A jogirodalomban a culpa in contrahendo fogalmát általában úgy értelmezik, mint a szerződéskötés során tanúsítandó kellő együttműködés elmulasztásáért bekövetkező felelősséget. A culpa in contrahendo a szerződés helyes megkötéséért való helytállási kötelezettséget is jelenti. A felek a szerződés megkötése során együttműködni kötelesek, ennek fő eleme egymásnak a lényeges körülményekről való tájékoztatása. E körben a Ptk. 205. § (3) bekezdés az alábbiakat írja elő:
A felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.
A Ptk. 4. § (1) bekezdésében megfogalmazott általános együttműködési kötelezettséget1, továbbá Ptk. 205. § (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az együttműködési kötelezettség nem a szerződés létrejöttétől terheli a feleket, hanem már a szerződéses tárgyalások során is.2
A Polgári Törvénykönyv az egyes szerződések vonatkozásában speciális adatszolgáltatási és együttműködési kötelezettséget ír elő. Példaként lehet megemlíteni az alábbiakat, az adásvételi szerződést3, a fuvarozási szerződést4 és a biztosítási szerződést5.
Ha összevetjük az elektronikus szerződéskötéssel kapcsolatos követelményeket a Ptk.-ban szabályozott kötelmi jogi szerződések megkötésével, azonnal megállapítható, hogy ezek a szabályok kardinálisán mások, továbbá az is, hogy a Ptk.-n kívül számos más jogforrás is vonatkozik az elektronikus kereskedelemre, amelyek a következők:
- Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: EKtv.);
- A távollévők közötti szerződésekről szóló 17/1999 (II. 5.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet);
- Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. tv., melyet az EU irányelve szerint hoztak meg;6
- A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. tv. (továbbiakan: Fogyasztóvédelmi törvény);
- A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény;
- a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény.
A jogszabályok közötti megfelelő kapcsolatot a szubszidiárius jogalkotási technika teremti meg. A szubszidiárius jogalkotás lényege, hogy az elekronikus kereskedelemről szóló jogalkotás önálló joganyagot képez, amelyet a polgári jog és a polgári eljárásjog egészít ki, vagyis a polgári jogot és a polgári eljárási jog szabályait háttérjogként kell alkalmazni mindazon kérdésekben, amelyet az elektronikus kereskedelem joga nem szabályoz.7
Az együttműködési kötelezettség megsértése - annak megfelelően, hogy létrejött-e a szerződés - szerződésszegési szankciót vagy kártérítési kötelezettséget von maga után. Az elektronikus kereskedelem szerződéseinek folyamata speciális, és lényegesen több fázisra bontható. E fázisok az alábbiak:
A szolgáltató a szerződés megkötése előtt kellő időben köteles az igénybevevőt tájékoztatni az alábbiak vonatkozásában:
a) szolgáltató neve, illetve képviselőjének neve;
b) a szolgáltató lakcíme, illetve székhelye, telephelye;
c) a szolgáltató elérhetőségére vonatkozó adatok, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartást szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét, azonosításra alkalmas módon kell megadni,
d) a szerződés tárgyának lényeges jellemzői;
e) a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételei;
f) az elállás jog;8
g) a szolgáltató ajánlati kötöttségének ideje.
E legfontosabb adatokon kívül további adatokat is kell közölni.
Az előzetes adatközlés szokásos módja az elektronikus kereskedelemben az általános szerződési feltételek megküldése a szolgáltató részéről.
A Kormányrendelet 3. § (1) bek. értelmében előírt tájékoztatáson túl a szolgáltatónak az igénybevevő számára további írásbeli megerősítést kell biztosítania maradandó eszközzel, amely történhet akár elektronikus dokumentum9 formájában is. A megerősítő dokumentumnak az A) pontban közölteken túl tartalmaznia kell:
a) a jog gyakorlásának feltételeit, módját és következményeit, ideértve továbbá azt az esetet is, amikor a fogyasztót az elállás joga nem illeti meg;
b) a vállalkozás azon telephelye (fiókja) vagy egyéb szervezeti egysége címét, ahol a fogyasztó panaszait érvényesítheti;
-243/244-
c) az esetleges jótállás feltételeit, valamint a teljesítést követően igénybe vehető kiegészítő szolgáltatásokat (alkatrészellátás, javítószolgálat);
d) a szerződés megszüntetésének lehetőségét, ha a határozatlan időre szól, vagy tartama az egy évet meghaladja.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
