Az enquéte-rendszer, vagyis azon adatnyomozási mód, mely szerint a kívánt felvilágositasokra szükséges adatok közvetlenül az érdekelt felek, jelesen szakférfiak meghallgatása folytán és pedig ezeknek hű, igaz és való feleleteik után kerülnek szőnyegre: két főindokból fejlődött ki leginkább, - egyfelől t.i. ama meggyőződésből, hogy valamint a közigazgatás, ugy a törvényhozás sem nélkülözhet biztos statistikai alapokat; másfelől pedig arra minden egyéb adatnyomozási módnak eddig tapasztalt elégtelensége önkényt vezetett.
Bármely fontosabb törvénynek alkotására, módositására, teljes vagy részbeni megszüntetésére, legelől a viszonyok tisztába hozandók, melyek azt sürgetik vagy csak javalják; felderitendők továbbá a körülmények, melyek közt az uj vagy átidomitott törvény nyerend alkalmazást. Minél tisztábban áll előttünk a szükséglet, mely törvényt igényel, minél több oldalról világittatik meg az e szükségletet szülő tényezőknek létezése és azoknak az életre való kihatása, minél szorgosakban tanulmányoztatnak mind azon társadalmi és állami mozzanatok, melyekre a létesítendő törvény döntő befolyással leend, és melyeknek befolyása alá viszont maga az uj törvény kerülend: annál megfelelőbb, annál kielégítőbb az ily óvatosság mellett létrejött törvény.
Az államnak sem közönséges administrativ közlegei, sem a statistikai czélokra szervezett külön hivatala és egyéb organumai, bármily helyes szerkezettel birjanak is, nem képesek a törvényhozás igényelte bő adattömeget előteremteni. Egyrészt nem azért, mert vannak a társadalmi életnek oly körei, melyekbe az őrködő kormánybeli közlegeknek a legkényesebb családi érdekek koczkáztatása nélkül nem lehet, nem szabad behatniok, holott épen e bensőbb körökkel gyakran kell, hogy a törvényhozó megismerkedjék, ha a hozandó törvénynek mindennemű hatálya iránt kellően tájékozva akar lenni. Másrészt azért nem, mivel az államhatalom a társadalmi élet összes egyenlően kiterjedő gondoskodásánál fogva, az egyes momentumokkal nem foglalkodhatik azon részletességgel, azon minutiosus nyomozásokkal, melyeket gyakran valamely törvénynek mindenben megfelelő keletkezése igenyel.
A dolog természete szerint még a legparlamentárísabb kormány, a legszorosabb értelemben vett többségre támaszkodó államhatalom sem találkozik az érdekeltek részéről azon előzékenységgel, azon őszinte bizodalommal, és a kért felvilágosítások iránti készséggel, mint maga a törvényhozó testület, és az annak nevében, annak megbízásából eljáró választmányok.
- 128/129 -
Ezen tapasztalás szülője lett ama adatnyomozási módnak, mely főleg N.-Brittaniában a gyakorlati élet kívánalmai fonalán formális rendszerré alakult; a csak biztos tényeken alapuló adatok után induló és uj törvények hozásánál vagy a fenállók megmásitásánál fontolva haladó britt törvényhozók helyesen felismervén, hogy az e fontos működésben biztos kalauzul szolgáló adatok sem a kormánytól, sem az egyes bármi szép tehetségű és szakavatottságu képviselő tagoktól nem várhatók, hanem más és pedig több garantiát nyújtó uton szerzendők.
Az enquéte-rendszer ugyan nem kizáró monopoliuma a törvényhozótestületeknek, élhetnek és élnek is azzal a kormányok is; a kormány valamint Franczia-, Belg- és más országokban ugy Angolhonban is gyakran egyes speciális kérdések felderítésére vizsgáló bizottmányokat szokott kirendelni, melyek államhatalmi tekintély alapján az érdekelt felek kihallgatása nyomán puhatolják ki és gyűjtik egybe a kívánt adattömeget; de ezek minden kormánybeli istápolás mellett, daczára az igazság felderítése iránt felruháztatni szokott discretionarius hatalmuknak, korántsem nyújthatnak oly garantiát gyűjtött adatkincsük belértéke felől, mint a tanuk vallatására és az igazmondásra kényszeríthető hatalommal egyszersmind a közbizodalom szülte s miáltal sem pótolható erkölcsi hatalmat egybekötő törvényhozótestületi választmányok; miért is ezúttal csakis ezekről kívánunk szólani.
