"[...] akik igazságra tanítottak sokakat,
tündökölnek örökkön-örökké, miként a csillagok."[1]
Lábady Tamás (Baja, 1944. július 6. - Budapest, 2017. augusztus 11.) sokak által megismerhetett, például a tárgyalótermek soraiból, a tantermek padsoraiból, a jogtudományi kiadványokban megjelent írásaiból. Summa cum laude minősítéssel 1968-ban állam- és jogtudományi doktorrá avatott, 1970-ben nyert bírói kinevezést, 1990 és 1999 között alkotmánybíróként szolgált, hat éven át az Alkotmánybíróság helyettes elnöke, 2003 és 2012 között a Pécsi Ítélőtábla elnöke, címzetes kúriai bíró is volt; bírói munkáját az első pillanattól kezdve szolgálatként élte meg:[2] "Ez szolgálat, amit csak alázatosan, megfelelő méltósággal és komolysággal lehet teljesíteni."[3]
Lábady Tamás 1972-től - a bírói hivatása mellett - a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékén tanított, adjunktus, docens, 1988-ban az állam- és jogtudományok kandidátusa, 1989-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar címzetes egyetemi docense, 2017-ben címzetes egyetemi tanára lett. 1995-től haláláig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar oktatója, a Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék, illetve a Polgári Jogi Tanszék egyetemi docense, majd 2014-től címzetes egyetemi tanára, a polgári jog, ezen belül a családjog kiváló tudósa, az életvédelmi jog kimagasló képviselője volt.
Lábady Tamás közel félévszázados tudományos szolgálatát - tanítványai és kollégái szeretete által övezve - a 60. és a 70. életévének betöltése alkalmából kiadott kötetekben[4] található életrajzi adatok, bibliográfiák, a Magyar Tudományos Művek Tárában rögzített alkotásai is mutatják. A magyar magánjog (polgári jog) általános része című, rendkívül értékes, számos kiadást megélt - bioetikai kérdéseket is felvető - tankönyvén[5] jogászgenerációk nőttek fel, előadásaiban és írásaiban a jog és az etika határterületeit is érintette.[6]
Vékás Lajos szerint az elmúlt negyedszázad monografikus- és tankönyvirodalmának csúcspontját alkotta meg Lábady Tamás "A magyar magánjog (polgári jog) általános része" című munkájával.[7]
Kőrös András Lábady Tamásra emlékezve ekként írt a könyvről: "Nemzetközileg elismert, neves professzorok tankönyveiből, jegyzeteiből tanultam a polgári jogot. A magánjogi gondolkodás rejtelmeibe kiemelkedő színvonalú művek vezettek be. Amikor 1997-ben - már legfelsőbb bírósági bíróként - kezembe vettem Lábady Tamás akkor megjelent könyvét, amely a magyar magánjog (polgári jog) általános részét tartalmazza, mégis egy új világ tárult elém. A száraz és sokszor nehézkes jogi fogalmak, szabályok, elméletek valósággal életre keltek és kiszínesedtek abban a kultúrtörténeti környezetben, amelyekben a Szerző azokat bemutatta. Az irodalmi idézetek, művészettörténeti példák, az érdekes történelmi-társadalmi utalások szinte letehetetlenné tették a tankönyvként aposztrofált írásművet."[8]
Lábady Tamás kiemelkedő pályáját jelzi, hogy több ciklusban volt a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlésének doktor képviselője, részt vett az új Polgári Törvénykönyv Kodifikációs Szerkesztőbizottságának és Operatív Szakmai Bizottságának munkájában. Alapítója és szerkesztőbizottsági elnöke a Bírósági Döntések Tára című folyóiratnak, az Ítélőtáblai Határozatok című folyóirat szerkesztőbizottságának is tagja volt.
