Az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog a büntetőeljárási törvény alapelvei, egyben a tisztességes büntető eljárás törvényi szintű garanciái. A büntetőeljárási kódexben való megjelenésük jogállami evidencia, érvényesülésük és érvényesíthetőségük pedig jóval túlmutat a jogállami fogalmakon. A társadalom fontos értékmérője.
Az alkotmányos és demokratikus államok jellemzője, hogy az emberi jogokat elismerik és beemelik a jogrendszerbe, amelyek így a tételes törvényi jogok közé kerülnek és alapvető jogokká vagy más néven alapjogokká (fundamental rights, Grundrechte) válnak. Hazánkban az Alaptörvény a Szabadság és Felelősség fejezet élén, annak I. cikkében rögzíti, hogy "(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége". Ugyanitt mondja ki, hogy "(2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait". Az egyes alapjogokat az Alaptörvény ezt követő rendelkezései nevesítik. Az alapjogok tartalmát és jellemzőit pedig az Alkotmánybíróság döntéseinek a segítségül hívásával határozhatjuk meg.
Az alapjogok értelmezéséhez a nemzetközi jog, annak szabályain túl pedig a nemzetközi bírói gyakorlat is komoly támpontot adhat, különösen az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) esetjoga.[1] Az Alkotmánybíróság ezért - az Alaptörvény I. cikkének rendelkezéseire figyelemmel - számos határozatában rögzítette, hogy az általa nyújtott alapjogvédelem szintje semmiképpen sem lehet alacsonyabb, mint az EJEB által meghatározott jogvédelem szintje (legutóbb pl. 15/2016. (IX. 21.) AB határozat, Indokolás [42], 30/2015. (X. 15.) AB határozat, Indokolás [35]). Ennek azonban feltétele, hogy az Alaptörvény ugyanúgy fogalmazza meg az alapjog lényegi tartalmát, mint ahogyan azt valamely nemzetközi szerződés - jellemzően az egyezmény - rögzíti.
Az emberi jogok tartalma tehát az alapjogokban realizálódik. Az alapjogok révén így érvényesülnek az emberi jogok a jog különböző területein, köztük természetesen a büntetőeljárásban is. A büntetőjog jellegénél fogva azonban nem valamennyi, az Alaptörvényben és a nemzetközi egyezményekben nevesített alapjog bír relevanciával ilyen kontextusban. Az alapjogok köréből a büntetőeljárás viszonylatában például az emberi méltósághoz, a személyes szabadsághoz és biztonsághoz, a tisztességes eljáráshoz vagy a magánélethez való jog, továbbá ezekhez kapcsolódó tilalmak (mint pl. az önvádra kötelezés tilalma, vagy a kétszeres eljárás tilalma) említése indokolt. Egy jogállam fokmérője lehet, hogy mennyiben biztosítja a jogi út igénybe vehetőségét, a legalitást és a bírói garanciákat.[2]
Tekintettel arra, hogy ezen jogoknak mind a nemzetközi, mind pedig a hazai irodalma több könyvtárat is megtölt, e helyütt csupán arra van mód, hogy az új Be. általános rendelkezéseiben nevesített/közvetített néhány fontosabb alapjog egyes aspektusait bemutassam. Ehhez az Alkotmánybíróság és az EJEB gyakorlatát hívom segítségül.
1. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: új Be.) a 6. az eljárási törvények sorában. Mint ismeretes, a hatályos eljárási kódex 90 törvényi módosítást, 2000 § módosítást és 15 Alkotmánybírósági Határozatot élt meg, és hatályos volt 15 éven át.[3]
Az 1896. évi XXXIII. tc.-hez, a Bűnvádi Perrendtartáshoz írt bevezető gondolatok körében az Alkotmányjogi szempontok címszó alatt az alábbiakat olvashatjuk: "Minthogy a bünványdi eljárás az állampolgárok személyes szabadságának és egyéb alkotmányos jogainak súlyos veszé-
- 434/435 -
lyeztetésével és korlátozásával jár, a büntető törvénykezés terén alkotmányjogi garanciákra van szükség."
Az eljárási kódex kapcsán a jogirodalomban többször felmerül az alapelvi válság problematikája. Király Tibor, a legnagyobb büntetőeljárás-jogászok egyike, már a 2003. évben megjelent tankönyvében is azt írja az alapelvek kapcsán, hogy "[u]gyanakkor az elvek alkalmazásának a terjedelme és értelmezése - összefüggésben más elvekkel - nem érinthetetlen dogma. A tárgyalás nyilvánosságának elve például új dimenziót kap a telekommunikációs eszközök felhasználásával, avagy a tanúvédelem igényeinek a jelentkezésével." Kiemeli Király Tibor, hogy az elismert elvek és garanciák lényegi tartalmuk megőrzése mellett képesek alkalmazkodni a változó körülményekhez.
Mennyire időtállók ezek a gondolatok! Az új eljárási törvényben fontos szerepet kap a telekommunikáció, a kép- és hangfelvétel készítése. Az ország egyes tárgyalótermeiben - például az Egri Törvényszék épületében - már olyan technikai eszközök állnak rendelkezésre, amelyek segítségével valóban egy gombnyomással lehet kapcsolatot teremteni a büntetés-végrehajtási intézetekkel, és a terhelt közvetlen bírósági jelenléte nélkül dönthet a bíró a kényszerintézkedés kérdésében. Sőt, az új eljárási törvény kötelezően előírja, hogy amelyik bíróságon a technikai feltételek biztosítottak, ott a kényszerintézkedésről a terhelt bírósági jelenléte nélkül kell dönteni.
1.1. Az új Be. az Alapvető rendelkezések címszó alatt szabályozza az alapelveket.
A büntetőeljárás szempontjából alapvető jelentőségű, a büntetőeljárási törvényben rögzített elvi tételek tartalma és száma időről időre változott és változik, ez a változás az új büntetőeljárási törvény alapvető rendelkezéseiben is tetten érhető. Az új törvény megtartja a hatályos eljárási törvény koncepcióját abban, hogy a szabályozás élén, annak első fejezetében foglalja össze a büntetőeljárás szempontjából legfontosabb, általánosan érvényesítendő rendelkezéseket. Az alapvető rendelkezések körében olyan követelményeket is rögzít a jogalkotó - és a szabályozás ebben is hasonlít a hatályoshoz -, amelyek sem alapvető jogot nem deklarálnak, sem alapelvet nem fektetnek le, jelentőségüknél fogva mégis kiemelkednek az eljárási törvény egyéb szabályainak a sorából. Az alapvető rendelkezések listájában ugyanakkor tapasztalhatók eltérések. Számos alapelv, amelyet a hatályos Be. tartalmaz, az új szabályozásban nem kapott helyet (pl. jog a bíróság eljárásához és a jogorvoslati jog), és olyan alapelvek is vannak, amelyek újonnan kerültek be az alapvető rendelkezések közé (pl. funkciómegosztás elve).
A szabályozás kialakításakor a jogalkotó indokoltnak látta, hogy az alapvető rendelkezések között mindenképpen megjelenítse a kizárólag a büntetőeljárásra irányadó alapelveket. Így azok közül nem hiányozhat a funkciómegosztás, a vádelv, az ártatlanság vélelme, ehhez kapcsolódóan a bizonyítási teher és az in dubio pro reo elve, a védelemhez való jog, a hivatalból való eljárás, a büntetőeljárás akadályai, a büntetőjogi felelősség önálló elbírálása, az alapvető jogok, különösen az emberi méltósághoz, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog védelme, továbbá az anyanyelv használatának biztosítása és ezzel összefüggésben a büntetőeljárás nyelve.
1.2. A jogalkotói szándék a miniszteri indokolás tanúsága szerint az volt, hogy az új eljárási törvény és az Alaptörvény rendelkezései összhangban álljanak, egymással harmonizáljanak, kerüljék a felesleges duplikációt. Én mégis örülök, hogy a jogalkotó eltért az indokolásban foglaltaktól, és az alapvető rendelkezések között többször szó szerint megidézi az Alaptörvény szövegét.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
