania maradandó eszközzel, amely történhet akár elektronikus dokumentum9 formájában is. A megerősítő dokumentumnak az A) pontban közölteken túl tartalmaznia kell:

a) a jog gyakorlásának feltételeit, módját és következményeit, ideértve továbbá azt az esetet is, amikor a fogyasztót az elállás joga nem illeti meg;

b) a vállalkozás azon telephelye (fiókja) vagy egyéb szervezeti egysége címét, ahol a fogyasztó panaszait érvényesítheti;

-243/244-

c) az esetleges jótállás feltételeit, valamint a teljesítést követően igénybe vehető kiegészítő szolgáltatásokat (alkatrészellátás, javítószolgálat);

d) a szerződés megszüntetésének lehetőségét, ha a határozatlan időre szól, vagy tartama az egy évet meghaladja.

C) Az igénybevevő által történő ajánlattétel

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére