2020. június 10-én került sor dr. Szabó Imre Szilárd (a Pécsi Tudományegyetem doktorjelöltje és a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója) doktori műhelyvitájára, a koronavírus-helyzetre tekintettel rendhagyó módon, online formában. Az értekezés a kollektív munkajog világából a szakszervezetek jogállásával és szabályozásával kapcsolatos kérdéseket járja körül. A jelölt munkáját témavezetője, dr. Berke Gyula, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi docense segítette. A műhelyvita jelentős érdeklődés mellett zajlott, számos írásbeli észrevétel érkezett, amelyet az online "megjelent" kutatók és egyetemi oktatók szóban egészíthettek ki.
A vita bevezetőjében a jelölt hangsúlyozta, hogy a tudományos kutatás egyik fontos kiindulópontja, hogy a kutató a tudomány tárgyát magától elkülöníti, a tudományos módszer kiválasztása erre az alapaxiómára épül. Esetében különösen nehéz volt ennek a feltételnek eleget tenni, mivel évek óta dolgozik együtt szakszervezetekkel, ugyanakkor ez a látszólagos ellentmondás nem okozott nehézséget; nem befolyásolták különböző érdekek az eredményeket, az elemzés során végig a tudományos objektivitásra törekedett. A témakörben a társtudományok valamelyest jobban publikált eredményeire (lásd munkaügyi kapcsolatok, HR, történelem- és politikatudományok, szociológia stb.) is hagyatkozott, amelyek a munkajogi aspektusú vizsgálódással egészültek ki. A dolgozat három nagy blokkot tartalmaz (történeti, nemzetközi, hazai-empirikus). A jelölt fontosnak tartotta, hogy az értekezés részét képezze egy fejezet, ahol a hagyományos jogászi kutatási metodológia olyan eszközzel egészül ki, amely lehetőséget nyújt arra, hogy - a jogszabályok és a vonatkozó szakirodalom elemzésén túl - a vizsgálat tárgykörében szereplő szakszervezetek véleménye is megjelenhessen arról, hogy az aktuális jogszabályi környezet mennyire alkalmas arra, hogy munkavállalói érdekképviseleti feladataikat elláthassák. Ezt a saját kutatást az értekezés harmadik része tartalmazza, amelyről egy februári konferencia keretében külön is zajlott diszkusszió a Friedrich Ebert Stiftung, a KRE ÁJK és a PTE ÁJK munkajogi tanszékeinek szervezésében. A vizsgált kérdések mindazonáltal nem csak jogdogmatikai, de erősen jogpolitikai (egyes vonatkozásokban közpolitikai) természetű vitákat is felvetnek, mindamellett, hogy a kollektív munkajog - jellegét tekintve - egy egyébként is erőteljesen átpolitizált szabályozási területnek számít. A jelölt témavezetője kiemelte, hogy a disszertáció önálló alkotás, amely a kutatás évei során is végig jellemezte a szerzőt a különböző tárgybani - és azóta már széles körben hivatkozott, a témában több esetben orientációs ponttá váló - publikációinak megírása során. Ezek mind a jelölt szakmai elmélyültségét tükrözik.
Prof. Dr. Kun Attila (Károli Gáspár Református Egyetem) kifejtette, hogy a dolgozatot folyamatában is többször látta, ezért "közelről" ismeri a művet. Álláspontja szerint előnyös, hogy a szerző különböző kutatási módszereket vegyített egymással, mivel ezek gazdagítják a munkáját. Javasolta többek közt, hogy a szerző a pró/kontra logikájú elemzéseket egészítse ki saját véleményével, hiszen a témában való jártassága ezt teljes mértékben lehetővé teszi. Ezenfelül megemlíti, hogy "a dolgozat koherenciáját erősítené a dinamikusabb, utalgatóbb megoldás" a három nagy blokk között. Prof. Dr. Kiss György (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Pécsi Tudományegyetem) véleménye szerint hiánypótló munkáról van szó, már önmagában a témaválasztást is kifejezetten értékeli, a megfogalmazott következtetéseket és megállapításokat pedig előremutatónak és védésre alkalmasnak tartja. Prof. em. Dr. Prugberger Tamás (Debreceni Egyetem, Miskolci Egyetem) kiemelte, hogy a rendszerváltást követő kollektív munkajogi szabályozásban jelentős torzulások jelentek meg, és javasolja, hogy ezt a kérdést a szerző jobban járja körül, melyről részletes véleményt is küldött. Dr. Ferencz Jácint (Széchenyi István Egyetem) véleménye szerint a szerző által készített értekezés témájában átfogó és aktuális képet ad az érdekképviseleti jogok gyakorlásáról, a szakszervezetek jogállásáról és a mindennapokban hangsúlyosan megjelenő releváns problémákról. Dr. Berki Erzsébet munkaügyi kutató felhívta a figyelmet arra, hogy a dolgozat egy unikális munka, ugyanis a szerző konzekvensen áttekinti a szakszervezetek jogi szabályozását és működését érintő kérdéseket. Meggyőződése szerint a dolgozatban megfogalmazott javaslatok jelentősen hozzájárulhatnak a szakszervezetek működésének fejlesztéséhez.
Prof. Dr. Hajdú József (felkért hivatalos előopponens, Szegedi Tudományegyetem) véleménye szerint a dolgozatról elmondható, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépését követően egy empírián alapuló, hiánypótló munkáról van szó, amelyben a szerző sok információt és adatot ismertet. Megemlíti, hogy a dolgozat kiváló elegyét alkotja az akadémiai (elméleti) és a pragmatikus megközelítésnek. Javasolja többek közt, hogy a szakszervezeti pluralizmus kérdésköre kapjon markánsabb megjelenést, illetve az egyes alfejezetek és a különböző részek jobb összekötése erősíthetné a dolgozat koherenciáját, továbbá sokkal több bátorságra és önálló vélemény kifejtésére kéri a szerzőt a nyilvános védésre elkészülő végleges dolgozat elkészítéséhez. Dr. Nádas György (felkért hivatalos elő-opponens, Debreceni Egyetem) javaslata szerint a végleges dolgozat
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
