Immár negyedik alkalommal került megrendezésre 2005 novemberében a Hazai Jogtörténészek Találkozója Pécsett. A Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kara Jogtörténeti Tanszékének szervezésében lezajlott konferencia résztvevői Csizmadia Andor (1910-1985) születésének 95., halálának 20. évfordulója alkalmából tisztelegtek a jogtörténész professzor emléke előtt előadásaikkal.
A találkozót dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet, a PTE ÁJK dékánja, a konferencia védnöke köszöntője nyitotta meg. Csizmadia Andor szakmai érdeklődése, tudományos munkássága túllépte a szűk értelemben vett jogtörténet határait. Ennek megfelelően a találkozón sem csupán jogtörténészek, hanem a jogtudomány különböző területeinek képviselői méltatták munkásságát.
Ádám Antal előadásában összegezte Csizmadia Andornak az egyházak és az állam viszonyára vonatkozó kutatási eredményeit, elemezte azt a közjogi viszonyrendszert, amelynek jellemzőit - Csizmadia professzor tudományos eredményei nyomán -napjainkban is körültekintően kell vizsgálnunk. Ezt Ruszoly József személyes hangvételű felszólalása követte, melyből a hallgatóság sok újat tudhatott meg nem csak Csizmadia Andorról, a tudósról, hanem a magánemberről is.
Csizmadia szakmai munkásságának szerteágazó voltát igazolja az a tárgykör is, amelyet Máthé Gábor, az ünnepelt magyar közigazgatás-történeti kutatásai maradandó értékeiként méltatta. Révész T. Mihály a szabadságjogokra vonatkozó megállapításait elevenítette fel, hangsúlyozva, hogy a sajtószabadság, és annak tudományos-történeti bemutatása nehezen választható el attól az időszaktól, melyben a munka megszületett. Rácz Lajos a professzor Erdéllyel kapcsolatos munkásságát vázolva párhuzamot vont Bónis György és Csizmadia Andor pályájának erdélyi szakaszára épülő későbbi munkássága között.
A délelőtti előadások sorát Horváth Pál zárta, felidézve Csizmadia életpályájának főbb állomásait, s kiemelve, hogy Csizmadia "szellemének követői, tanítványai ott vannak az ágazati jogtudományok szinte minden szegmentumában, sőt azon kívül a történeti, gazdaság- és politikatörténeti, a kultúrhistóriai, sőt az újjáéledő egyházjogi, archontológiai, néprajzi és helytörténeti kutatások szférájában is".
A Rektori Tanácsteremben tartott állófogadás után Mezey Barna beszédével folytatódott a konferencia, aki előadásában a professzor jogi felsőoktatással, és a magyar egyetemek történetével kapcsolatos munkásságát méltatta, nem mulasztva el néhány, Csizmadiával kapcsolatos személyes jellegű emléket is felidézni, különös tekintettel a Kovács Kálmán iskola és Csizmadia Andor tanítványainak kapcsolatrendszerére.
Stipta István Csizmadiáról, az önkormányzatok jogtörténetének kutatójáról emlékezett meg, utolsó felszólalóként Béli Gábor a professzor és a tradicionális magyar jogtörténet kapcsolatáról beszélt, a prédiális nemesi státusz Árpád-kori kialakulásával kapcsolatban Csizmadia ezirányú kutatási eredményeihez néhány kiegészítő megjegyzést fűzve.
A találkozó fő megállapításait Kajtár István zárszava foglalta össze, majd bemutatta a találkozó tiszteletére a Jogtörténeti Tanszék gondozásában megjelent "Jogtörténeti Tanulmányok" című sorozat nyolcadik, Csizmadia Andor emléke előtt tisztelgő kötetét.
A kötetben 6 egyetem 8 karának 11 tanszéke, 30 szerző képviselteti magát (a legújabb generációkból 6 fő, de megtisztelte a kötetet 8 professzor is). A tanulmányok a jogtörténet 11 ágát (alkotmányjog, magánjog, büntetőjog, perjog, munkajog, kereskedelmi jog, egyházjog, szociális jog, jogpolitika, tudománytörténet és szimbolika) fogják át, ezekből 15 foglalkozik a modern korral, 3 középkori, ismét 3 tanulmány újkori témát vizsgál, 9 pedig időben átfogó jellegű. Külön figyelemre méltó, hogy e kötet nyújtja Csizmadia Andor szakmai munkásságának eddigi legátfogóbb jegyzékét, vagyis az 1936-2003 között megjelent műveit megjelölő bibliográfiát. A Jogtörténeti Tanulmányok nyolcadik kötetének végén megtalálható a korábbi számok tartalma is.
Szalayné Sándor Erzsébet az előszóban tett megállapítása szerint "A VIII. kötet mintegy 30 tanulmányával ismét keresztmetszete a magyar jogtörténészek minden nemzedéke széles körű érdeklődésének, és tudományos tevékenységüket is reprezentálja. Tanulmányozása hasznos időtöltés minden érdeklődőnek, méltó Csizmadia Andor professzor szakmai hírnevéhez". ■
Lábjegyzetek:
[1] A szerző PhD-hallgató.
Visszaugrás