Miután egész légiója az uj törvényeknek hazánk jelen logislatiójától várja életbeléptetését, vagy csak az arra vezető első lépésnek megtételét, és még tekintélyesb serege az elavult törvényeknek attól várja a korszerű átalakítást, a jelem kor szelleméhez és modern államfogalmainkhoz való átidomitást: soha nem mutatkozott inkább szüksége annak, hogy az e nagyszerű, reformatorius műhöz kívánt tájékoztató adatok minél nagyobb mérvben, és minél megnyugtatóbb sikerrel leendő megszerezhetnének legczélszerübb módjáról mielőbb történjék a szükséges gondoskodás, annál is inkább, mivel itt még ama segédeszköz is hiányzik, mely másutt a népképviseletnek egy helyesen szervezett statistikai hivatalban kínálkozik.
A 17 éven át folyt központosítási kísérletek hazánkat a statistika terén is végelnyeléssel fenyegették, melyek annyival veszélyesebbeknek, annál sikert igérőbbeknek látszottak, minél könnyebb volt a rendelkezésre állott készséges bureaukratia messze szétágazott hálója segélyével e téren czélt érni, és minél könnyebb volt a vis inertiae-féle természetük szerint teljes passivitásra kárhoztatott néma adatokat akkép használni fel, mint ezt a kormány rudját megragadott férfiak pillanatnyi érdeke, vagy fictiókra épített országlási elméletük igényelte.
Mint a társadalmi és államélet sok egyéb körében ugy a statistika terén is hazánk a letűnt 17 évi korszaknak nemcsak mulasztás- hanem cselekvés bűneit is sinli; mig egyfelől a külön magyarországi statistikai hivatal létrehozása, az arra irányzott kérelmek és sürgetések meg nem hallgattatván, elmulasztatott, másrészről az ország nem önszolgáltatta adatokkal bőségesen elárasztva lőn.
Távol legyen tőlem az e korszak alatt színre került adatoktól minden hitelességet elvitázni, vagy névszerint az ugyanez időtájban létrehozatott ipar- és keres-
- 129/130 -
kedelmi kamarák tudósításaiban foglalt becses adattömegtől a megérdemlett méltánylást elvonni akarni. Volt alkalmam nyilvánosan elismerni[2] azon szabadelvüséget és férfias elszántságot, melyet kivált a magyarországi keresk. kamarák részéről jól esett oly időben látni kifejteni, midőn ahhoz nem kis mértéke a bátorságnak kivántatott, hogy a valóság maga meztelenségében bemutattassék: midőn egyáltalán a szabad szó és még a legszerényebb nemzeti óhajtás már alig talált orgánumot, mely azt felszínre merte volna juttatni.
De van másrészt elég szomorú tapasztalásunk, mily óvatosan kell vennünk ama statistikai kincset, melylyel a letűnt 17 évi időközben gazdagodtunk.
A magyar törvényhozás ennélfogva nem talál oly adatkészletet, melyből a fontos működésben felmerülendő nagy horderejű kérdések kellő felderítésére kívánt bő adatokat teljes megnyugtatással fogja meríthetni. És ha az egyes választmányok még oly szakavatott tagokból állandnak, gyakran oly helyzetbe fognak jutni, melyben kénytelenek lesznek tanácskozásukat tájékozó támpontok hiányából, ha nem végképen megszakasztani is, de a biztos adatokat vajmi viszásan pótló sejtelmekre, merő subjectiv feltételezések s légben lebegő hypothesisekre fektetni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
