Mint emlékezetes az első "Jog és irodalom" szimpózium két évvel ezelőtt, 2006. május 12-én került megrendezésre a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán. A korábbihoz képest a résztvevők létszámát tekintve némileg szűkebb körben sikerült összeülnie a téma iránt érdeklődő kutatóknak 2008. október 17-18-án, ez alkalommal Síkfőkúton, a Debreceni Egyetem üdülőjében.
A tudományos ülés október 17-i, délutáni ülésszakán három előadás hangzott el Hörcher Ferenc[1] elnöklete alatt.
Elsőként Horváth Attila[2] világította meg Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének történeti hátterét és sajátos hatástörténetét. Ezt követően Könczöl Miklós[3] elemezte Hésziodosz Az istenek születése című művében a sűrített időkezelés problémáját, illetve, hogy az osztoszkodás és csalás, az emberek és istenek szétválása és szerkezeti egymáshoz rendelése, valamint a politikai közösség és a jog hogyan születik meg ugyanazon pillanatban az antik mítoszban. Végezetül Falusi Márton[4] előadásában azt mutatta be, hogy az irodalom és a jog milyen szerepet játszott a reformkortól napjainkig a nemzeti identitást meghatározó "nagy narratíva" - a Robert Cover-i értelemben vett nomos - alakításában.
- 237/238 -
Ez utóbbi előadás témafelvetése nyomán alakult ki egy majd' három órás kötetlen eszmecsere. Ennek konklúziója úgy fogalmazható meg, hogy a jognak és az irodalomnak a nemzeti identitás meghatározásában való reformkori szerves kapcsolódásának felbomlását követően megfigyelhető egymást váltó, s mindig túlzott szerepvállalásuk valójában politikai kultúránk kiegyensúlyozatlan, deformált fejlődésének tünete. Ezt fejezte ki Bibó István Az eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem című tanulmányában a "túlfeszült lényeglátó" (az irodalmár) és a "hamis realista" (a jogász) karakterének szembeállításával.
A szimpózium 18-i, délelőtti ülésszakán szintén három tudományos előadásra került sor, Nagy Tamás[5] levezető elnöki közreműködésével.
Hörcher Ferenc a jogi gondolkodás nyelvfilozófiai fordulatának elméleti feltételeit vizsgálta, középpontba állítva a retorika gyakorlati filozófiai modelljét. Fekete Balázs[6] Szolzsenyicin Gulágról írt könyvének a jogi oktatásba való bevonásában rejlő lehetőségeket bontotta ki, külön figyelmet szentelve a mű jogtörténeti, jogszociológiai, kriminalisztikai és általános jogbölcseleti rétegeinek megvilágítására. H. Szilágyi István[7] viszont az egy évtizedre visszatekintő tényleges oktatási tapasztalatairól számolt be a Gabriel García Marquez Egy előre bejelentett gyilkosság története című regénye köré épülő speciális kollégiumának bemutatása kapcsán.
Az előadások nyomán kialakuló eszmecserében a résztvevők - az előző ülésszak záró diskurzusához kapcsolódva - számba vették a hazai viszonyok között a humaniórák iránti érdeklődés, illetve az azokhoz való hozzáférés csökkenésének tüneteit és valószínű okait. E folyamat mérföldköveit általában a rendszerváltásban (amitől számítható a magyar oktatáspolitika egyre gyorsuló iramban növekvő kiszámíthatatlansága és fokozódó hektikussága), a kereskedelmi televíziózás bevezetésében (ami egyszerre hozta magával a hagyományos írásbeliségen alapuló műveltség háttérbe szorulását és a tömegkultúra terjedésének minőségi változást jelentő felgyorsulását), a kétszintű érettségi rendszerének bevezetésében (ami súlyos csapást mért a hagyományosan erős magyar középiskolai rendszerre, ami a hazai értelmiség-képzés gerincét alkotta), végül - az utóbbi mozzanatokhoz kapcsolódóan, s részben velük párhuzamosan - az egyetemi felvételi vizsga megszüntetésében (ami felszámolta az egyetemi autonómia látszatának maradékait is) és a bolognai-rendszerű felsőoktatási rendszer bevezetésében (aminek az egyetemi képzés presztízsére és tényleges hozzáférhetőségére gyakorolt katasztrofális hatása még fel sem mérhető e pillanatban a maga teljességében) jelölték meg a résztvevők. Végezetül a résztvevők egyetértettek abban, hogy a nemzeti identitásképzésnek e tradicionálisan döntő jelentőségű két tényezőjének - a jogászi és az irodalmi műveltségnek -a jelenleg tapasztalt egyidejű meggyengülése rövid távon is előre vetíti a politikai kultúra további fragmentálódásának, szétzilálódásának és elszegényedésének veszélyét.
A résztvevők ezúton is szeretnék kifejezni köszönetüket Szabó Bélának, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara dékánjának nagylelkű támogatásáért, amely lehetővé tette a szimpózium megrendezését.■
JEGYZETEK
[1] Egyetemi docens, PPKE BTK, Esztétika Tanszék.
[2] Egyetemi docens, PPKE JÁK, Jogtörténeti Tanszék.
[3] Egyetemi tanársegéd, PPKE JÁK, Jogbölcseleti Tanszék.
[4] Hitel folyóirat szerkesztőségi tagja, PhD-hallgató, PPKE JÁK, Jogbölcseleti Tanszék.
[5] Egyetemi docens, SZETE ÁJK, Jogelméleti Tanszék.
[6] Egyetemi adjunktus, PPKE JÁK, Jogbölcseleti Tanszék.
[7] Egyetemi docens, PPKE JÁK, Jogbölcseleti Tanszék.
Visszaugrás