1999-ben a Magyar Köztársaság elnöke Lábady Tamás részére a Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést adományozta, 2006-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán "Pro Facultate" kitüntetésben részesült, 2011-ben a Deák Ferenc-díj kitüntetettje, és tehetséggondozó szolgálatát az Országos Tudományos Diákköri Tanács Mestertanár Aranyéremmel ismerte el. 2012-ben elnyerte a legmagasabb igazságügyi
- 115/116 -
kitüntetést, a Juhász Andor-díj arany fokozatát, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége a "Jog szolgálatában" kitüntetést adományozta részére, és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Emlékérmét vehette át, 2013-ban Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a jogtudomány területén elért kiemelkedő teljesítményéért "Pro Communitate" emlékéremmel tüntette ki. 2015-ben a Magyar Bioetikai Társaság elnöksége az élet védelmében kifejtett szolgálatáért a Gaizler Gyula-emlékérmet adományozta neki. Székfoglaló előadását a Szent István Tudományos Akadémián 2017. március 6-án, Az emberi személy az új Polgári Törvénykönyvben címmel tartotta meg.
A tudós bíró életvédő szolgálatát, küldetését alkotmánybíróként is megélte; mind a halálbüntetés alkotmányellenességéről szóló 23/1990. (X. 31.) AB határozathoz, mind pedig a két abortuszdöntéshez, a 64/1991. (XII. 17.) AB határozathoz és a 48/1998. (XI. 23.) AB határozathoz megismerendő véleményt fűzött. Lábady Tamás nemcsak az "erkölcsi szörnyeteg bűnöző"[9] élete és emberi méltósága mellett állt ki, hanem alkotmánybíróként egyedül ő foglalta írásba, hogy a még meg nem született embernek is alanyi joga van az élethez, a megfogant magzat is jogalany, alkotmányjogi értelemben is ember, megilleti őt az alanyi jogi jogvédelem, a művi abortusz alkotmányellenes.
A Szabadságra elhívatva az életért című, 2006. szeptember 25-i konferencián tartott előadásában így fogalmazott: "A szabadság csak az életre, az élet védelmére, az élet igenlésére irányulhat. [...] Az a kultúra és az az állam, amely a gyakorlatilag korlátlan abortuszhoz, sterilizációhoz, eutanáziához, eugenikai módszerekhez folyamodik, a szabadság ellensége, mert egyedül csak az élet pártján álló felfogás szabad. Igazán szabadnak lenni tehát azt jelenti, - és ez Tacitus 19 évszázaddal ezelőtt feltett kérdésére a végleges felelet - hogy képesek vagyunk az életet választani, az Életet, azaz a második isteni Személyt, aki maga az Élet, s a Szentháromság misztériumából következően maga a Szeretet."[10]
Lábady Tamás földi életének vége kapcsán például Ádám Antal, Benke József, Harmathy Attila, Komáromi László, Kőrös András, Nochta Tibor, Schanda Balázs, Sólyom László, Szuromi Szabolcs, Varga Zs. András emlékeztek.[11]
2018. október 24-én a három egyetem, amelyeken tanított, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékei szervezésében, a PPKE dísztermében emlékülésen előadással tisztelegtek: Benke József, Kecskés László, Kisfaludi András, Koltay András, Landi Balázs, Menyhárd Attila, Navratyil Zoltán, Nochta Tibor; bemutatva A magánjog általános tana[12] és a Megtartott szó. Válogatott jogi tanulmányok[13] című köteteket.[14]
Lábady Tamás az Igazságra tanított sokakat; Nochta Tibor a következőket írja: "Szerettem volna sok-sok mindent viszonozni, sőt meghálálni, de most már csupán annyit tehetek, hogy követem és továbbadom mindazt a szakmai és erkölcsi értékrendet, igényességet, amelyet ő mutatott meg."[15]
Schanda Balázs szavai szerint: "Lábady Tamás rendíthetetlen hite, az élet, a házasság és a család iránti megélt elkötelezettsége, készsége, hogy páratlan szakmai felkészültségét jó ügyek szolgálatába állítsa, mérce marad mindebben."[16]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
